Nagyvilág

Emberi jogi vita lett egy transznő legyantázatlan heréjéből

Nem sűrűn fordul elő, hogy érdemes egy véleménycikket szemlézni, de a 444 észrevett egy olyan írást a kanadai National Postban, amiről jó eséllyel sok vita lesz a közeljövőben.

A publicisztikát jegyző Rex Murphyt az sarkallta írásra, hogy egy Jessica Yaniv nevű transznő több mint egy tucatnyi alkalommal fordult emberi jogi bírósághoz, amiért

16 kozmetikus utasította vissza, hogy legyantázzák a heréjét.

Murphy szerint az ilyen ügyek nevetségessé teszik az emberi jogok teljes koncepcióját:

Valóban azt hisszük, hogy az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megfogalmazói figyelmetlenek voltak, amikor kihagyták a szövegből az ágyék szőrtelenítésének emberi jogát?

– teszi fel a kérdést.

Murphy gondolatmenete szerint emberi jogokról akkor van értelme beszélni, amikor olyan jogtiprásokról van szó, mint amilyeneket Észak-Korea, Kína, vagy Kambodzsa követ el napjainkban. Szerinte amikor heregyantázások megtagadásával kapcsolatban emleget valaki emberi jogokat, akkor az egész koncepciót degradálja és teszi nevetségessé.

A publicisztika írója ezért haragos a heregyantázások megtagadása miatt 16 emberi jogi panasszal élő kanadai transznőre, akit a főleg bevándorló hátterű kozmetikusnők olyan indokokkal utasítottak vissza, mint vallási érzékenység, biztonsági okok vagy csak személyes preferenciák miatt.

Nemrég hosszú cikket közöltünk arról, hogy a magyar törvények szerint mi számít diszkriminációnak és mi nem. Itt leírtuk, hogy az egyenlő bánásmód elve első körben állami szervekre, hatóságokra, közszolgáltatókra, oktatási intézményekre vonatkozik, amelyeknek minden körülmények között be kell azt tartaniuk. Magánszemélyeknek, nem állami cégeknek pedig akkor, ha olyan szolgáltatást kínálnak, amely emberek egy előre meg nem határozott körének szólnak.

Rainbow Color Weathered Wood, Shadow Shape of Gay
„Buzik ne jöjjenek!”, avagy mitől diszkrimináció a diszkrimináció?
Nagy vihart kavart, hogy egy meleg párnak nem adtak ki egy lakást. Ez hátrányos megkülönböztetés? Milyen más területeken jellemző még az LMBTQ-emberek diszkriminációja?

Ezek szerint tehát egy kozmetikusra vonatkozhat az egyenlő bánásmód betartásának követelménye, hiszen meg nem határozott körnek kínál szolgáltatást. Azonban ha valaki már csak nőknek nyit kozmetikát, akkor az már kérdéses, hogy a transznők is járhatnak-e hozzá. Még ha a transznők azt is mondják, hogy ők ugyanolyanok, mint a nőnek született nők, a testükben lehetnek eltérések, mint a fenti eset is mutatja. Hiszen ha valaki brazil gyantát kínál nőknek, akkor jó eséllyel nem számít arra, hogy heréket kell szőrtelenítenie, és lehet, hogy nem is tudja, miként kellene csinálnia.

Kiemelt kép: Jessica Yaniv / Twitter

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Image: 73894321, Orsós János, az Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola roma származású alapítója., Place: Miskolc, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.