Terjeszteni akarjuk a vírust azok körében, akikre nincs igazán hatással. Ugyanakkor igyekszünk védeni a sebezhetőbbeket, amennyire lehet. Ha már elég nagy csoport kapta meg a vírust, ez megvédi a sebezhetőbbeket is
– így foglalta össze Hollandia koronavírus-stratégiáját hétfőn, március 16-án Jaap van Dissel, a holland nemzeti közegészségügyi intézet vezetője. Ez az elv – amit a brit kormány is követett egészen e hét elejéig – azzal számol, hogy ha az emberek jelentős része a megfertőződés után immunissá válik a kórra, az értelemszerűen vissza fog szorulni. Arról többször is írtunk már, hogy a britek a széles körű bírálatok hatására módosítottak a stratégián, és most némileg hasonló fordulat látható Hollandiában is, ahol Van Dissel szerdán már arról beszélt, nem a nyájimmunitás a fő cél az országban.
Láthattuk, hogy a koronavírus-járvány ellen többfajta stratégia is létezik, de abban azért nemzetközi konszenzus van, hogy a teljes lezárás, a társasági érintkezések minimálisra korlátozása a leghatékonyabb módszer a vírus terjedésének lelassítására. Hollandia azonban egyelőre nem látja szükségét a legradikálisabb intézkedéseknek (így a legsúlyosabb helyzetben lévő országokban már bevezetett kijárási tilalomnak).
Az országban február 27-én jelent meg először a koronavírus, méghozzá Tilburg városában, ahol egy Észak-Olaszországból visszatérő férfi vizsgálata hozott pozitív eredményt. A számok gyorsan kúsztak felfelé: március 6-án lépte át a fertőzöttek száma a százat, a most csütörtöki adatok alapján pedig már 2460 beteget tartanak nyilván. Több más európai országhoz hasonlóan a holland hatóságok is későn ébredtek: egészen március 12-ig csak helyi szintű korlátozásokra került sor, illetve Mark Rutte miniszterelnök arra kérte a lakosságot, hogy hanyagolják a kézfogást.
Az ország már túl volt az ötszáz megbetegedésen és öt haláleseten, amikor a kormány betiltotta a száz főnél népesebb rendezvényeket, bezárta az egyetemeket, és az otthoni munkavégzésre bátorította az embereket. Az iskolák bezárására azonban további három napot kellett várni, akárcsak az éttermek, kávézók, sportklubok és a füvet árusító coffee shopok bezárására, az utóbbiak előtt kígyózó sorokról készült fotók be is járták a világsajtót. (Végül a coffee shopokra vonatkozó tiltást visszavonták, mivel az a dealerek forgalmát erősítette volna meg, ezért kizárólag elvitelre továbbra is lehet füvet venni a kijelölt boltokban.)
A holland adatok tehát megfeleltek nagyjából a nyugat-európai átlagnak, és az egymillió lakosra jutó 144 fertőzött sem kiugróan magas, jó pár hasonló adottságú állam is rosszabbul áll ezen a téren, a héten azonban mégis felkapta a nemzetközi sajtó a holland járványstratégiát. Történt ugyanis, hogy hétfőn este megszólalt a tévében a már idézett Jaap van Dissel, aki szerint a 17,4 milliós ország 50–60 százalékának kellene elkapnia a vírust a nyájimmunitás kialakulásához, mely biztosítani tudja, hogy az egészségügy ne legyen túlterhelve. Ekkor mondta azt is, hogy minél többeknek kellene elkapnia a nem veszélyeztetett korcsoportból, hogy hamarabb kialakuljon a nyájimmunitás. Sőt, a holland közegészségügyi intézmény vezetője vitába szállt a más országokban tapasztalt szigorú intézkedésekkel is:
Ameddig korlátozzuk a terjedést, lelassul a fertőzés, de ahogy ezeket az intézkedéseket feloldják, újra visszajön teljes erővel
– mondta Van Dissel.
Ugyanaznap a miniszterelnök élőben tartott beszédet a tévében, amelyre a hetvenes évek eleje, az olajválság ideje óta nem volt példa, és ebben Rutte nagy mértékben támaszkodott a Van Dissel által elmondottakra: „Bárki, aki megkapta a vírust, immunis lesz rá, mint ahogy ez annak idején a himlővel is volt. Minél nagyobb a csoport, amely immunitást szerez, annál kisebb az esélye, hogy a vírus eléri a kiszolgáltatott időseket vagy az egészségügyi problémákkal küzdő embereket.
– mondta Mark Rutte, aki ezzel a pár mondattal kihúzta a gyufát a tudósok körében.
A legtöbben azért bírálták az elvet, mert a nyájimmunitás eredetileg az oltásra épül: a népesség egy bizonyos részének beoltása védettséget biztosít a beoltatlanok számára is, csakhogy jelenleg a koronavírusra még nincs vakcina.
Ez nem oltás. Ez egy valódi járvány, amely nagyon sok embert megbetegít, és közülük néhány meg is hal. Annak ellenére, hogy a halálozási arány valószínűleg elég alacsony, a nagyon nagy szám kis töredéke is épp elég nagy
– írta egy amerikai immunológus, William Hanage a Guardianben, aki a szigorú társadalmi elkülönítést javasolta a szándékos terjesztés helyett.
A WHO is hasonló állásponton van: „Nem tudunk még eleget erről a vírusról, még nincs jelen elég ideje a lakosságban ahhoz, hogy biztonsággal tudjuk, miként viselkedik immunológiai szempontból” – mondta a világszervezet szóvivője. Megint csak más szempontból bírálta az elvet Judith Wasserheit, a Washingtoni Egyetem kutatója, aki szerint a gyakorlatban sem könnyű kivitelezni az elvet:
Meglehetősen nagy kihívás lenne az időseket elkülöníteni a potenciálisan fertőző fiatalabbaktól. Továbbá, azt sem tudjuk jelenleg, milyen gyakran alakul ki védettség a megfertőződés esetén, és ha mégis kialakulna, akkor milyen erős lesz ez, és mennyi ideig marad fenn.
Megint mások szerint az is probléma lehet, hogyha hagyjuk szabadon tombolni a vírust, akkor egyáltalán nem egyszerű közben a veszélyeztetett csoportokat tényleg elszigetelni.
Egy közgazdász, Jerome Roos szerint az ötlet a hollandoknál még 2 százalékos halandóság esetén is 200 ezer halottal járna, ráadásul a többi ország helyzetét nehezítené meg a vírus teljes kiirtásában, a Canterbury Egyetem professzora, Arindam Basu pedig veszélyesnek és etikátlannak nevezte az ötletet: „Először is, a koronavírus közvetett és hosszú távú hatásait még nem ismerjük. Másodszor pedig lehet, hogy a vírus sokaknak csak enyhe tüneteket okoz, ők azonban így is megfertőzhetik az időseket” – írta.
Egy belga virológus, Marc van Ranst szerdán azt mondta, ha a hollandoknál is eléri a százat a halottak száma, ők is bevezetik majd a teljes karantént, ahogy azt Belgium tette. Hasonlóan nyilatkozott a Redditen a koronavírusról kérdésekre válaszoló Bill Gates is, aki szerint az egyetlen működő modell a teljes lezárás, amit nagyjából minden ország követ, és a hollandok is szükségszerűen alkalmazkodni fognak.
Szerda este aztán a parlamentben Mark Rutte már azt mondta, félreértették a televíziós beszédét: a nyájimmunitás nem cél, hanem csak velejárója lehet annak, hogy lassan, a vírust ellenőrzés alatt tartva kiépülhet egyfajta csoportvédettség is, de
A holland parlament nagy többséggel egyébként támogatta a kormány járványügyi stratégiáját, egyedül a két szélsőjobboldali párt, a Thierry Baudet vezette FvD és a Geert Wilders-féle PVV követelt teljes kijárási tilalmat. Ezt leszámítva azonban a holland stratégia is több rokonságot mutat a többi európai országéval, mint a britek kezdeti politikájával, ezért is mondta a már idézett Jerome Roos szerdán a Guardiannek, hogy a holland hatóságok az iskolabezárásokkal sokkal szigorúbban viselkedtek a briteknél, úgyhogy összességében semmi értelme nem volt, hogy Rutte a nyájimmunitás elméletét is beemelje a tévébeszédébe.
Elképzelhető, hogy a nyájimmunitást többször is népszerűsítő főinfektológus, Jaap van Dissel vitte be az erdőbe a miniszterelnökét, de arról egyelőre nincs hír, hogy rá nézve milyen következményekkel járt ez az ötlet, ám az egészségügyi miniszter – aki a szerda esti vitán egyébként rosszul lett – csütörtökön lemondott. Van Dissel egyébként nincs egyedül, brit kollégája, Sir Patrick Vallance is kénytelen volt visszatáncolni, így már csak a svéd állami epidemiológus, Anders Tegnell tart ki az elmélet mellett.
Kiemelt kép: Mark Rutte (jobbra) és Bruno Bruins, a most lemondott egészségügyi miniszter (Photo by Remko DE WAAL / ANP / AFP) / Netherlands OUT
