A koronavírus-járvány világszerte a feje tetejére állította a mindennapokat, és az így átalakult élet sokféle hozadéka közül az egyik, hogy kis túlzással sztárt csinált a mostanáig alig ismert járványügyi szakértőkből, infektológusokból, epidemiológusokból, akik most napi rendszerességgel tűnnek fel a médiában. De talán egyikük sem lett annyira ismert, mint Anders Tegnell, a svéd közegészségügyi hatóság járványügyi vezetője. Bár a 63 éves szakember hangsúlyozza, hogy nem egyedül ő hozza a járványügyi döntéseket, és egy több száz fős csapatot vezet, mégis vele azonosítják ezeket. A svéd közvéleményben élénk viták kísérik az intézkedéseket, Tegnellről már Az epidemiológus, aki megosztja Svédországot címmel közölt portrécikket a Svenska Dagbladet napilap, ő maga pedig arról beszélt, hogy gyűlöletkampány indult ellene, erre válaszul a támogatói között mozgalom indult, hogy virágcsokrokkal fejezzék ki szimpátiájukat Tegnell mellett. De miért alakult így?
Svédország azon kevés európai állam közé tartozik, amely nem hozott szigorú intézkedéseket a járvány megfékezésére. Az országban a mai napig nem zárták be az általános iskolákat és az óvodákat, a szokásos módon tartanak nyitva az éttermek és a kocsmák, továbbá még a határokat sem zárták le, ellentétben a szomszédaikkal. Sőt, működnek a sípályák is, ahová a múlt héten is tömegek érkeztek az országon belülről, miközben a határ túloldalán a norvég sípályákat már lezárták. Jelenleg a megbetegedések száma már kétezer fölé kúszott az országban (kedd este 2299-nél tartottak), és eddig 36-an haltak meg a járványban, 136 ember állapota pedig súlyos. Ezzel ugyan Svédország nem tartozik a koronavírus által leginkább sújtott európai országok közé, de már megtanulhattuk, hogy a helyzet gyorsan változhat.
Nem meglepő, hogy az átlagosnál sokkal engedékenyebb hozzáállás miatt többen bírálják a svéd hatóságokat, ezen belül is elsősorban Anders Tegnellt, aki ráadásul már nem először kerül a bírálatok kereszttüzébe. 2009-ben, a sertésinfluenza néven elhíresült H1N1 járvány idején ő volt az, aki mindenkit arra biztatott:
Ezt végül nem varrták Tegnell nyakába, ám ő a koronavírus-járvány idején is többször fogalmazott szerencsétlenül. Február elején például megnyugtatta a külföldi síterepekre induló svédeket, hogy nem kell tartani a koronavírustól az Alpokban vagy Dél-Európában, miközben később pont az egész kontinens egyik legnagyobb gócpontja egy tiroli síparadicsom, Ischgl lett. Február végén aztán a vírus már szabadjára indult Európában is, Tegnell azonban egy sajtótájékoztatón még akkor is azt mondta, néhány külföldről behozott esetet leszámítva alacsony a valószínűsége annak, hogy a koronavírus járványszerűen terjedni fog Svédországban. Napokkal később kiderült, hogy tévedett.
Tegnell – akiről olyan videó is terjed a közösségi médiában, amint a saját tanácsa ellenére a kezébe köhög egy sajtótájékoztatón – azzal védekezett, hogy a helyzet magához a vírushoz hasonlóan folyton változik, teljesen természetes, ha néha tévednek, mint ahogy ahhoz is tartja magát, hogy annak idején a H1N1-oltásról hozott döntése is helyes volt az akkor rendelkezésére álló információk birtokában. De mivel indokolja vajon, hogy az országok többségével ellentétben a svédek nem zárták le a határokat és a mai napig iskolába járnak a gyerekek?
Úgy gondoljuk, hogy már felesleges lezárni a határokat, mivel a fertőzés olyannyira elterjedt mindenhol Európában, hogy az utazási korlátozásoknak nem lenne hatása
– mondta a DR dán lapnak Tegnell, aki az iskolabezárás elkerülését azzal indokolta, hogy túl sok negatív következménye lenne: az egészségügyből is kiesne nagyszámú dolgozó, illetve meglepő módon azzal érvelt, csak gyorsítaná a vírus terjedését, ha a gyerekek iskolába járás helyett másokkal találkoznának, vagyis megnőne az esélye, hogy az időseket is megfertőzzék. Tegnell a svéd politikai berendezkedést is felhozta az intézkedések indoklásaként: „Svédországban hagyományosan nagy az állami intézmények függetlensége, még akkor is, ha az utolsó szót a kormány mondja ki” – fogalmazott, és a szigorúbb dán és a lazább svéd hozzáállás különbségének okairól pedig azt mondta: „Svéd szemszögből úgy néz ki, hogy a dánok hoztak túl gyorsan intézkedéseket. Ha ezen az egészen túl vagyunk, majd meglátjuk, ki hogy jött ki ebből.”
De milyen konkrét intézkedéseket hoztak eddig Svédországban? Jelenleg az egyetemeken és a középiskolákban álltak át online oktatásra, illetve betiltották az ötszáz főnél népesebb tömegrendezvényeket. Ugyanakkor más országoknál jóval nagyobb mértékben építenek a felelős állampolgári magatartásra, amikor csak azokat kérik arra, hogy maradjanak otthon, akik tüneteket észlelnek magukon, illetve a 70 felettieket; továbbá a kormány egyszerűsítette a fizetett betegszabadság feltételeit is. Ezek azonban összességében jóval enyhébbek a többi európai országénál, és bár ezt Tegnell csak részlegesen ismerte el, de a svéd stratégia a jelek szerint a holland helyzet bemutatásakor már ismertetett, és sokat bírált nyájimmunitás elméletére rímel:
A vírus terjedése csak akkor szűnik meg, ha már elértük a nyájimmunitást. De ezt csak lassan, nyugodtan és a helyzetet ellenőrzésünk alatt tartva lehet elérni
– mondta. Tegnell elődje, Annika Linde azonban már úgy értékelte a helyzetet, hogy a svéd közegészségügyi hatóság egyértelműen arra törekszik, minél többen kapják el a vírust, és váljanak immunissá, anélkül, hogy súlyosan megbetegednének. Ezt az elméletet azonban számos szakértő bírálta, egyebek között azért, mert nincs rá tudományos bizonyíték, hogy a fertőzéstől tényleg kialakul az immunitás, illetve ha mégis így van, akkor sem tudjuk, milyen távon.
De bírálják a nyájimmunitás elvét azért is, mert nem tudni, milyen hosszabb távú következményei lehetnek a vírusnak; a tünetmentes fertőzések nagy száma miatt nem lehet biztonságosan elszigetelni a veszélyeztetett korosztályt sem. Az is problematikus, hogy ha mégis sikerülne őket megóvni, a vírus a fiatalabb korosztályban is képes olyan megbetegedési arányt produkálni, amely nehéz helyzetbe hozhatja az egészségügyet. A múlt héten a brit és a holland kormány is cáfolta, hogy ezt az elvet követnék.
A svédek nagy feltűnést keltettek azzal is, amikor a csoportos fertőzés időszakába lépve az ország felhagyott a széles körű teszteléssel, és azóta csak a kórházba került betegeket, illetve a fertőzési gócokkal szoros kapcsolatba kerülő embereket tesztelik. A hatóságok szerint ebben a fázisban már nincs jelentősége a kontaktkutatásnak, és inkább mindenkit arra kérnek, akik tüneteket észlelnek magukon, hogy egyszerűen csak maradjanak otthon, és csak akkor merészkedjenek ki a lakásból, ha két napon át folyamatosan tünetmentesek. Bevezették viszont a szúrópróbaszerű teszteket, az egészségügyi dolgozók tesztelését is prioritásként kezelik, és a Local cikke is felhívja a figyelmet, hogy a gyakorlat változása nem azt jelenti, hogy az ország leállt volna a teszteléssel, sőt, a svédek nem állnak rosszul a lakosságszámra vetített tesztek arányában.
A svéd járványügyi intézkedések azonban sokak szerint nem elegendőek. Néhány napja egy svéd újság birtokába jutott egy levelezés, melyben járványügyi szakemberek bírálják a hatóságokat.
Mélyen aggasztanak ezek a fejlemények. Nyugodtabb lennék, ha legalább Stockholmot vesztegzár alá helyeznék. Mi vagyunk csaknem az egyetlen ország, amely nem lépi meg ezeket az intézkedéseket
– mondta az umeai egyetem professzora, Fredrik Elgh. Egy másik professzor ugyanarról az egyetemről, a koronavírus-veszélyről már február közepén figyelmeztető Joacim Rocklöv azzal vádolta meg a közegészségügyi hatóságot, hogy gazdasági okokból hazardírozik az emberek életével. Magát Tegnellt is bírálták, amiért korábban azt mondta, a fertőzés Kínában marad (erről március 7-én ismerte be, hogy tévedett); illetve azért, mert szerinte csak a tüneteket mutatóknak szükséges a karantén. A legfrissebb hírek szerint pedig 350-nél is több egyetemi kutató, professzor és orvos kéri egy petícióban a svéd kormányt, hogy szigorítson a járványügyi politikáján.
Anders Tegnell azonban továbbra is nyugalomra int: „A jelenlegi adatok alapján a fertőzés egyelőre az előző heti mértékben növekszik, ami jelen körülmények között elég nyugodt. Ezen a szinten minden nap felér egy győzelemmel, mert csökken a veszélye annak, hogy hirtelen drámai növekedésnek induljanak az új megbetegedések.” A napi fertőzések viszonylag stagnáló növekedésében persze több szempont is szerepet játszhat – így a tesztelések korlátozása is –, de kétségtelenül igaza van Tegnellnek, amikor azt mondja, hogy a svéd intézkedések hatékonyságáról folyó vita csak hetekkel később fog eldőlni.
Kiemelt kép: Anders Tegnell (Claudio BRESCIANI / TT News Agency / AFP)
