Peking diplomáciai nyomásgyakorlása után az Európai Unió elhalasztotta, majd finomított szöveggel hozta nyilvánosságra jelentését Kína koronavírus-járvánnyal kapcsolatos dezinformációs kampányáról – jelentette a nyugati sajtó. A dokumentum már készen állt a publikálásra, amikor a kínai kormány több csatornán is következményekkel kezdett el fenyegetőzni, amennyiben nyilvánosságra kerül az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) félretájékoztatás ellen küzdő csoportjának összefoglalója – tudatta több lap is diplomáciai forrásokra, valamint belső levelezésekre hivatkozva.
A készülő jelentésről először a Politico című lap számolt be április 21-én, néhány részletet közöltek a szövegből, és jelezték, hogy azt aznap fogják nyilvánosságra hozni. A New York Times pénteken megjelent cikke szerint azonban Josep Borrellnek, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tanácsadója, Esther Osorio utasításba adta: tartsák vissza a jelentést. Majd arra kérte az elemzőket, hogy írják át a szöveget úgy, hogy az kevésbé fókuszáljon Kínára és Oroszországra, a kínai nyomásgyakorlás miatt.
A kínaiak már most reakciókkal fenyegetőznek, ha a jelentés nyilvánosságra kerül
– írta kollégáinak egy, a Times által látott e-mailben Lutz Güllner EU-s diplomata. Európai diplomáciai források a Reuters brit hírügynökségnek, a Politicónak, a Financial Times (FT) brit gazdasági lapnak és a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lapnak is megerősítették, hogy Peking diplomáciai nyomást gyakorolt Brüsszelre a jelentés miatt.
A kínai külügyminisztérium egyik magas rangú, Európával foglalkozó diplomatája, Yang Xiaoguang az EU pekingi követségével közölte, hogy – számolt be az esetről az Axios, a Reuters és az FT.
Közben Wang Lutong, a kínai külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó vezetője telefonon beszélt az EU pekingi nagykövetével, közölve Nicolas Chapuis-val, hogy a kínai kormány kénytelen lesz visszavágni, ha nyilvánosságra kerül a jelentés, hozzátéve, hogy az „nem lenne szerencsés”. Utalt rá, hogy az állami irányítás alatt álló kínai média jelenleg csak egy Egyesült Államokat támadja, de ez megváltozhat.
Az SCMP információi szerint az európai diplomaták aggódni kezdtek amiatt, hogy az ügy rossz hatással lesz a két fél kapcsolatára, és megnehezíti azoknak az orvosi eszközöknek a beszerzését, amire Európában most nagy szükség van a koronavírus elleni küzdelemben. A Times megemlítette, hogy a diplomáciai csörte egy olyan időben történt, amikor az EU igyekszik erősíteni a kereskedelmi kapcsolatait Kínával.
A kis változtatás, ami nagyot szólt
A jelentést, amelynek nyilvánosságra hozatalát eredetileg keddre tervezték, végül csak pénteken tették közzé. Az eredeti riport a Times jellemzése szerint „nem volt különösebben kemény”, és főleg nyilvánosan elérhető információk összefoglalója volt a koronavírussal kapcsolatos félretájékoztatásokról, de a nyilvánossá tett jelentést még tovább finomították a kínai tiltakozások miatt.
E mellett kimaradt egy rész, ami megemlékezett arról az esetről, amikor a kínai kormány hamis információkkal támadta Franciaországot a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban tett lépései kapcsán. A kínai propaganda április közepén alaptalanul azt állította, hogy a franciák magukra hagyják meghalni az idősotthonokban élő embereket, valamint azt a hamis információt terjesztette, hogy francia képviselők rasszista jelzőkkel illették az Egészségügyi Világszervezet vezetőjét.
A kínai külügyminisztérium, valamint Kína uniós követsége nem nyilatkozott az esettel kapcsolatban egyik lap megkeresésére sem. Hétfőn a kínai külügyi szóvivő csak annyit közölt a Reuters kérdésére egy pekingi sajtótájékoztatón, hogy Kína ellenzi a félretájékoztatást, küzd ellene, és Kína maga is a dezinformációk áldozata. Kijelentette, hogy Kína a járvány kezdete óta „nyíltan, átláthatóan és felelősségteljesen” tájékoztat a járványról.
Az Európai Unió tagadta, hogy kínai nyomás miatt halasztották el a jelentés közzétételét, és azt is, hogy Peking kritikája miatt változtattak a szövegen. Peter Stano uniós külügyi szóvivő a Politicónak kijelentette, hogy a Külügyi Szolgálat jelentése „teljesen független”, a New York Times cikke pedig „alaptalan, helytelen állításokat” tesz. Egy másik külügyi szóvivő pedig arról beszélt, hogy az EU nem hajolt meg semmilyen állítólagos külső politikai nyomás előtt.
Nem néz ki jól
Közben a Külügyi Szolgálat védelmezői arra hívják fel a figyelmet, bár Kína azt akarta elérni, hogy a jelentés egyáltalán ne kerüljön a nyilvánosság elé, az fel sem merült a szervezetben, hogy elássák a jelentést. Az persze nehéz is lett volna. A jelentés eredeti verzióját ugyanis már előző hét hétfőn szétküldték több száz címzettnek – kormányoknak és különböző szervezeteknek –, ahonnan azt kiszivárogtatták számos médiumnak, köztük a Politicónak és a New York Timesnak is.
Ugyanakkor a halasztás és a változtatások a Times cikke szerint feldühítettek több diplomatát és félretájékoztatással foglalkozó elemzőt. Egyikük a feletteseinek írt e-mailben azzal vádolta meg az uniós diplomatákat, hogy azok
öncenzúrát gyakorolnak, hogy a kínai kommunista párt kedvében járjanak.
Monika Richter egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy ez „szörnyű precedenst teremt”, ami csak felbátorítja Kínát, hogy a jövőben is hasonló kényszerítésekkel éljen. A Politico szintén egy belső e-mailből idézett, amiben arra hívták fel a szervezet figyelmét, hogy az átírás kontraproduktív lesz, és kényelmetlen kérdésekre kell majd válaszolniuk azzal kapcsolatban, miért különbözik az eredeti jelentés a nyilvánossá tett verziótól, hozzátéve, hogy „ebből nem fogunk jól kijönni.”
Szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy ezzel az üggyel Kína komolyabb következmények nélkül le tudta tesztelni, mekkora befolyása van az Európai Unióban a járvány idején – írta a Times.
Ez egyértelműen egy teszt volt
– mondta a lapnak Jakub Janda, a prágai központú European Values Center for Security Policy nevű szervezet igazgatója. Hasonlóan értékelte a helyzetet a Politicónak a cseh hírszerzés egyik magas rangú tagja, aki kijelentette, ilyen kínai nyomásgyakorlást még nem tapasztaltak, és Peking most letesztelhette, hogy az EU vezetése hogyan reagál nyomás alatt.
Reinhard Bütikofer, kínai kapcsolatokkal foglalkozó német európai parlamenti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a lényeg: az EU végül egy Kínával szemben erősen kritikus jelentést hozott nyilvánosságra, amit az Axiosnak tett nyilatkozata szerint csak óvatosságból finomítottak, és nem azért, hogy Peking kegyét keressék. Twitter-oldalán kijelentette:
Kínának nem sikerült meghunyászkodásra bírnia a Külügyi Szolgálatot. Ez számít.
Kiemelt kép: Vanden Wijngaert/Bloomberg via Getty Images
