Újabb meghallgatásokra van szükség a hétfői után az európai uniós alapszerződés hetes cikke alapján Magyarországgal szemben megindított eljárás ügyében, de az látszik, hogy a többi tagország kész kérdéseket feltenni, a magyar kormány pedig arra, hogy megpróbáljon ezekre választ adni – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
Az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek hétfői brüsszeli tanácsülésén sor került a magyar kormány első meghallgatására a jogállamisági eljárás részeként.
Tytti Tuppurainen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország képviselője arról számolt be, hogy az ülés hosszú volt, de nagyon együttműködő szellemben zajlott, és a következő hetekben-hónapokban döntenek majd a további lépésekről.
Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az eljárás nem irányul senki ellen, minden félnek érdeke, hogy a kérdéses ország bemutathassa az álláspontját.
Frans Timmermans rámutatott, hogy a Sargentini-jelentés, amelynek alapján megindították az eljárást, meglehetősen összetett és sok területet lefed, ezért esetleg meg lehetne hívni a jövőbeli meghallgatásokra azon nemzetközi szervezeteket is, amelyek jelentéseire hivatkoztak a dokumentumban, például a Velencei Bizottságot, és így fókuszáltan végigvenni bizonyos témákat.
Hozzátette, tévedés azt hinni, hogy a novemberben hivatalba lépő új Európai Bizottsággal véget ér majd egy korszak, minthogy az új testület azonos eltökéltséggel fog fellépni a jogállamiság védelmében.
A jogállamiság tisztelete nélkül nincs Európai Unió
– fogalmazott.
Amélie de Montchalin francia külügyi államtitkár ismertette a francia-német közös álláspontot, amelynek értelmében a magyarországi helyzet aggodalomra ad okot.
Ezzel szemben Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes közölte, hogy Varsó szerint a magyar kormány intézkedései nem jelentenek rendszerszintű veszélyt a demokratikus normákra.
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a meghallgatás a bevándorláspárti erők bosszúhadjáratának újabb állomása volt. Elmondása szerint tételesen cáfoltak minden vádat és hamis állítást, de úgy véli, a politikai boszorkányüldözés oka egyértelműen az, hogy a magyarok többször is nemet mondtak a migrációra.
(MTI, kiemelt kép: Europress / Dursun Aydemir / Anadolu Agency)
