Ha valaki ismeri a nemrég véget ért Trónok harca című sorozatot, és szeretne továbbra is izgalmas kavarodást látni, akkor a legegyszerűbb, ha belenéz a román belpolitikai hírekbe. Kezdetben kicsit nehéz lesz felmérnie, hogy ki kivel van, és ki ki ellen harcol, de megnyugtathatjuk, később sem lesz sokkal okosabb. Percről percre változnak ugyanis az erőviszonyok délkeleti szomszédunkban, és mire képbe kerülnénk, a helyzet már egészen más…
S amint azt a Trónok harcából szintén tudhatjuk, fontos az igazság, de még fontos az is, hogy ügyesen bánjunk a (politikai) fegyverekkel is. Sőt, még ha mindezt tudjuk, akkor is érhet minket meglepetés. Amit most saját bőrén érezhet Románia „baloldali Kaczynskija” vagy „Orbánja” – az ország eddigi tényleges irányítója, a szociáldemokrata párt (PSD) eddigi vezére, Liviu Dragnea, akinek pár napja börtönbe kellett vonulnia, és pártbeli tisztségét is ideiglenesen a szociáldemokrata kormányfő vette át az elmúlt héten.
Fotó: Daniel MIhailescu / AFP
Dragnea a lengyel Jaroslaw Kaczynskihoz azért hasonlítható a Politico egy korábbi cikke szerint, mert érdemi kormányzati poszt nélkül irányította bábkormányfője, Viorica Dăncilă révén az országot. Orbán Viktorhoz pedig pedig illiberalizmusa köti. Az időnként sorosozó, szociális demagógiára építő, az igazságszolgáltatást korlátozni próbáló Dragnea egyébként „baloldalisága” ellenére jó viszonyban van az „igazi” Orbán Viktorral is.
Az európai választások előtti előzetesünkben Romániát emeltük ki, mint olyan országot, amelyben sorsdöntő lehet az Európai Parlament (EP) újraválasztása, már akkor lamentáltunk azon, hogy a közvélemény-kutatások és a várható eredmények politikusok jövőjét dönthetik el. A választás előtt Dragnea még egy számára kedvező, „belső” közvélemény-kutatás szerint igen jó eredményre számított, és állítólag azt tervezte, hogy 30 százalékos támogatottságot szerezhet. Ha ez valóra vált volna, akkor a köztársaságielnök-jelölti versenybe is beszállt volna.
Dragnea – a pletykák szerint – vasárnap akarta bejelenteni a indulását az államfői posztért. Már előzetesünkben is figyelmeztettünk azonban arra, hogy a hivatalos és nyilvános közvélemény-kutatások más képet mutatnak, mint a belső felmérések. A nyilvános népszerűségi adatok a nemzeti liberálisoknak (PNL, Klaus Iohannis jelenlegi elnök pártja) legalább holtversenyes elsőséget vagy szoros második helyet jósoltak az EP-választáson. Ám azt senki sem tudhatta előre, hogy a PNL végül egyértelmű győztese lesz a szavazásnak. Vasárnap este ugyanis kiderült: eddigi európai parlamenti frakciójához képest a PSD két mandátumot vesztett, a rivális PNL pedig kettővel többet nyert. Így végül a nemzeti liberálisok közelítettek a 30 százalékhoz, nem Dragneáék, az utóbbiak pedig az előző EP-választáshoz képest majdnem 15 százalékkal rosszabb eredményt értek el, és 23 százalék körül végeztek.
Mindez pillanatok alatt fordította meg Dragnea sorsát.
Közben a Kronika.ro szerint Cosmin Necula, Bacau (Bákó) szociáldemokrata polgármestere már a kormány lemondását követelte a héten, vagyis a PSD-n belül egyes erők inkább azt szeretnék, ha a párt ellenzékbe vonulna a vasárnapi választási kudarc után. Ezzel persze sem a párt (szabad lábon lévő) vezetése, sem a kormányfő nem ért egyet, aki az előrehozott választások ötletét is elutasítja.
Dragnea azóta a börtönkosztot ízlelgeti, barátnője és fia is meglátogatta már, pártjában pedig régi ellenfelei azonnal aktivizálódni kezdtek. Börtönből már nehezebben manipulálhatja majd a szociáldemokratákat, akiknek a mozgalma már eleve bomladozott az utóbbi időben. Kizárások, kilépések tarkították a belső pártéletet, amelyet Dragnea mesterkedései immár évtizedek óta mérgeztek.
Azért találták bűnösnek a szociáldemokrata párt elnökét, mert két pártaktivistát fiktív állásokban foglalkoztatott, miközben a PSD-nek dolgoztak, állami fizetést vettek fel.
Dragnea korábbi elítélésekor is hangsúlyozta: nem tett semmi rosszat, ezért fellebbezett, és a fellebbezés idejére szabadlábon maradhatott. Ám
Dragneát nemcsak emiatt ítélték el korábban. 2016-ban azért nem lehetett miniszterelnök, mert egy korábbi szavazás manipulálása miatt született már ellene elmarasztaló ítélet. A BBC pár napja még azt írta, hogy Dragnea befolyása börtönbe vonulásával sem szűnt meg, de az azóta eltelt munkahét azt sejteti, hogy a szociáldemokraták és a velük szövetséges, velük koalícióban kormányzó ALDE nevű liberális párt vezetői ellen egyre több korrupciós vád kerülő elő. (Mind a szociáldemokraták, mind a román liberálisok egyébként többnyire ki vannak közösítve európai pártcsaládjukból, a romániai igazságszolgáltatás elleni kormánytámadások miatt, amit együtt szavazott meg a két bukaresti politikai tömörülés.)
Így az európai parlamenti választások óta a PSD-ALDE koalíció két meghatározó személyiségével szemben is komoly lépéseket tett az igazságszolgáltatás. Carmen Dan szociáldemokrata belügyminisztert a Dragneához kapcsolódó zavaros Tel Drum-ügyben hallgatták ki. Ez az ügy is Dragnea Teleorman megyei tanácselnöki tevékenységéhez kötődik. Ellene jelenleg bűnözői csoport létrehozása, hivatali visszaélés és támogatási alapok elsikkasztása a vád, Carmen Dan pedig talán többet tudhat a két hírforrásnál is az ügyről… A szocdemek vezére ellen nem csak ebben a két ügyben nyomoztak. A BBC azt írja: a botrány állami projektekből való pénzkiszivattyúzásról szól, de persze Dragnea ebben az ügyben is az ártatlanságát hangsúlyozza.
Egy csütörtöki hír szerint viszont a kisebbik kormánypárt, az ALDE vezérét is vesztegetéssel gyanúsítják. Így a román szenátus igazságügyi bizottsága engedett az antikorrupciós ügyészség kérésének, és megszüntették Calin Popescu Tariceanu ALDE-pártelnök és szenátusi elnök mentelmi jogát. Az ügyészség már régen indítványozta ezt, de érdekes módon a szenátus is csak a vasárnapi választások után adott helyt a kérelemnek. A vád szerint Tariceanu még 2007/2008-ban kapott kenőpénzt, 800 ezer dollárt egy osztrák cégtől, hogy megbízásokat kapjon a román államtól – írja a Romania Insider weboldal.
Romániában több tömegtüntetés is zajlott már a PSD-ALDE kormány ellen, amely sorozatosan próbálta korlátozni az igazságszolgáltatás működését, illetve ha ezt éppen nem sikerült áterőszakolniuk a parlamenten, akkor különféle amnesztiatervezetekkel álltak elő a már elítélt politikusok (így többek között Dragnea) mentesítésére a jogkövetkezmények alól.
Említettük, hogy Dragnea illiberális politikusként pozicionálta magát, de nemcsak Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynskit idézi viselkedése. Donald Trumphoz hasonlóan korábban a „deep state”, a mély állam (románul: statul paralel) állítólagos „összeesküvései” ellen is fellépett, azt feltételezve, hogy valamiféle konspiráció álozata lenne, és ezért indul ellene ennyi büntetőeljárás.
Ezt a fajta politizálást elemezte most a héten Adrian Năstase volt miniszterelnök, a PSD szintén kétszer elítélt politikusa. Năstase szerint Dragnea politizálása volt „a PSD útja a katasztrófa felé”, ez az elhibázott küzdelem a „párhuzamos állammal” vezetett az európai parlamenti vereséghez. Năstase személyesen inkább Dragnea bábkormányfőjét, Viorica Dăncilăt támadta a rossz politizálásért, de nemcsak a párhuzamos állam vádolásáért, hanem az Európával való szakításért is.
Adrian Năstase és Octav Cozmâncă volt PSD-s miniszter egy támogató csoportot képeznek, amely a szociáldemokratáknak ad tanácsot. Năstase ezt blogján is teszi például, s azt írta, hogy ezt az európai választást nem a PNL nyerte, és nem is az USR-PLUS koalíció (ez a két párt is igen jó eredményt ért el egymással szövetkezve), hanem a PSD vesztette el.
Năstase fontos jelenségre hívta fel a figyelmet: a románoknak nemcsak Dragnea igazságszolgáltatás ellen vívott különháborújából lett elegük, hanem szorosabb európai integrációt is akartak. A PNL és Klaus Iohannis elnök ezt ügyesen lovagolta meg: Nagyszebenbe például informális európai csúcsot hívtak össze – a román EU-elnökség alkalmából –, ahol Európa jelentős politikusai álltak ki Iohannis és a nemzeti liberálisok mellett. Erre a tanácskozásra nem hívták meg ugyanakkor a PSD kormányfőjét Dăncilăt, de például az RMDSZ-t sem, amely hallgatólagosan támogatja a PSD és az ALDE koalícióját Romániában.
Az USR-PLUS koalíció szintén meglepetést okozott az EP-választásokon, és ez is részben az Európa iránt elkötelezett politizálásuknak köszönhető. A két szövetkező párt egyébként vegyíti a liberális, a konzervatív és a szociális programpontokat, nehéz lenne őket besorolni bárhová is, de honlapjukon egyértelműen egy európai Romániát akarnak, és véget akarnak vetni a Dragnea-féle hatalmi visszaéléseknek.
Ugyanakkor a gyakorlatban – itt megint emlékeztetnünk kell a Trónok harcára – az USR-PLUS pártszövetség vezérei, Dan Barna és Dacian Cioloș, amikor eljött most az igazság pillanata, és elkezdhetnének dolgozni a különböző ellenzéki pártok a PSD-ALDE koalíció megbuktatásán, igencsak visszafogottak. Nem nagyon kívánnak összefogni a nemzeti liberálisokkal. Cioloșról – aki részben szilágysági magyar településeken tanult, nevelkedett, és sokan kombinálnak arról, hogy magyarul is tud –, nemrég kiderült, a szélsőségesen román nacionalista Vatra Romaneascához kötődött fiatalkorában.
Nem véletlen, hogy az USR-PLUS ingadozik: várják az alkalmas pillanatot arra, hogy ők maguk kerüljenek hatalomra, és ne a most lendületben lévő nemzeti liberálisok kormányalakítását támogassák. Ludovic Orban, a PNL elnöke ezért támadta is az USR-PLUS pártszövetséget, hogy egyrészt saját elnökjelöltet álltanak, másrészt egyelőre nem támogatnák a kormány leváltását. A PNL a Transindex.ro szerint így is benyújtja a bizalmatlansági indítványt a PSD-ALDE ellen, kérdés persze, hogy ki csatlakozik hozzájuk. Bíznak egyébként abban is, hogy az ALDE esetleg leválik a PSD-ről.
Tehát ami nagyon európainak látszik (USR-PLUS), az sem mindig az, Romániában. A Ciolos-féle pártszövetség álláspontja persze még változhat, biztosra azonban nem érdemes menni a román belpolitikában. Jól bizonyítja ezt az erdélyi magyarok politikai pártjának, az RMDSZ-nek az esete. Eddig hallgatólagosan támogatta a PSD-ALDE koalíciót, ami megfelelt a nagy dobra nem vert Orbán Viktor-Liviu Dragnea együttműködésnek is bizonyos speciális kérdésekben. Minthogy az Orbán Viktor által támogatott RMDSZ ügyesen próbált a román kormányhoz lojális maradni, és csak kritikus esetekben segített Dragneáéknak, egyértelműen nem lehetett ezt a kapcsolatot bizonyítani Orbán és Dragnea között sem.
Minthogy azonban most Dragnea kártyavára összeomlott, Kelemen Hunor RMDSZ elnök azonnal nyilatkozott: kijelentette, hogy bizonyos esetben, bizonyos feltételek mellett támogatna egy bizalmatlansági indítványt a PSD-ALDE kabinet ellen, és Ludovic Orban miniszterelnökségét el tudná képzelni.
Közben az RMDSZ-t gyanúsan sok Kárpátokon túli, azaz nem magyarok által lakott regátbeli megyéből érkezett szavazat támogatta, erről különböző spekulációk folynak Romániában és Magyarországon is, amivel külön cikkben foglalkoztunk. Mindenesetre Kelemen kiállása Dragnea ellen (feltételesen) talán azokkal a vélt vagy valós alapokon nyugvó vádakkal is összefügghet az RMDSZ ellen, hogy az erdélyi magyarok pártja a PSD, azaz Dragneáék segítségével tudta csak átlépni az 5 százalékos bejutási küszöbött az európai parlamenti választásokon.
S hogy a jövő mit hoz? A nemzeti liberálisok kerülnek hatalomra? Összefognak-e az USR –PLUS-szal? Vagy az utóbbiak kivárják, amíg a PNL és a PSD kivéreztetik egymást a korrupcióellenes vizsgálatokkal? Az RMDSZ még több szavazatot kap majd Havasalföldön és Moldvában? Ezt talán még a Trónok harca forgatókönyvírói sem tudják.
Kiemelt kép: Daniel Mihailescu / AFP
