Február közepén közölte először az Európai Parlament (EP) választási mandátumbecslését, amely magyar szempontból nem hozott nagy meglepetéseket. Azt már korábban is sejteni lehetett, hogy a Fidesznek nem kell izgulnia, annyira nem, hogy 13 helyet jósoltak neki a mostani 12 helyett. Ez a február végi becslés után sem változott, ahogy az sem, hogy az MSZP (és vele együtt közös listán a Párbeszéd) összesen 3 embert küldhet az EP-be.
Nincs ilyen szerencséje viszont a Jobbiknak, amely a legfrissebb felmérés alapján már csak 3 helyre esélyes,
Az LMP 4,7 százalékkal még mindig nem jutna be, a Momentum pedig hiába egyensúlyozott február elején a bejutás küszöbén 5 százalékkal, február végén már csak 3,7 százalékra mérték.
A legfrissebb számok és az eddig közzétett EP-listák alapján tehát Trócsányi László igazságügyi miniszter és egytucatnyi fideszes mellett ott lehet az EP-ben a DK-s Dobrev Klára és Molnár Csaba, valamint az MSZP és a Párbeszéd megegyezésétől függően valószínűleg Ujhelyi István, Szanyi Tibor és Jávor Benedek. Az LMP-s Vágó Gábornak és a momentumos Cseh Katalinnak viszont igyekeznie kell.
Némileg változott a felállás az EP-frakciók becsült nagyságának tekintetében is. Az előző méréshez képest 2 helyet vesztett a Fidesz kizárását fontolgató Európai Néppárt (EPP) és 5-öt az euroszkeptikus ECR. A szocialisták (S&D) és a liberálisok száma nem változott, javítottak viszont a Zöldek, méghozzá 4 helyet. A legnagyobb változás azonban azoknál a várható új tagoknál van, akik még nem csatlakoztak frakciókhoz, nekik a február eleji állapothoz képest 8-cal több helyet jósolnak.
Fontos megjegyezni, hogy a brexit miatt ezek a számok és arányok változhatnak, főleg az S&D lehet érintett, amelyben 19 brit képviselő ül, illetve az euroszkeptikusoknál, ahol a képviselők közel harmada brit konzervatív. Jelenleg viszont az is kérdéses, hogy a briteknek sikerül-e egyáltalán kilépniük az Európai Unióból március végén, mert ha nem, akkor náluk is tartanak EP-választást.
Módszertan: Az EP májusig nagyjából kéthetente, az utolsó hónapban pedig hetente fog kijönni újabb mandátumbecsléssel, amely az egyes tagországokban működő közvélemény-kutatók adatain alapul. Egyes országoknál egy, másutt több kutatás alapján becsülnek. A mostani felméréshez Magyarországról a ZRI, a Medián és a Nézőpont méréseit vették alapul.
Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / MTI