Nagyvilág

Jelentés: Donald Trump egyértelműen visszaélt a hatalmával

Donald Trump amerikai elnök azt hiszi, hogy a hatalmát semmi sem korlátozza – állapította meg az amerikai képviselőház hírszerzési bizottsága kedden nyilvánosságra hozott jelentésében. A bizottság szerint támadhatatlan bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan: Trump visszaélt hatalmával, hogy külföldi beavatkozással szerezzen előnyt a 2020-as elnökválasztás befolyásolására.

Amerikai nagykövet: Trump „leszarja Ukrajnát”, csak a saját érdekeit nézi
Felpörögtek az események az amerikai elnök ellen indított impeachment eljárásban.

A jelentés az elmúlt hetekben tartott zárt ajtók mögötti és nyilvános bizottsági meghallgatásokon elhangzottakat összegzi. Az elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárásához (impeachment) vezető meghallgatásokat a demokrata párti törvényhozók a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti júliusi telefonbeszélgetés miatt kezdeményezték, mert Trump felvetette, hogy korrupciós vizsgálatot kellene indítani Kijevben a demokraták elnökjelölt-aspiránsa, Joe Biden volt alelnök és a fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben.

A bizottsági jelentés a meghallgatásokból azt a következtetést vonta le, hogy Donald Trump fehér házi megbeszéléseket, katonai segélycsomag visszatartását és más hivatalos csatornákat is felhasznált, hogy újraválasztásához külföldi segítséget vegyen igénybe.

Egyértelmű a bizonyíték arra, hogy Trump elnök hivatali hatalmát arra használta fel, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára a politikai vetélytársa, Joe Biden volt alelnök elleni vizsgálat és annak a már leleplezett összeesküvés-elméletnek a bejelentése érdekében, miszerint a 2016-os elnökválasztási folyamatba nem Oroszország, hanem Ukrajna avatkozott be,

fogalmazott a jelentés nyilvánosságra hozatalakor Adam Schiff, a hírszerzési bizottság elnöke. A jelentés lényegében ezt támasztja alá.

A jelentés, amely több mint százszor utal az alkotmányra, leszögezi, hogy

Donald Trump a saját személyes és politikai érdekeit az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekei fölé helyezve, „felforgatta az Ukrajnával kapcsolatos amerikai külpolitikát, és aláásta nemzetbiztonságunkat”.

Kiemelte a jelentés azt is, hogy Trump lépéseket tett, hogy megakadályozza a külügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a Fehér Ház költségvetési hivatala dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát, és arra intette a tanúkat, hogy ne tanúskodjanak. Mindezt a jelentés „az impeachment-eljárás akadályozására irányuló példátlan kampánynak” minősítette.

A fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint a kormányzás három ágának belső hatalmi egyensúlyát ért károk hosszan tartóak lesznek, és valószínűleg megváltoztathatatlanok, amennyiben az elnöknek a kongresszussal szemben tanúsított időhúzó játéka ellenőrizetlenül marad

összegezte álláspontját a jelentés.

A dokumentumban előkerült Orbán Viktor is, egészen pontosan az, hogy több, az igazságügyi bizottság által meghallgatott tanú szerint is a magyar miniszterelnök, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök negatív irányba befolyásolhatta Trump véleményét az ukrán elnökről, így hatással lehetett a megbeszélések hangulatára.

A hírszerzési bizottság abban nem foglalt állást, hogy javasolja-e az elnök alkotmányos felmentésére irányuló eljárásának megindítását, ezt egy másik bizottság feladata lesz.

A Fehér Ház szerint a jelentés „elfogult, nem más, mint csalás”, amely „semmire sem talált bizonyítékot” – írja az MTI.

A jelentés Orbán Viktort említő részlete.

Ez jön most

Szerdán jogászprofesszorok részvételével folytatódnak szerdán a Donald Trump amerikai elnök közjogi felelősségre vonását célzó eljárás képviselőházi meghallgatásai, ezzel új szakaszba lép az elnök ukrajnai lépéseit együttesen vizsgáló három képviselőházi bizottság munkája. A meghallgatásokat ezúttal az igazságügyi bizottság és vezetője, Jerrold Nadler New York-i képviselő irányítja majd. A korábbiakat a hírszerzési bizottság elnöke, a kaliforniai Adam Schiff vezette.

Miután a hírszerzési bizottság kedd este megszavazta, hogy az eddigi meghallgatások teljes anyagát továbbítják az igazságügyi bizottságnak, ez a testület fogja majd megfogalmazni az elnök ellen emelt vádpontokat, és javaslata alapján a képviselőház szavaz majd arról, hogy vádat emelnek-e Donald Trump ellen, a szenátus elé utalva az alkotmányos felmentési eljárás, az impeachment lefolytatását.

Míg a korábbi meghallgatásokra az ügyben közvetlenül vagy közvetve érintett diplomatákat idézték be, szerdán négy jogtudós számol be arról, hogy értelmezése szerint mi képezheti impeachment tárgyát.

Az amerikai alkotmány értelmében az elnök akkor mozdítható el, ha hazaárulást, vesztegetést vagy más, súlyosabb bűncselekményt követett el.

A meghallgatás kezdetén Jerrold Nadler, valamint a republikánus Doug Collins képviselő mond nyitóbeszédet, majd a négy jogász szintén nyilatkozatot olvas fel. Ezt követően a képviselők teszik fel kérdéseiket a meghívottaknak.

Az igazságügyi bizottság a szerdain kívül további meghallgatásokat is tervez, köztük várhatóan a hírszerzési bizottság kedden nyilvánosságra hozott jelentéséről is, de ezek időpontját még nem jelölték ki.

Három vezető republikánus törvényhozó még hétfőn este zárt ajtók mögött ismertette pártbéli kollégáival azt a 123 oldalas jelentést, amely az impeachment-eljárással kapcsolatos várható republikánus válaszokat fogalmazza meg. A jelentésben nem volt semmi meglepetés, az amerikai sajtóhoz kiszivárgott részletek szerint a republikánusok kifogásolják, hogy a demokraták vizsgálatai olyan, „nem választott bürokraták” véleményei alapján indultak meg, akiket „zavarba ejtettek” Trump szokatlan külpolitikai megközelítései.

Még a végén Trump bukásának is Trianon lesz az oka
Az amerikai elnök ellen indított alkotmányos vádeljárás magyar szála erősödni látszik.

Kiemelt kép: Europress/Nicholas Kamm/AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik