Nagyvilág

„Kína becsapta és elárulta Afrikát” – kölcsönösen felizzott az idegenellenesség

Kína több százmilliárd dollárral vásárolta meg az afrikai országok támogatását, de az afrikaiak egyre nagyobb ellenérzéssel figyelik az ázsiai nagyhatalom terjeszkedését a kontinensen. A koronavírus-járvány ugyanakkor felszínre hozta az afrikaiakkal szembeni rasszizmust Kínában, ami viszont soha nem látott felháborodást váltott ki a fekete kontinensen. Ezt már a Peking kegyeit kereső országvezetők sem tudták figyelmen kívül hagyni.

Az egész azzal kezdődött, hogy a kínai Kuangcsou városában a koronavírus-járvány enyhülésekor kötelező tesztelést és 14 napos karantént vezettek be minden afrikai személyre, függetlenül attól, hogy mióta tartózkodtak a városban, volt-e korábban negatív tesztjük, vagy kapcsolatba kerülhettek-e fertőzött emberrel. Aztán jöttek a további hírek.

  • Több száz afrikai bérlőt kirúgtak a lakásából, miután terjedni kezdett egy utasítás, miszerint a kínai főbérlők ne engedjenek be afrikaiakat. Hasonló módon kitessékelték az afrikai vendégeket a szállodai szobájukból, így sokan kénytelenek voltak az utcán aludni.
  • Egy közösségi oldalon terjedő videóból kiderült, hogy a város egyik McDonald’s éttermében kikerült egy felirat, ezzel a szöveggel: „mostantól fekete emberek nem léphetnek be”.
  • Egy másik videón azt lehetett látni, hogy egy fekete nőt nem engednek be egy bevásárló-központba.
  • Egy Kínában élő kenyai elmondta, hogy érvényes jegye ellenére nem engedték felszállni a metróra.
  • Egy terhes fekete nőt nem engedtek be egy kórházba, ultrahang-vizsgálatra.

Az esetekről hosszú napokig hallgató kínai kormány ugyan tagadta, hogy Kínában bármiféle rasszizmus is lenne, az ott élő afrikaiak számára egyértelmű volt, hogy ami a kínai nagyvárosban történik, az színtiszta rasszizmus és idegengyűlölet. Hatalmas volt a felháborodás.

A kuangcsoui jelenetek olyan haragot szültek az afrikai közvéleményben a kínaiakkal szemben, amit még soha nem láttam

jelentette ki az Amnesty International jogvédő szervezet kelet- és dél-afrikai igazgatója, Deprose Muchena. A kontinensen a közösségi oldalakon az afrikaiak elleni kínai diszkrimináció lett a legfelkapottabb téma. Az embereket feldühítette a kínaiak nyílt rasszizmusa, a történtekkel több afrikai országban is kiemelt helyen foglalkozott a sajtó, leginkább Ghánában, Nigériában és Kenyában, mivel főleg ezen országok állampolgárai voltak a kínai atrocitások elszenvedői.

Afrikában nagyobb veszélyt jelentenek a korlátozásokat brutálisan betartató rendőrök, mint a koronavírus
Afrikában a WHO figyelmeztetése ellenére megkezdődött a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítése. Több országban is hatalmas az öröm, az ott élőkre ugyanis nagyobb veszélyt jelentettek a korlátozásokat kemény módszerekkel betartató hatóságok, mint a vírus.

Nigéria vezető napilapja, a The Guardian szerkesztőségi cikkében elfogadhatatlannak nevezte az afrikaiakkal szembeni eljárást, kijelentve, hogy az esetek azt bizonyítják, „nem kevés kínai ellenséges az afrikaiakkal szemben”.

Fotó: David Hogsholt /Getty Images

Kenya legnépszerűbb lapja, a The Nation szintén szerkesztőségi cikkben ítélte el az eseteket, közölve, hogy

Kenya és Afrika többi része úgy érzi, Kína becsapta és elárulta

őket, miután a koronavírus-járvány kitörésekor kiálltak mellette, és segítséget nyújtottak.

A lap „rasszizmusként” és „idegengyűlöleti hullámként” jellemezte a történteket, és arra figyelmeztetett, hogy „katasztrofális” következményei lehetnek, ha a kínai kormány nem állítja le az afrikaiakkal szembeni diszkriminációt, közölve, hogy az Afrikában élő kínaiak is hasonló bánásmódra számíthatnak.

A Kenya Human Rights Commission nevű jogvédő szervezet főtitkára, Makau Mutua professzor egyenesen úgy fogalmazott, hogy a kenyai kormánynak látványosan ki kéne utasítania az országból „jó sok kínai állampolgárt, hogy jelezze haragját”, mert „csak ezzel lehet megleckéztetni a kínaiakat”. Közben számos afrikai emberi jogi szervezet az Afrikai Uniónak írt nyílt levélben kelt ki az afrikai embereket Kínában érő „xenofób, rasszista és embertelen bánásmód” ellen.

A nagy felháborodás nem előzmények nélküli. A közvélemény-kutatások szerint – bár Afrika nagy részében pozitívan ítélik meg Kínát – azokon területeken, ahol kínaiak dolgoznak, mint például a kínaiak által működtett bányák környékén már felerősödtek a Kína-ellenes érzelmek a helyi lakosok körében.

Az elmúlt években több olyan, nagy visszhangot kapott eset is történt, ami erősítette a véleményt, hogy az Afrikában élő kínaiak lenézik a helyieket. Egy kenyai kínai étterembe például nem engedtek be afrikaiakat délután öt óra után, egy motorüzlet kínai tulajdonosát egy neten terjedő videóban lehetett látni, ahogy „majomnak” titulálja a helyieket, akik „büdösek, koszosak és feketék”, és senki sem szereti őket. Egy másik videóban egy szálloda kínai szakácsa éppen bottal ver egy afrikai dolgozót, mert elkésett.

Gambiában halászok tiltakoznak a környezetszennyező kínai halfeldolgozók ellen, Ghánában pedig illegálisan működő kínai aranybányák ellen demonstrálnak. Rendszeresek a beszámolók arról, hogy szerte Afrikában rabszolgaként bánnak a kínai cégek a helyi munkásokkal. 2010-ben egy zambiai eset bejárta a világsajtót: akkor kínai munkavezetők helyi bányászok közé lőttek – 11-et megsebesítve közülük –, amikor az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények ellen merészeltek tiltakozni.

A zambiai példa rávilágított, hogy politikai következményei is lehetnek az emberek Kína-ellenességének. A következő évben ugyanis a kampánya középpontjába a kínaiakkal szemben fellépést helyező Michael Sata nyert a választásokon. Győzelme azonban azt is megmutatta, hogy az Afrikában több százmilliárd dollárt befektető, és az országokat hitelekkel magához láncoló Pekingnek milyen nagy hatalma van a kormányok felett: Sata első hivatalos látogatását ugyanis a kínai nagykövetnél tette, és gyorsan megnyugtatta őt, hogy továbbra is szívesen látják a kínaiakat az országban.

Miközben Afrikában egyre nagyobb a félelem, hogy a kontinensen több százmilliárd dollárt befektető Kína – egyfajta gyarmatosítóként – hitelcsapdába kergeti az afrikai országokat, a kormányzatok és országvezetők jellemzően nem mertek felszólalni Peking ellen, sőt, rendszeresen támogatják a nemzetközi diplomáciában. A kuangcsoui esetek után azonban ezen a védelmi falon is repedések jelentek meg.

A Kínában szolgálatot teljesítő afrikai nagykövetek közös nyilatkozatban keltek ki az afrikaiakkal szembeni bántalmazások és diszkriminációk miatt, közölve, ha nem lesz változás, kénytelenek lesznek hasonló formában megtorolni azokat az országaikban élő kínaiakon. Több ország, köztük Nigéria, Ghána és Uganda is bekérette a kínai nagykövetet, hogy hivatalosan tiltakozzanak. Több ország külügyminisztériuma is aggodalmának adott hangot, vagy elítélte az afrikaiakkal szembeni eljárást. Az Afrikai Unió Bizottságának vezetője pedig közölte, személyes meghallgatásra hívta be Kína uniós nagykövetét, hogy megbeszéljék az ügyet.

A Quartz című lap már arról ír, hogy az egész ügynek az Afrikában élő kínaiak isszák majd meg a levét. A cikk megemlíti, hogy az elmúlt hetekben csak Nigériában legalább 27 kínait tartóztattak le a helyi hatóságok, köztük két férfit, akik a nigériai korrupcióellenes ügynökség egyik munkatársát akarták lefizetni. Ez azután történt, hogy a kuangcsoui esetre válaszul a nigériai parlament egyhangúlag fogadott el egy indítványt, amiben arra sürgették a hatóságokat, hogy ellenőrizzék az országban élő összes kínai bevándorlási iratait.

Kiemelt kép: Minasse Wondimu Hailu /Anadolu Agency /Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.