A román választási törvény értelmében annak, aki elnökjelölt akar lenni, 200 ezer támogatói aláírást kell összegyűjtenie. A megyékben, helyi szervezetekkel rendelkező nagy pártoknak ez ujjgyakorlat, de mit tegyen a dúsgazdag üzletember vagy a színész, aki a november 10-i államfőválasztás után be akar költözni a bukaresti Cotroceni Palotába? A Központi Választási Iroda ugyanis átnyálazza, speciális programon átfuttatja még a hivatalban lévő Klaus Iohannis elnök 2,2 millió aláírást tartalmazó íveit is.
A hivatal nem titkolja, hogy a szavazólapra került 14 jelölt mindegyikénél talált több-kevesebb gyanús ívet, feljelentést végül nyolc jelölt ügyében tettek. Közülük azonban csak ketten kerültek fel a szavazólapra: Viorel Cataramă és Alexandru Cumpănaşu.
Cataramănál a Központi Választási Iroda 94 ezer megkérdőjelezhető aláírásra bukkant, a dúsgazdag üzletember neve mégis ott virít a szavazólapon, mert fellebbezésére az Alkotmánybíróság felmentette. S habár hamis aláírások beadásáért pénzbírság vagy három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés jár, várhatóan az ügyek elsüllyednek a román igazságszolgáltatás bugyraiban.
Cumpănaşu indulása váltotta ki a legélesebb vitát Romániában. A férfi a borzalmas caracali lánygyilkosság áldozata, Alexandra nagybátyjaként próbál népszerűségre szert tenni. Állandó rendőrségi védelmet élvez, a belügy autójával közlekedik, és kiderült, hogy miközben önmagát a „rendszer” ellenségeként mutogatja, az általa vezetett két civil szervezet a kormányzó szociáldemokrata PSD támogatásával hízott. Az Állami Számveszők 2016-ban kiderítette, hogy egyik egyesülete a belügytől kapott székhelyet és a közüzemi költségeit is fizette a tárca.
Visszatérve a támogatói aláírásokra, a választási iroda furcsa alapelvet követ: ha valamelyik nagy párt jelöltjének összegyűlt a 200 ezer aláírás, a hamisakat, gyanúsakat törlik, és úgy vannak vele, hogy akkor is marad elegendő. A sok kavarás elejét vehetné a hatóság elnökének javaslata, hogy az államfőjelöltek esetében kötelező 200 ezer támogató aláírást 20 ezerre csökkentsék. Más kérdés, hogy akkor megsokszorozódhatna a jelöltek száma.
A Központi Választási Iroda az idén öt jelöltet lepattintott, köztük Miron Cozma egykori bányászvezért, aki börtönben is ült, mert a benyújtott aláírási ívek 90 százalékát fénymásolón sokszorosították. Bukarest főpolgármesterének, Gabriela Fireának a férje, Florentin Pandele, a főváros melletti Voluntari polgármestere állítólag 260 ezer aláírást kapart össze, ám végül mégsem cipeltette be a dobozokat a választási irodához, mondván, nincs szándékában keresztbe tenni feleségének és az őt támogató Szociáldemokrata Pártnak. Ez némi derültséget keltett a román belpolitikában, hisz tudvalevő, hogy Firea és a PSD-s miniszterelnök, Viorica Dăncilă között mély háborús árok húzódik, a főpolgármester utolsó pillanatig kész volt harcba szállni a Liviu Dragnea bebörtönzését követően megüresedett pártvezéri székért.
Lemaradt az aláírásgyűjtésben az önmagát a „szabad dákok” jelöltjének titulált Cătălin Berenghi és a mindössze 13 ezer szignót összeseprő Claudiu Crăciun, aki ennek ellenére beszállította a Központi Választási Irodához a dobozokat mondván, ennyivel tartozik kampánycsapatának.
Tízmillió euróra nőtt az elnöki kampánypénz
A parlamenti pártokat leszámítva a szavazólapra való tolakodás egyetlen oka a pénz. A 2000-es, 2004-es, 2009-es elnökválasztásokra tizenketten jelöltették magukat, idén 14 név került a szavazólapra. A kormány rém nagyvonalú a jelöltekkel, soha ekkora rajtpénzt nem szórtak az ölükbe: minden jelölt majdnem tízmillió euró kampánypénzt számolhat el, ami a duplája a 2014-esnek. A jelölt gyakorlatilag bármilyen legális forrásból – adományok, saját pénz – finanszírozhatja a kampányát, amelyet aztán az állam a választások után megtérít. De csak akkor, ha a jelölt elérte a 3 százalékos küszöböt. Magyarán
A küszöb elérésére reális esélye csak a jelenlegi államfőt, Klaus Iohannist támogató Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), a kormányzó PSD-nek, az USR-PLUS-nak – a Mentsétek meg Romániát nevű alakulatot és Dacian Cioloş egykori kormányfő pártját tömörítő liberális szövetségnek – és az RMDSZ-nek van. Meglepetések azért történhetnek, leginkább talán a Traian Băsescu korábbi államfő gründolta parlamenti párt, a PMP (Népi Mozgalom Pártja) részéről, amelynek jelöltje Theodor Paleologu, egy „szépen beszélő nemes lélek”, aki képtelen belevetni magát egy kampány gerillaharcába. Jelöltségének paradoxona, hogy édesapja a rendszerváltás után beismerte, együttműködött a rettegett Securitátéval, a PMP-elnök Băsescuval kapcsolatban pedig éppen a aláírások leadásának napján hozott ítéletet a bíróság, hogy Petrov álnéven köpött a szekunak.
Milliomosok a jelöltek között
A leggazdagabb jelölt a román „bútorkirály” Viorel Cataramă. A jelöléshez kötelezően beadandó vagyonnyilatkozatában szerepel a többi között egy 2,5 millió eurós festmény, műtárgyak úgy egymillió euró értékben, vastag bankbetétek, folyószámlák. Utána Ramona Ioana Bruynseels következik, aki az ismeretlen Humanista Erő Pártjának zászlaját lengeti, mégis 280 ezer aláírást hordatott be a bizottsághoz. Ékszer- és festménykollekciójának értékét 100 ezer euróra becsülte, de őriznie kell férjével még egy 70 ezer eurós órakollekciót, Bukarestben, vidéken telkeket, lakásokat. A dobogó harmadik helyére egy szintén no-name jelölt kapaszkodott fel. Ninel Peia közel félmillió eurós ékszergyűjteménnyel, telkekkel, ingatlanokkal dicsekedhet vagyonbevallásán.
Szintén van mit a tejbe aprítania az Egyesült Államokban meggazdagodott, mégis a román államfői palotába vágyó John-Ion Banunak. A „Ion” vélhetően a választóinak szól, akik elámulhatnak, hogy 197 ezer dolláros bankbetéttel, és feleségével közösen évi 371 ezer dolláros jövedelemmel rendelkező férfi ugyan miért akarja felkenetni magát Románia elnökévé, holott fogalma sincs az ország hétköznapjairól.
Az elemzők két fordulóra készülnek
A november 10-i romániai elnökválasztás szavazólistáján három típusú jelölt szerepel: a győzelemre esélyes, a kapott voksait a várható második fordulóban áruba bocsátó, illetve a futottak még kategória. Utóbbiakból nyomtatták a legtöbb nevet a szavazólapra. Az elnökválasztás fő kérdése, hogy a hivatalban lévő Klaus Iohannis mellé ki furakodik be a második fordulóba, mert Romániában egyetlen elemző sem hiszi, hogy a mostani államfő az első körben behúzza a voksok több mint felét.
Más kérdés, hogy a szocdemeknek nincs is más kampánytémájuk, hisz a naponta akár kétszer is önmagának ellentmondó Dăncilă személyiségként harmatgyenge. A kormánypárt léte késélen táncol, a kabinet leváltását célzó bizalmatlansági indítványt kedden benyújtotta a parlamentben az ellenzék. Az infláció az egekben, a jelentős külföldi beruházások kikerülik az országot, s mindennek tetejébe Románia EU-biztos jelöltjét a közlekedési posztra, Rovana Plumbot Brüsszelben – a magyar Trócsányi Lászlóhoz hasonlóan – kipenderítették vagyonnyilatkozati kérdőjelek miatt.
Tulajdonképpen Dăncilănak és a PSD-nek november 10-én nem Iohannis-szal, hanem a harmadik esélyes és az idén a júliusi pártkongresszuson kockás cipőben grasszáló Dan Barnával kell megvívnia a második körbe való jutásért. Papíron a szocdem jelölt az esélyes, ám az elmúlt időszak belpolitikai cirkuszai, botlásai miatt megcsömörlő baloldali szavazók átlovagolhatnak a liberális USR-PLUS-hoz. A gyakran hipszteres öltözékben mutatkozó Barnának most élet-halál kérdés a PSD legyőzése, mert amennyiben ő sodródik Iohannis mellé a második fordulóban, talán besöpör annyi politikai tőkét, hogy később összebútorozzon a parlamentben a PSD-vel.
Klaus Iohannis malmára hajthatja a vizet, hogy most először a közismerten PSD-ellenes romániai diaszpóra egyetlen online regisztráció után levélben is voksolhat, személyesen pedig a külképviseleteken három nap áll rendelkezésére hogy kifejezze véleményét.
Az elnökválasztás negyedik tényezője az RMDSZ lesz. A szövetség nyilvánvalóan ezúttal is azért küldi porondra Kelemen Hunor elnököt, hogy a második fordulóra legyen tárgyalási alapja. 2014-ben Kelemen Hunor úgy szerzett 3,47 százalékot, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt is állított jelöltet, megosztva ezzel a romániai magyarságot.
Kiemelt kép: Andrei Pungovschi / Anadolu Agency / AFP
