Kedden jelenti be a kormányzó brit Konzervatív Párt, hogy Boris Johnson volt vagy Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter lesz-e Theresa May távozó miniszterelnök utódja a pártvezetői és a kormányfői tisztségben. May, aki csaknem pontosan három év után távozik a Konzervatív Párt éléről, június 7-én jelentette be lemondási szándékát.
Távozásának elsődleges oka az, hogy a londoni alsóház az elmúlt hónapokban háromszor is visszautasította a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval novemberben elért megállapodást. Theresa May távozása a kormánypárt éléről miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de az utódválasztási folyamat végéig ügyvezető jelleggel ellátja mindkét feladatot.
A folyamat első szakaszát jelentő, június 20-án befejeződött alsóházi frakciószavazás-sorozat végén az eredetileg tízfős mezőnyből Johnson és Hunt maradt versenyben. Közülük a Konzervatív Párt szabálykönyve alapján a párt 160 ezer tagja választhatta meg postai úton Theresa May utódját. A győztes nevét kedden jelentik be a londoni Queen Elizabeth II konferenciaközpontban.
Theresa May szerdán még részt vesz miniszterelnöki pályafutásának utolsó parlamenti vitanapján, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok hetente esedékes alsóházi félóráján, utána felkeresi a Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, és hivatalosan bejelenti az uralkodónak lemondását.
Közvetlenül ezután a megválasztott utód járul az uralkodó elé, és bejelenti kormányalakítási szándékát, amellyel a királynő formálisan meg is bízza.
A váltási koreográfiának jelentős eséllyel lesz egy előre nem tervezett eleme, ha ugyanis a vezetőválasztási versengés favoritja, Boris Johnson lesz a következő miniszterelnök, Philip Hammond pénzügyminiszter szerdán benyújtja lemondását Theresa Maynek, még mielőtt May bejelentené saját lemondását a királynőnek.
Hammond, aki a Konzervatív Párton belül a megállapodás nélküli brexitet határozottan ellenző frakciócsoport rendkívül befolyásos és tekintélyes frontembere, vasárnap, a BBC televízió heti politikai magazinműsorában jelentette be ezt a szándékát. Döntését azzal indokolta, hogy tudomása szerint Johnson megkövetelné kormányának tagjaitól a megállapodás nélküli, rendezetlen brexit lehetőségének elfogadását, márpedig ő ehhez soha nem adná a nevét.
Érvelése szerint 50 évvel ezelőtt sikerült embereket eljuttatni a holdra egy olyan űrhajóval, amelynek számítástechnikai kapacitása nem érte el a mai mosogatógépekét, sokan azonban mégis úgy gondolják, hogy az azóta elért technikai fejlődés ellenére sem lehet túllépni olyan logisztikai-technológiai problémákon, amelyeknek megoldása szükséges a régóta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére az ír-északír határon.
A brexit-folyamatnak ez a legvitatottabb kérdése, és Johnsonnak – ha valóban ő lesz a következő brit miniszterelnök, márpedig ez a legvalószínűbb forgatókönyv mindenki szerint, aki rálát az ügyre – nagy valószínűséggel ez lesz az első és legnagyobb csatája az EU-val.
A keményvonalas tory brexit-tábor ugyanis – amelynek Johnson az egyik frontembere – nem fogadja el a kilépési egyezményben foglalt tartalékmegoldást (backstop), amely végső esetben az Egyesült Királyság és az EU közötti vámuniós viszonyrendszer fenntartásával biztosítaná az újbóli ellenőrzés elkerülését Írország és Észak-Írország határán.
Kiemelt kép: Justin TALLIS / AFP
