Az új fertőzöttek száma alapján úgy tűnik, március végén új szakaszba lépett a járvány, amelynek súlypontja február végén tevődött át Ázsiából Nyugat-Európába. Noha Olaszországban, Spanyolországban vagy éppen Franciaországban továbbra is súlyos a helyzet, és már-már elviselhetetlen nyomás alá került az egészségügyi rendszer, addig mostanra legalább a vírus terjedése lassulni látszik a térségben.

A mostanában annyit emlegetett járványgörbék látványos kilapítása még odébb van, de az jól látszik, hogy a szigorú intézkedések kezdik meghozni az eredményt. Lehet, hogy ez még egy darabig a halálozások számán nem fog meglátszani,

de ott jellemzően olyan esetekről van szó, ahol már hetekkel ezelőtt megfertőződött embereket győz le a vírus, a túlterhelt egészségügyi dolgozóknak és kórházaknak viszont a következő hetekben már egyre kevesebb új beteggel kell számolniuk.

Európában az első gócpont Észak-Olaszországban alakult ki: február 21-én jelentették be az első csoportos megbetegedéseket, melyek eleinte három kis régióra szűkültek le, de a vírust nem sikerült ide beszorítani, és innentől kezdve ijesztő gyorsasággal kezdett terjedni, és előbb csak Olaszországban, majd Nyugat-Európában is több gócpont alakult ki. Ezekben az országokban brutális gyorsasággal terjedt a vírus, rövid időnként duplázódott a betegek száma, és március 13-án Tedrosz Adanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója már Európát nevezte a járvány epicentrumának, ahonnan akkor már naponta több esetet jelentettek, mint a járvány tetőfokán Kínából.

Időközben az olaszországi fertőzöttek száma túl is haladta a kínaiakét, de meredeken ívelt felfelé a spanyol esetek száma is, a nyomukban Németország és Franciaország következett, őket pedig kis fáziskéséssel a britek követték. Mindeközben olyan kisebb európai országok is a COVID-19-járvány legfertőzöttebb országai közé kerültek világszinten, mint Svájc, Ausztria, Hollandia és Belgium.

Az elmúlt héten azonban ezekben az országokban eltérő mértékben ugyan, de megfigyelhető volt, hogy egyre kisebb mértékben nő az új fertőzöttek száma.

Ez persze még mindig sok, a nagyobb országokban akár naponta több ezer új esetet is jelent, de már látszanak a terjedés korlátai, miközben más országokban csak most kezd igazán eldurvulni a helyzet: a járvány súlypontja most már az Egyesült Államokba helyeződött át, és olyan, a nyugat-európainál jóval ingatagabb egészségüggyel rendelkező országokban is a kezdeti olasz növekedést idézően meredek a görbe, mint Brazília, India és Törökország, pedig ezekben az országokban a kevés mintavétel miatt nem lehet tudni pontosan, hogy ténylegesen mennyire súlyos a helyzet. Ezekben az államokban még nem látszik a kényszerintézkedések hatása (sőt, van ahol be sem vezették azokat), ezért az igazi kihívás most ezekre a kormányokra vár.

Ez nem jelenti azt, hogy a járványt már le is győzték, de talán látszik a fény az alagút végén, és nem olyan sokára tetőzni fog a fertőzések száma. Ez az aktuálisan fertőzöttek összesített száma, tehát a gyógyultak és a halottak nem számítanak bele.

Ez utóbbit valószínűsítette például Pierpaolo Sileri olasz egészségügyi miniszter-helyettes, szerinte akár egy héten belül is bekövetkezhet a tetőzés, míg Fernando Simón, a spanyol egészségügyi riasztási és vészhelyzeti koordinációs központ igazgatója is arról beszélt vasárnap, stabilizálódni látszik a helyzet az új fertőzéseknél. A németek pedig az esetek duplázódási idejének meghosszabbodásából következtetnek a koronavírus terjedésének lassulására. Ezt követően már a sürgősségi osztályok tehermentesítése a cél, és csak ezután lehet majd elkezdeni fontolgatni a kényszerintézkedések lazítását, ám egyes országokban már meg is indult erről a párbeszéd.

Az alábbi diagramon a COVID-19-járvánnyal leginkább sújtott európai országok új fertőzöttjeit látjuk a járvány megjelenése óta, napi bontásban a szerint, hogy az adott országban mikor regisztrálták az első fertőzöttet. A bal oldali tengelyen lévő számok a diagram oszlopaira vonatkoznak, ezek a kilenc ország összesített számait mutatják, a jobb oldalon találhatók pedig az országokat jelképező vonaldiagramokhoz tartoznak. Jól látszik, hogy a vizsgált országok közül Svájcban, Hollandiában és Ausztriában sokkal később jelent meg az első fertőzött (a hivatalos statisztikában): ők az ötödik hétnél tartanak, míg az olaszok például már a második hónapnál.

A március 29-i adatok szerint ez a kilenc ország adja az európai fertőzések 87 százalékát. Látható, hogy a kilenc országból nyolcban a múlt héten volt a csúcs az új esetek napi számában, kivéve Olaszországban, ahol már az azelőtti héten, március 21-én regisztrálták a legtöbb új megbetegedést, a múlt héten pedig már stabilan tíz százalék alatt volt a napi növekedés. A többi ország is a jelek szerint pár nap késéssel, de követi ezt a trendet, itt egyedül Belgium az, ahol pont az utóbbi napokra esett a csúcs, de ott már ismerjük a március 30-i adatokat is, ami jelentős csökkenést mutat az utóbbi két naphoz képest.

Továbbá kérdőjel még az Egyesült Királyság, ahol Neil Ferguson, a brit kormány járványstratégiáját nagy mértékben meghatározó epidemiológus hétfőn már arról beszélt, hogy lelassulhatott az új fertőzések száma, ám az ország a többiekhez képest későn szánta el magát a korlátozó intézkedésekre, ezért ott még el kell telnie egy kis időnek, hogy biztonsággal ki lehessen jelenteni, valóban lassult a fertőzés. Az utóbbi két nap adatai azonban ott is óvatos optimizmusra adhatnak okot, ettől függetlenül a szigetországra még nehéz hetek várnak.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu