Ha egy pápa levelet ír egy nemzet katolikusainak, az jelzi, hogy nagyon fontos ügyben nyilatkozik meg. Pár példa az elmúlt évekből:
- Az előző pápa XVI. Benedek a kínai híveknek üzent 2007-ben abból az alkalomból, hogy Vatikán és Peking között újraindult a párbeszéd, és sikerült megállapodniuk a püspökállításról,
- három évvel később pedig az íreknek írt a papi szexuális visszaélések keltette botrány miatt.
- Ferenc pápa ugyan emiatt küldött levelet 2018-ban, akkor a Chilében kirobbant ügyben, miután világossá vált, az ország püspökei kudarcot vallottak a papi molesztálások elleni harcban.
Az üzenetről csütörtökön értesültek a hívők, nagy is volt a várakozás, a német egyház ugyanis komoly válságban van, nagy a megosztottság a vezetőik között, a problémák pedig az egész nyugati világban ismerősek.
A régi időknek vége. Válságban vagyunk, és olyan szakadásnak nézünk elébe, ami talán még a reformációnál is mélyebbre hatol
– nyilatkozta a Katolikus Válasz blog szerint az esseni püspök, Franz-Josef Overbeck május végén.
Reformtémák
Tavaly ősszel látott napvilágot egy tanulmány a német egyház felkérésére, amely arra jutott, hogy 1946 és 2014 között 1670 pap 3677 gyereket bántalmazott szexuálisan, és e fölött az egyház szemet hunyt, eltussolta az ügyeket (egy másik kutatás szerint ez csak a jéghegy csúcsa, sokkal több gyerek lehetett áldozat). Részben emiatt márciusban a német püspöki konferencia közgyűlése, kiegészülve a laikusokat tömörítő Német Katolikusok Központi Bizottsággal egy vitafolyamatot szavazott meg, amelynek a témái:
- Papi cölibátus
Jó ideje megy arról a vita, hogy a viri probatikat, vagyis a példás életet élő, 50 évnél idősebb családos férfiakat is fel lehessen szentelni. Németországban folyamatosan csökken a felszentelt papok száma, 15 év alatt több mint hatezerrel lettek kevesebben, míg a plébániák száma is csaknem a negyedével csökkent.
- Nők pappá szentelése
Idén az egyház világi szolgálatában álló nők bojkottot hirdettek meg. Az úgynevezett Mária 2.0 alatt még a kötelező vasárnapi misét is kihagyják. Céljuk, hogy elérjék, nők is lehessenek papok. Ugyanezt követeli a 450 ezer tagot számláló, legnagyobb német katolikus nőegylet, a Németországi Katolikus Nőszövetség.
- Homoszexuális kapcsolatok elismerése
Az osnabrücki püspök, Franz-Josef Bode már többször is felhívta arra figyelmet, hogy az egyháznak meg kellene áldania a homoszexuális párokat is. Ez nem jelent házasságot, de az egyház nem mehet el a jelen valósága mellett, és figyelembe kell vennie a homoszexuális és egyéb jellegű együttéléseket is. Bode az, akit a püspöki konferencián ezzel a témával megbíztak, neki kell előkészíteni a következő, szeptemberi találkozójukra a homoszexuális párok megáldásáról szóló vitát. A márciusin felszólalt a témában Eberhard Schockenhoff freiburgi teológiaprofesszor, szerinte meg kell haladni az egyház azon nézetét, hogy a szexualitás egyetlen célja a nemzés. A mesterséges megtermékenyítést is el kellene fogadni, ahogy a maszturbálást, a homoszexuális és egyéb párkapcsolatokat, valamint az intergender és transznemű embereket sem szabad negatívan megkülönböztetnie.
Akkor a püspöki konferencia azt a tájékoztatást adta, hogy egyhangúlag fogadták el a szinódusi folyamatot, később azonban kiderült, többen nem szavazták meg, így a legnagyobb egyházmegyét irányító kölni és két másik – a regensburgi és az augsburgi – püspök sem.
Ferenc pápa nem először szól bele a vitába
A pápa levele nem az első alkalom, amikor beleszólása volt a német egyház működésébe. Tavaly a német püspöki konferencia – amelyben többségben vannak a reformerek, és élén is a progresszív Reinhard Marx bíboros áll – hozott egy olyan döntést, amely engedélyezi a katolikusok protestáns házastársainak áldoztatását. Ezt köztelező erejűvé tették volna, ami ellen hét német konzervatív püspök kifogással élt a szentszéknél. Ferenc pápa elődeivel szemben engedélyt adott a nemkatolikusok úrvacsorán való részvételére, igaz, azt is kikötötte, hogy ezt nem lehet kötelezővé tenni, minden püspöknek magának kell döntenie. Végül 27-ből 14 adott erre engedélyt, a kölni egyházmegye megtiltotta, a többi pedig nem nyilatkozott végül.
Így jutottunk el Ferenc pápa leveléig. Fontos volt számára, hogy megszólaljon az ügyben, hiszen a kezében kell tartania a gyeplőt, a német történések könnyen hatással lehetnek más nemzeti egyházakra is, fent kell tartania az egyházon belüli egységet, és megakadályoznia, hogy szétessen a konzervatív és progresszív körökre – írta a Zeit.
A pápa pedig – jó politikushoz híven – nem állt egyik fél oldalára sem 19 oldalas, német nyelvű írásában, egyik konkrét ügyben se szólalt fel, inkább csak a szabályokat fektette le, hogyan lehet változásokat eszközölni. Azt írta, hogy a legfőbb a hit és annak terjesztése, valamint hogy a reformfolyamatoknak alulról és felülről is el kell kezdődnie. Egyáltalán nem zárkózik el a reformoktól, sőt szerinte azokra szükség van, ugyanakkor lassan és megfontoltan: „hosszú érési folyamat és az egész nép közös, éveken átívelő munkája” szükséges hozzá.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a németek mutathatnak jó példát, a különutasságtól viszont óvva int. A tradíció életben tartásához reagálni kell a kor kihívásaira, de nem úgy, hogy csak a korszellemhez akar igazodni.
Nem mondta semelyik témára sem, hogy nem szabad foglalkozni vele, amivel igen nagy teret ad a reformtörekvéseknek, és amit a progresszív erők úgy értelmeztek, hogy a pápától zöld jelzést kaptak. Ugyanakkor a konzervatívok szerint Ferenc levele a hitről és az evangelizációról szólt, arról, hogy nem az intézményeknek – mint a papi cölibátus vagy a női papság tiltása – kell megváltozniuk, hanem szellemiségében kell a német egyháznak megújulnia.
Szóval noha a pápa azt tanácsolta, hogy közös ügy legyen a német egyház fenntartása, fejlődése, mégsem temette be az oldalak közötti árkokat. A püspöki konferencia következő ülése szeptemberben lesz.
Kiemelt kép: Tiziana Fabi / AFP
