A tüntetők több helyen úttorlaszokat állítottak fel, illetve a helyi érdekű vasút közlekedését zavarták meg, akadályozva az ajtók záródását, és tárgyakat dobálva a sínekre. A vasút üzemeltetője emiatt több állomást lezárt, egyes szakaszokon felfüggesztette a forgalmat, az utasoknak pedig azt javasolták, hogy válasszanak más közlekedési módot.
A Hongkongban 22 nemzetközi oktatási intézményt üzemeltető English School Foundation biztonsági megfontolásokra hivatkozva tanítási szünetet hirdetett keddre.
Hétfőn különösen erőszakossá váltak az események a több mint öt hónapja tartó tüntetéshullám legújabb akciói során. A rendőrség ezen a napon immár másodszor nyitott tüzet éles lőszerrel egy tüntetőre, míg egy szóváltásba keveredet férfit fiatalok gyúlékony anyaggal locsoltak le, majd meggyújtották.
Carrie Lam hongkongi kormányzó a történtek után szigorúbb fellépést ígért, egyúttal elutasította, hogy – engedve a követeléseknek – politikai engedményeket tegyen a tüntetőknek.
Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatban ítélte el a hongkongi erőszakot, és mérsékletre intette a rendőrséget és a tiltakozókat egyaránt. “Az Egyesült Államok arra szólítja fel a hongkongi kormányzatot, hogy a lakossággal folytatott párbeszédre építve kezdje meg a demonstrációkat kiváltó okok kezelését” – áll a nyilatkozatban.
A brit külügyminisztérium szintén aggodalmát fejezte ki a rendőrök és a tüntetők közötti egyre növekvő feszültségek és az erőszak miatt. “A tüntetőknek kerülniük kellene az erőszakot, a rendőrségnek pedig nem volna szabad aránytalanul reagálnia. Mindkét félnek a párbeszédre kellene törekednie” – fogalmazott az egyik szóvivő.
Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, de az “egy ország, két rendszer” elvének megfelelően különleges jogokkal bír. A Nagy-Britanniával 1997-ben kötött megállapodás szerint Kína 50 évre magas szintű autonómiát garantált Hongkongnak, ám az ott lakók közül sokan úgy érzik, Peking egyre növeli befolyását a városban.
Kiemelt kép: Europress / AFP / Xinhua
