Az utóbbi hetekben több afrikai ország is bejelentette, hogy elkezdi enyhíteni a koronavírus-járvány megfékezésére március közepén bevezetett szigorú korlátozó intézkedéseket. Ezeknek több helyen is része volt az alkoholfogyasztás és az éjszakai kijárás tilalma is.
A járvány egyelőre nem úgy alakult a kontinensen, ahogy azt megjósolták, hiszen a nyugati szakértők katasztrófától tartottak, ám a mortalitási adatok szerint egyes afrikai országokban egyetlen haláleset sem történt, vagy a halottak száma tíz alatt van – írta május elején a Capital News című kenyai lap. Akkor a halottak száma 1800 volt a kontinensen. Az adatok szerint az 53 tagországban kicsivel több mint 2800 ember halt bele a koronavírusba, a fertőzöttek száma 90 ezer volt, majdnem 35 ezren pedig már meggyógyultak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Afrikával foglalkozó igazgatója előző hét pénteken arra figyelmeztette a kontinens vezetőit, hogy a korlátozások idő előtti feloldása 190 ezer ember halálát okozhatja Afrikában. A WHO adatai szerint a fertőzöttek száma elérheti akár a 44 milliót is, ami túlterhelheti az afrikai egészségügyi rendszert, mert egyszerre 5,5 millió embernek is szüksége lehet kórházi kezelésre.
Kenya
Különösen rossz a helyzet Kenyában, ahol a rendőrség amúgy is a legkeményebbnek számít egész Afrikában, amit a járványhelyzet még elviselhetetlenebbé tett. Emberi jogi szervezetek adatai szerint a éjjeli kijárási tilalom és az egyéb korlátozások hatósági betartatása több embert ölt meg, mint maga a koronavírus, a rendőri verésektől több száz ember szenvedett el életveszélyes sérüléseket.
Köztük van egy 13 éves fiú, aki az erkélyről nézte, hogyan oszlatja fel a rendőrség az utcán lévő tömeget, amikor eltalálta egy golyó. A rendőrség szerint a lövedék gellert kapott, de a szülők ezt nem hiszik el, szerintük nem véletlen baleset történt, hanem szándékosan lőtték le a fiukat.
Közben a kenyaiak attól is tarthatnak, hogy bezárják őket a számos kormányzati karantén egyikébe, vagy a kijárási tilalom megsértése miatt, vagy azért, mert nem hordanak maszkot. A beszámolók szerint ezek a karanténok alig különböznek a börtönöktől, rendkívül rosszak a higiéniai körülmények, alig kapnak élelmet, és rendes ivóvizet, ráadásul az emberek olyan zsúfolt helyeken kénytelenek eltölteni több hetet, ahol a biztonságos távolságtartás lehetetlen.
A karanténidő lejárta után csak pénzért cserébe engedték ki onnan őket. A BBC cikke szerint a helytől függően napi 6500 forintnak megfelelő összeget kellett fizetni, de akadt, ahol 32 ezer forint volt a díj. A New York Timesnak egy Dubajból hazatérő kenyai nő elmondta, a kötelező 14 napos karantén helyett 32 napig volt bezárva, és eleinte csak akkor akarták kiengedni, ha 434 dollárt (141 ezer forint) fizet az ellátásért. Végül ezt sikerült lealkudnia 65 dollárra, és annak kifizetése után végül elengedték.
Ezek után nem meglepő, hogy április közepén ötven ember szökött meg egy Nairobiban kialakított karanténból. A díjfizetés miatti óriási felháborodás hatására a kenyai kormányzat végül május 8-án bejelentette, a karanténozás költségeit nem fogják áthárítani az emberekre, így próbálják elérni, hogy többen jelentkezzenek tesztelésre.
– mondta el a Washington Postnak egy olyan jogvédő szervezet munkatársa, amelyik a kijárási tilalommal kapcsolatos haláleseteket próbálja összegyűjteni.
Például Vidia Nduku Matiét, akinél egyik éjszaka indult meg a szülés, de a korlátozások miatt férje nem tudta kórházba vinni. A férfi a Postnak elmondta, a bába nem mert átmenni hozzájuk, miután végignézte, hogy a lakóhelyén hogyan verték meg a rendőrök még azokat az embereket is, akik a saját házukba siettek. Egy motoros taxit üzemeltető barátjuk sem vállalta, hogy beviszi őket a kórházba, mert az ő anyósát már csak azért megverték a rendőrök, mert a háza előtt ült. Vidia Nduku Matie végül csak másnap reggel került kórházba, ám akkor már késő volt: ő és a születendő gyermeke is meghalt.
Ezen felül sok embernek került veszélybe a megélhetése, mert a rendőrök kenőpénzt követelnek, vagy kifosztják az üzleteket – közölte Otsieno Namwaya, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet egyik kutatója.
Nigéria
Hasonló a helyzet Afrika legnépesebb országában, Nigériában is, ahol a kormányzat adatai szerint csak az ország legnagyobb városában, Lagosban 1400 embert tartóztattak le azért, mert nem viseltek maszkot az utcán, vagy nem tartották be az éjszakai kijárási tilalmat.
Kedden a képviselőház arra szólította fel a biztonsági szolgálatokat, hogy lépjenek fel a korlátozások alatt jogsértéseket elkövető rendőrökkel és katonákkal szemben. Egy állami jogvédő szervezet még április közepén közzétett jelentésében azt állította, hogy a rendvédelmi erők 18 embert öltek meg a március 30-án bevezetett korlátozások után, miközben akkor a koronavírus miatt 12 ember halt meg.
Egy későbbi jelentésükben pedig közölték, hogy április 13. és május 4. között további 11 embert gyilkoltak meg a járványügyi korlátozások betartásának ürügyén. Ezen felül, ugyanebben az időszakban tucatnyi kínzást dokumentáltak, valamint hatalommal való visszaélést, túlzott erőszak alkalmazását, számos törvénytelen letartóztatást, zsarolást, lopást és nemi erőszakot.
Jogvédő szervezetek és járványügyi szakemberek többször is hangsúlyozták, hogy nem lenne szabad erőszakkal betartatni a járványügyi korlátozásokat az afrikai országokkal. A jó megoldás az lenne, ha megértetnék az emberekkel, hogy az ő érdeküket szolgálják az intézkedések, és önként tartsák be azokat. Egy nigériai jogvédő szervezet vezetője pedig a Deutsche Welle című német lapnak elmondta, attól tart, hogy az emberek vissza fognak vágni, ha a nigériai rendőrök folytatják a „jogtalan és önkényes” gyilkosságokat.
Ez nem alaptalan félelem. Guineában a héten hat ember halt meg rendőrökkel történt összecsapásokban, miután tüntettek a fővárosba vezető utakra felállított torlaszok miatt. A demonstrálók elmondása szerint a rendőri túlkapások ellen tiltakoztak, mert elegük lett abból, hogy a rendőrök pénzt zsarolnak ki tőlük, és rosszul bánnak velük.
Az eset azután történt, hogy az elmúlt hetekben a Human Rights Watch jelentése szerint a járvány ürügyén a hatóságok rutinszerűen zaklattak, megfélemlítettek és letartóztattak ellenzéki politikusokat és aktivistákat. A fővárosban egy piacon boltosok pedig barikádokat emeltek, miután elmondásuk szerint az üzleteiket a biztonsági erők tagjai kirabolták.
Kiemelt kép: AFP
