Az utóbbi héten jól láthatóan lassulni kezdett a járvány a koronavírus által elsőként megtámadott európai országokban, most pedig már egyre több államban indult el óvatos párbeszéd arról, mikor és hogyan lehetne fokozatosan lazítani a hetek óta életben lévő kényszerű korlátozásokon. Ezekre a legkorábban a húsvét utáni héten, de jellemzően inkább kicsivel később kerülhet sor, hiszen egy sor országban április végéig vagy akár május elejéig már meghosszabbították az emberek mozgását korlátozó, a gazdaságot gyakorlatilag gúzsba kötő szabályokat. Több országban külön szakértői csoportok dolgoznak a lehetséges megoldásokon, és többféle javaslat is szóba került.
Dánia: nem lesz minden olyan, mint régen
A folyamat aztán a napokban felgyorsult, és már több állam is bejelentette az első lépéseket. Konkrétumokat elsőként a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen mondott, aki még március 30-án hozta szóba a lehetséges újranyitást:
Ha a következő két hétben – azaz a húsvét utáni héten – is betartjuk a korlátozásokat, és a számok is változatlanul megfelelőek maradnak, akkor a kormány megkezdi a társadalom fokozatos, nyugodt és ellenőrzött újranyitását
– mondta Frederiksen. A dán egészségügyi ellenőrző intézet, a Statens Serum Institute (SSI) szakértői azonban gyorsan igyekeztek a bejelentés után eloszlatni a félreértéseket, miszerint rövidesen újra ugyanúgy utazhatnánk, társasági életet élhetnénk és láthatnánk a családtagjainkat, mint a járvány előtt. A koronavírus-járvány Dániában nem az Olaszországban vagy Spanyolországban látott utat járta be, azaz nem következett be a vírus akadálytalan és tömeges terjedése, amely óriási nyomás alá helyezte volna az egészségügyet, hanem a járványgörbe sokkal laposabb maradt, extrém ugrások nélkül. Csakhogy míg a másik, hirtelen kicsúcsosodó görbe esetén tizenkét hét alatt lezajlik a járvány, addig a laposabb görbe esetén hosszabb ideig eltart, egészen a nyár elejéig.
Az SSI szakértői azzal számolnak, hogy a fokozatos újranyitás ismét megdobná a fertőzések számát, ezért az intézkedéseknek elsősorban azt kell szem előtt tartaniuk, hogyan tudják az egészségügyet megkímélni a túlzott nyomástól. Mivel a fertőzés átlagosan két hét alatt juttathat kórházba egy beteget, ha ő kórházi ellátásra szorul, folyamatosan figyelni kell az adatokban beálló változásokat.
Továbbá elengedhetetlenül szükséges a lakosság fegyelmezettsége: a lazítások kezdetén nem szabad rögtön elrohanni ölelgetni a nagyszülőket, hanem továbbra is be kell tartani a szociális távolságtartás szabályait, ismertette az SSI tanulmányát a Politiken című dán napilap.
A március 13. óta karanténban élő dánokkal aztán Frederiksen hétfőn közölte „a nyitás egy első, óvatos fázisát”, hangsúlyozva, hogy a dánoknak be kell rendezkedniük arra, hogy bizonyos korlátozások még hónapokig hatályban maradhatnak. Első lépésben újranyitnák április 15-től a bölcsődéket, óvodákat és az általános iskolák alsó hat tagozatát, egyes magáncégek dolgozói számára pedig újra lehetővé tennék a munkába járást. Ezzel egy időben a többi, jelenleg is érvényben lévő korlátozást május 10-ig meghosszabbították, a nyári fesztiválokat pedig nyár végéig betiltották, így a legnagyobb dán zenei fesztivál, a Roskilde is elmarad az idén. Frederiksen a következő fázisról csak annyit mondott, ha az első sikeres lesz, akkor legközelebb az éttermeket, bárokat, fodrászüzleteket, kávézókat érintő korlátozásokat enyhítik majd. Az enyhítő intézkedések sikeréhez elengedhetetlen, hogy a jelenlegi napi 5000 tesztet a héten napi 10, majd húsvét után napi 15 ezerre emeljék. De a miniszterelnök figyelmeztetett mindenkit: az enyhítés még nem azt jelenti, hogy minden ugyanolyan lesz, mint régen.
Ausztria: minden a húsvéti héttől függ
Bár a járvány kezdeti európai szakaszában Ausztria a koronavírus által leginkább sújtott országok közé tartozott, itt sikerült a leglátványosabban lelassítani a vírus terjedését, és az elmúlt héten már tartósan öt százalék alá esett az új fertőzések napi növekedése. Nem meglepő tehát, hogy Sebastian Kurz kancellár szombaton arról beszélt, húsvét után lehetséges néhány korlátozás feloldása. Hétfőn pedig már konkrétumokat is mondott erről: e szerint április 14-től újra kinyithatnak a kisboltok, valamint a barkácsáruházak és a kertészetek az országban; május 1-jétől minden bolt és bevásárlóközpont is kinyithat, valamint újra dolgozhatnak a fodrászok is, míg az egyéb vendéglátó-ipari egységek, mint a szállodák és éttermek, május közepétől fogadhatnak újra vendégeket – szigorúan betartva a távolságtartás szabályait. Az érettségizők május elejétől, a többi iskolás május közepétől térne vissza az iskolákba, az egyetemeken távoktatással fejeznék be a tanévet.
Ugyanakkor a kijárási korlátozásokat április végéig fenntartják, a jövő héttől kezdve kötelező lesz az arcmaszk viselése a tömegközlekedési eszközökön, és június végéig rendezvényeket sem lehet tartani. Kurz hangsúlyozta, hogy mindezek csak a lakosság fegyelmezett együttműködése esetén lehetségesek, és kulcsfontosságú lesz egy koreai és szingapúri mintára készülő nyomkövető app használata, amely segítségével megállapítható, az emberek találkozhattak-e fertőzöttekkel és ez nagyban segítené a kontaktkutatást. Az osztrák lakosság nagy része a felmérések szerint támogatja ezt a megoldást, bár ellenzéki pártok megakadályozták, hogy mindenki számára kötelezővé tegyék a kormány szerint minden adatvédelmi szabályt betartó app használatát. Az osztrák miniszterelnök azt is mondta, az enyhítések attól függenek, a húsvéti héten is folytatódik-e a fertőzések ütemének csökkenése, és hogy a lakosság is fegyelmezett marad-e.
Németország: jön a kötelező maszkviselés
Németországban is sikerült már meggátolni annyira a fertőzés terjedését, hogy elkezdődhetett a párbeszéd az újranyitásról, noha Angela Merkel szóvivője, Steffen Seibert pénteken nem győzte hangsúlyozni, egyelőre még nem tartunk ott, hogy erről beszélgessünk, ezért a fő üzenet továbbra is az, hogy mindenki maradjon otthon. Német tudósok ugyanakkor élesen bírálták a kormány álláspontját, amiért nem akarja bevonni a közvéleményt az újranyitás körül folyó diskurzusba, hiszen a rengeteg nehézséget elviselő lakosságnak joga van tudni, mit tervez a vezetés a következő hónapokban. Az Ifo nevű müncheni gazdaságkutató intézet tizenkét kutatója pénteken közzé is tett egy jelentést, melyben az egyes társadalmi csoportokra és régiókra vonatkozó kockázatoktól függően indítanák újra a termelést és az oktatást, a sebezhetőbb csoportokra viszont továbbra is korlátozások vonatkoznának. Az Ifo egyik szakértője, Martin Lohse professzor szerint továbbá a jelenlegi napi 50 ezer elvégzett koronavírus-teszt is kevés a 80 milliós országban ahhoz, hogy lazítani lehessen a korlátozásokon.
Pénteken a nemzeti tudományos akadémia szerepét betöltő Leopoldina (Leopoldina – Nationale Akademie der Wissenschaften) is javaslatot tett arra, hogy húsvét után fokozatosan vonják vissza a társadalom és a gazdaság működését takaréklángra állító korlátozásokat. A további javaslatok szerint kötelezővé kell tenni a száj és az orr eltakarását közterületen, munkahelyeken, üzletekben, közintézményekben házi készítésű maszkkal, sállal vagy kendővel, míg az orvosi maszkokat szigorúan az egészségügyi intézmények dolgozóinak kell fenntartani. A második fő szabály az osztrákhoz hasonló, kapcsolatkövetést szolgáló digitális megoldások használata (erre egy közös európai, a személyes adatok biztonságát garantáló rendszer lenne hivatott), a harmadik pedig a tesztelési kapacitás további növelése, a széles körű, de célzott tesztelés, valamint a fertőzéssel szembeni ellenálló képességet vizsgáló úgynevezett szerológiai tesztek végzésére szolgáló kapacitás bővítése, idézte a Leopoldina javaslatait az MTI. Ugyanakkor a német egészségügyi miniszter, Helge Braun feltételül szabta a korlátozásoknak, hogy tartósan és jelentősen tíz nap fölé, „sőt valószínűleg 12–14 napra” kell emelni az igazolt fertőzöttek számának duplázódási idejét, amely jelenleg kilenc nap.
Végül hétfőn a Reuters ismertette a német kormány legkorábban április 19. utáni enyhítésre vonatkozó terveit, melyek lényege, hogy 1 alatt tartanák az egy személy által átlagosan megfertőzöttek számát, és megfogadnák a Leopoldina javaslatait a maszkviselésre, valamint a nyomkövető rendszerre vonatkozóan, utóbbi segítségével könnyen megtalálhatják egy-egy új fertőzött közeli kontaktszemélyeit.
A tömegrendezvényekre vonatkozó tilalom azonban továbbra is érvényben maradna. (Egyelőre azonban pont a határellenőrzések további szigorítását tervezik a húsvéti ünnepek előtt.) Angela Merkel hétfő este mindenesetre még nem volt hajlandó megnevezni konkrét időpontot, amikortól terveznék a korlátozások enyhítését.
Csehország: már húsvét előtt lazíthatnak
Csehországban Andrej Babis miniszterelnök május végére vagy június elejére ígérte az élet normalizálódását, miközben a járvány tetőzését április végére valószínűsíti. A járvány által a más kelet-közép-európai államoknál súlyosabban érintett országban a kényszerintézkedések is a szigorúbbak közé tartoznak, március 16. óta gyakorlatilag kijárási tilalom él az egész országban, ami meg is hozta az eredményét, mert itt is lassult az új fertőzések napi növekedése, vasárnap ez már 3 százalék alá esett. Bár a kormány újabb harminc nappal meghosszabbítaná az április 11-én lejáró szükségállapotot, a miniszterelnök több enyhítést is beígért húsvétra.
A kormány hétfő délután be is jelentett párat: Jan Hamácek belügyminiszter, az országos válságstáb elnöke elmondta, hogy keddtől engedélyezve lesz néhány fajta szabadtéri sportolás arcmaszkok használata nélkül, de csak bizonyos szabályok betartása mellett. Arcmaszkok nélkül lehet majd futni vagy kerékpározni az erdőben, sőt, lehet teniszezni is, de tilos lesz az öltözők és a mosdók használata. Bővítik a nyitva tartott üzletek sorát is: csütörtökön megnyílnak egyebek között a hobbi-üzletek, a papírboltok, a ruhaboltok, a vaskereskedések vagy a kerékpárokat árusító üzletek és a javító műhelyek. Húsvét után pedig könnyítik a cseh állampolgárok utazását is. Az MTI azonban idézte Adam Vojtech egészségügyi minisztert is, aki szerint a korlátozások feloldásának feltétele, hogy a járványhelyzet a következő napokban se romoljon. Babis a hétvégén arról is beszélt, a következő fázisban kerülnének sorra az iskolák, majd utána az éttermek. A cseh miniszterelnök egyébként korábban arról is beszélt, hogy a Dél-Morvaországban kísérleti jelleggel bevezetett „intelligens karantént” kiterjesztenék az egész országra: a kísérlet lényege, hogy az újonnan talált fertőzötteknél minél gyorsabban kinyomozzák, kivel találkozott az előző öt napban, hogy ezeket a személyeket szintén tesztelhessék. Ezt az érintett beleegyezése esetén mobiltelefonjának és bankkártyájának elektronikus nyomai alapján fogják megállapítani.
Már a legfertőzöttebb országok is terveznek
Bár a járvány Olaszországot, Franciaországot és Spanyolországot sújtotta a leginkább a kontinensen, már mindhárom országban szóba kerültek az esetleges lazítások. Az olaszok április 13-ig meghosszabbították az országos kijárási tilalmat, de a polgári védelem vezetője, Angelo Borrelli már arról beszélt legutóbb, hogy amennyiben folytatódik az utóbbi napok pozitív trendje, akkor legkésőbb május 16-ig az országban is elkezdődik a korlátozások enyhítése. Spanyolországban is április 26-ig meghosszabbították az életben lévő korlátozásokat, de Pedro Sanchez miniszterelnök már megpendítette annak lehetőségét, hogy a nem létfontosságú munka húsvét után újraindulhat, különös tekintettel a gyárakra és az építkezésekre, de a részleteket egy epidemiológusokból álló szakértői csapat dolgozza ki.
Edouard Philippe, francia miniszterelnök pedig utalt rá, rendkívül bonyolult és „félelmetesen összetett” folyamat lesz a fokozatos visszatérés a normál világhoz. Az országban április 15-ig tart a kijárási tilalom, amit valószínűleg újra meg fognak hosszabbítani, de a hónap végén jöhetnek az enyhítések, melyekről azonban a kormány még nem árult el részleteket. A legfontosabb szerepet ebben a tesztelés játssza, ezért mindent elkövetnek a kapacitás emeléséért: a franciák április végére napi 50 ezer tesztet akarnak már végezni, és ennek segítségével regionális alapon enyhítenék a korlátozásokat, miközben a 60 év fölöttieket hosszabb karanténra ítélnék. Philippe egyelőre elutasította az osztrákhoz hasonló nyomkövetési technológia használatát, de azt is hozzátette, ha a lakosság támogatja, akkor megfontolnák olyan eszközök kifejlesztését, amelyek segítségével követni lehetne a vírus terjedését.
Összességében tehát minden országban a fokozatosság és az óvatos átmenet a cél, melyben kiemelt szerep jut a tesztelésnek. Magyarországon egyelőre nincs szó a korlátozások enyhítéséről, de egyébként is később jelent meg a járvány, mint a legtöbb európai országban. Arról szintén nincs szó egyelőre, hogy jelentősen növelnék a tesztelési kapacitást: a hivatalos adatok szerint hétfő reggelig összesen készült 22282 mintavétel az országban, pedig a külföldi példákból kiindulva ennek a sokszorosára lenne szükség ahhoz, hogy nálunk is szóba jöhessen a korlátozások részleges feloldása.
Kiemelt kép: Michal Cizek /AFP
