Szeptember 29-re tűzték ki az osztrák előrehozott parlamenti választást – jelentette be Brigitte Bierlein ügyvivő kancellár egyik szóvivője szerdán. A parlament alsóházának illetékes bizottsága egyhangúlag megszavazta az időpontot.
A rendelet szerint július 9-e az úgynevezett határnap, amelytől számítva legalább 82 napnak kell eltelnie a választásig. Július 9-től megkezdődnek a szavazás hivatalos előkészületei, innentől lehet leadni a támogatói nyilatkozatokat az önkormányzatoknál azoknak a pártoknak a javára, amelyek nem rendelkeznek legalább három parlamenti képviselővel. Ezeknek a kispártoknak a nyári szünet alatt minimum 2600 támogatói nyilatkozatot kell összegyűjteniük ahhoz, hogy szerepelhessenek a szavazólapokon. A rendelkezés jelenleg a Zöldekre is vonatkozik, mivel a párt 2017-ben nem jutott be a parlamentbe.
A vonatkozó törvény értelmében a választást legkésőbb július 8-ig ki kell írni az Ausztria hivatalos közlönyének is számító Wiener Zeitungban. A parlament alsóháza, a Nemzeti Tanács 183 tagját nyílt listás, arányos rendszerben választják, kilenc választókerületben, és ezeken belül 43 regionális választókerületben. A választókerületeket a tartományi rendszer alapján alakították ki, és különböző számú képviselőt delegálnak, 7 és 36 között. A parlamenti küszöb 4 százalék, illetve egy mandátum megszerzése valamelyik regionális választókerületben. A szavazók három preferenciaszavazatot adhatnak le szövetségi, tartományi és választókörzeti szinten. A voksoláson azok az osztrák állampolgárok vehetnek részt, akik a választás napjáig betöltötték 16. életévüket. Az előző parlamenti választáson több mint 6,4 millió választásra jogosult szavazhatott.
Ausztriában május 17-én robbant ki kormányválság, miután nyilvánosságra került egy videofelvétel, amely súlyosan kompromittálta az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét. Strache lemondása után Sebastian Kurz akkori kancellár, a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke Herbert Kickl belügyminiszter (FPÖ) menesztését javasolta.
Ezt követően azonban válaszképpen az összes szabadságpárti miniszter lemondott. Kurz szakértőket bízott meg a megüresedett tárcák feladatköreinek ellátásával, így részleges ügyvivő kormány alakult Ausztriában. Nem sokkal később a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták (SPÖ) bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Kurz és kormánya ellen, melynek parlamenti jóváhagyása után az osztrák államfő Brigitte Bierleint, az alkotmánybíróság elnökét bízta meg egy ügyvezető szakértői kormány megalakításával, amely az őszi előrehozott választásokig marad hivatalban.
Kiemelt kép: Sebastian Kurz osztrák kancellár (b) beszámol a kormány éves költségvetésének alakulásáról a bécsi Hofburgban tartott sajtótájékoztatóján 2018. december 4-én. Jobbról Heinz-Christian Strache alkancellár. (MTI/EPA/Christian Bruna)
