Szlovákiában a szociáldemokrata SMER-rel és a korábban hírhedten szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) kormányon lévő szlovák-magyar vegyespárt, a Híd-Most a szavazatok 2,59 százalékát kapta az EP-választáson. A 2010 óta szlovákiai parlamenti képviselettel nem, de EP-képviselővel rendelkező MKP 4,96 százalékot kapott, így 396 szavazattal maradt le a mandátumról.
Összeomló Híd
A határon túli magyar pártok közül az EP-választások legnagyobb vesztese a Híd-Most párt. A Bugár Béla által vezetett párt súlyosan alulmúlta mind a 2016-os parlamenti választáson elért 6,5 százalékos, mind az 5 évvel ezelőtti EP-választáson elért 5,83 százalékos eredményét.
Az EP-választás eredménye megerősíteni látszik azt az állítást, hogy a Híd a szlovák liberális politikusainak távozása után elvesztette a liberális szlovák szavazóit is. Míg 2016-ban a párt mind Pozsony, mind Kassa egyes, nagy többségben szlovákok lakta kerületeiben kétszámjegyű eredményeket tudott elérni, most a korábbi töredékére esett vissza a támogatottsága.
A Híd jelentősen gyengült a szlovákiai magyar szavazók körében is. A 2016-os parlamenti választásokhoz képest mindkét magyar többségű járásban jelentősen visszaesett a Híd támogatottsága, a dunaszerdahelyi járásban 33,5 százalékról 23,5 százalékra, a komáromi járásban 27,9 százalékról 13 százalékra. Az Új Szó elemzése alapján a párt az összes, számottevő mértékben magyarlakta járásban vetélytársa, az MKP mögött végzett.
Ahogy az az alábbi, Daniel Kerekeš választási elemző által készített interaktív térképen is látszik, Észak-Kelet Szlovákiának a ruszinok lakta bártfai, felsővízközi és mezőlaborci járásaiban nem teljesített rosszul a Híd (a térképen narancssárga pont jelöli a Híd által megnyert településeket, zöld azokat, ahol az MKP – szlovák rövidítéssel: SMK – győzött Dél-Szlovákia magyar határ menti régióiban). Sőt, a Híd az észak-keleti járásokban a 2016-os eredményeihez képest számottevő mértékben tudott erősíteni. A megszerzett ruszin szavazatok azonban nem tudták pótolni a szlovák és magyar szavazók körében elszenvedett veszteségeket.
Az Új Szónak adott interjúban Bugár Béla a Híd rossz eredményeit a SMER-rel és az SNS-szel való koalíciójuk népszerűtlenségével magyarázta, mondván, annak az árát fizették meg újból.
Nagy József, a Híd-Most eddigi EP-képviselője és választási listavezetője a vele készített Új Szó-interjúban a Bugár által adott magyarázatot kiegészítette annyival, hogy
természetesen a himnuszügy sem segített.
Valószínűsíthetően mind a koalíciónak, mind a himnusztörvénynek meglehetett az ára. A Híd szlovák politikusai – mint például a korábbi alelnök és igazságügyi miniszter Lucia Žitňanská – azután húzódtak a háttérbe, vagy léptek ki a pártból, hogy a Híd Jan Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonyának meggyilkolása után nem lépett ki a kormányból, és nem kényszerítette ki az előrehozott választásokat. Bár Robert Fico miniszterelnök lemondott, a SMER, az SNS és a Híd a tömegtüntetések követelései ellenében is folytatták a koalíciós kormányzást. A már a Híd koalícióra lépésével is elégedetlen szlovák liberális és magyar szavazóknak valószínűleg ez lehetett az utolsó csepp a pohárban.
Hogy a Híd támogatottságát megviseli a koalíciós kormányzás, azt megmutatta már Bugár Béla márciusi elnökválasztáson elért 3,11 százalékos eredménye is. Mivel a Híd indulásától kezdve erősen épített elnökének a magyarok és a szlovákok körében is kifejezetten magas személyes népszerűségére, Bugár elnökválasztási eredménye erős jelzés volt, hogy a Híd támogatottsága sokat csökkent.
Mindennek a tetejébe áprilisban kirobbant a himnusztörvény körüli botrány. Az, hogy a Híd megszavazta a magyar himnusz éneklését tiltó törvénymódosítást, széleskörű felháborodást váltott ki a felvidéki magyarok körében. Bár a himnuszügy végül megoldódott, a botrány a lehető legrosszabbkor jött az EP-választások előtt a pártnak.
Otthon maradó MKP-szavazók
Az MKP kilenc éve, a Híd-alapítók kiválása után, 2010-ben kiesett a szlovák parlamentből és utána a 2012-es és a 2016-os választáson sem tudott bejutni. Ugyanakkor a párt nem omlott össze parlamenti kívüli létben. Sőt, az önkormányzati, megyei és a 2014-es elnökválasztáson jól teljesített a párt és az öt évvel ezelőtti EP-választáson elért 6,53 százalékos eredményével képviselőt küldött az Európai Parlamentbe a korábbi pártelnök, Csáky Pál személyében.
Az MKP már a 2016-os parlamenti és a mostani EP-választásnak is a jelöltjei fiatalításával futott neki. Tárnok Balázs és Horony Ákos egyaránt a kisebbségi jogvédelem területén bizonyító civilként, Nagy Dávid pedig Érsekújvár 32 éves alpolgármestereként került az MKP listájára. A fiatal jelöltek aktív kampány folytattak, Tárnok a huszáros megjelenést is bevetette.
Ugyanakkor sem a fiatalítás, sem a fiatal jelöltek helyi kampányai nem voltak elegendőek a sikerhez. Ahogy az MKP 2016-ban a 4,05 százalékos eredményével a szlovák parlamentből, úgy a mostani 4,96 százalékkal az Európai Parlamentből is kimaradt. Bár összességében több szavazatot szerzett, mint a legutóbbi EP-választáson, és több járásban javítani tudott a 2014-ben elért eredményéhez képest, az EP-ből való kiesés jelentős kudarc a pártnak.
Hétfői sajtótájékoztatóján Csáky Pál az eredményeket kommentálva azt mondta:
a mozgósításban voltak problémáink.
Egy MKP-közeli forrásunk szerint a párt sikertelenségének fő oka, hogy az MKP azon alapemberei, akik kulcsszerepet szoktak vinni a helyi mozgósításban, nem törték magukat a mostani választáson, mivel büntetni akarták a párt elnökét, Menyhárt Józsefet, amiért márciusban az elnökválasztás első fordulója előtt visszalépett egy szlovák jelölt javára. Forrásunk ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ha a választáson szintén induló, szerinte a Híd által gründolt magyar törpepárt, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség nem visz el több mint 2000 szavazatot, akkor az MKP bejutott volna az Európai Parlamentbe.
Új egység Bugár Béla nélkül?
A Ma7 cikke alapján az MKP elnöksége hétfői ülése után egy közleményben jelentette be, hogy
a felvidéki magyarság gyarapodása és erősödése érdekében az MKP kezdeményezi az egységes magyar politikai érdekképviselet megteremtését az ezen célokkal egyetértő szervezetekkel.
A Híd támogatottságának visszaesése miatt már az EP-választás előtti hónapokban is téma volt a szlovákiai magyar közéletben a Híd és az MKP, illetve a Hídból 2016-ban kilépett Simon Zsolt által indított új párt, a Magyar Fórum összefogása. Mivel az EP-választás eredményei is azt mutatják, hogy sem a Híd, sem az MKP nem számíthat biztos bejutásra a 2020-as parlamenti választáson, valószínű, hogy a pártok a következő fél-egy éven belül összefognak.
Ezt azonban nehezíti az etnikai politizálás kérdése, az idősebb politikusok közötti elmérgesült személyes konfliktusok, illetve Bugár Béla masszív népszerűtlensége az MKP tagjai és szimpatizánsai körében.
Őry Péter, az MKP alelnöke kedden egy a Ma7 által készített interjúban a Híd magyar politikusainak üzenve azt mondta:
Ha az irányt megtaláltuk, akkor azokat, akiket most nevezzünk eltévedt bárányoknak, szívesen látjuk – de csak az etnikai politizálás mezején.
Félreérthetetlenül üzent Bugárnak is:
Azoknak, akik a rendszerváltozást követő időszak óta olyan lépéseket követtek el, amelyek ide vezettek, úgy gondolom, már nincs helyük a politikában.
A kulcskérdésnek ebben a helyzetben az tűnik, hogy a Híd fontosabb magyar politikusai ragaszkodnak-e Bugár Bélához, ezzel vélhetően ellehetetlenítve az összefogást, vagy rászorítják az elnöküket három évtizednyi politizálás után a visszavonulásra. Bugár az Új Szónak azt mondta, a sikertelen elnökválasztás után, amikor felajánlotta a lemondását, felmérések is készültek, és ezek ismeretében úgy döntöttek, hogy maradjon. Arra a kérdésre, hogy az EP-választási kudarc után nem tervez-e lemondani, inkább a helyi szervezetekre hárította a felelősséget:
Nem hiszem, hogy az EP-választások kapcsán ilyen témáról fogunk beszélni. Inkább arról kell tárgyalni, miért nem sikerül mozgósítani a választóinkat. Hogy azok, akik – és ez durván fog hangzani – belőlünk élnek, és ha nem volnánk a kormány tagja, akkor valószínű, hogy nekik is nehezebb volna bármit elérni, hogy ezek az emberek miért nem tesznek többet például a mozgósítás területén.
A Progresszív Szlovákia képviselné az EP-ben a magyar szavazókat
A 20 százalékos eredménnyel a választás győzteseként végző Progresszív Szlovákia-Spolu lista listavezetője, Michal Šimečka magyarul üzent a szlovákiai magyar választóknak azután, hogy kiderült, nem lesz szlovákiai magyar képviselő az Európai Parlamentben a következő öt évben. A liberális politikus azt írta, a szlovákiai magyarok hangja is szeretne lenni az Európai Parlamentben. Ez nem az első gesztusa az új liberális pártnak a szlovákiai magyarság felé. Egyik politikusuk, Martin Dubéci korábban természetes dolognak nevezte a kétnyelvű közlekedési táblákat, sikeres elnökjelöltjük, Zuzana Čaputová pedig magyarul is megköszönte szavazóinak a támogatást.
Ugyanakkor az kérdéses, hogy mi várható szlovák politikusoktól a klasszikusan kisebbségi ügyekben. Az egyes kisebbségi jogok uniós szintű biztosítását sürgető Minority SafePack európai polgári kezdeményezés támogatása akár még elképzelhető, de az már váratlan lenne, ha a szlovák politikusok tematizálnák olyan, a szlovák-magyar viszonyban megosztó ügyeket, mint például a Beneš-dekrétumok. Azt a kérdést pedig, hogy a jövőben a szlovákiai magyar szavazókat olyan kisebbségi pártok fogják-e képviselni, mint az MKP vagy akár a vegyespárt Híd, vagy többségi szlovák pártok, az fogja eldönteni, hogy a választóknak a kisebbségi követelések mennyire fontosak, és hogy a szlovákiai magyar politikai elit talál-e megoldást a belső megosztottságára és tartalmi kiüresedésére.
Kiemelt képünkön Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke és Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke 2017 áprilisában. MTI Fotó: Krizsán Csaba
