Országos demonstrációt tartanak kedden a venezuelai ellenzék támogatói, azt követelve, hogy engedjék be az országba a kolumbiai határon várakozó amerikai segélyszállítmányt. A politikai válságot most a humanitárius segítségnyújtás kérdése élezi, próbára téve a Nicolás Maduro elnök hatalmát biztosító hadsereget.
Az Egyesült Államok a múlt héten a nemzetközi fejlesztésért felelős ügynökségén (USAID) keresztül húszmillió dollár értékű élelmiszert és gyógyszert juttatott el Venezuela nyugati határához, a kolumbiai Cúcutába, de a Maduróhoz hű fegyveres erők eltorlaszolták a határfolyón keresztülvezető hidat.
A megkérdőjelezett legitimitású Maduro azt hangoztatja, hogy Venezuelának nincs szüksége segélyekre. Szerinte Amerika és régiós szövetségesei kreáltak válságot hazájában, és színjátéknak nevezte, ami zajlik, a hadsereget pedig utasította, hogy akadályozza meg a segélyek bejutását. Juan Guaidó viszont, aki az egyetlen demokratikusan megválasztott testület, a nemzetgyűlés elnökeként ideiglenes államfőnek nyilvánította magát, a segélyek elosztásának koordinálásával erősítené saját támogatottságát. Szombaton azt mondta, hogy önkéntesekből álló csapatokat hoznak létre a segélyszállítmányok bejuttatására, az első próbálkozásokat pedig erre a hétre ígérte.
Hétfőn Guaidó a Twitteren közölte követőivel, hogy utcára mennek a humanitárius segélyek beengedését követelve, amelyek több mint háromszázezer venezuelai életét menthetik meg. A hadseregtől azt kérte, hogy tagadják meg Maduro parancsát, és ne akadályozzák a humanitárius segítségnyújtást. De a Maduro mögött álló, több mint két évtizede hatalmon lévő Venezuelai Egységes Szocialista Párt is bejelentette, hogy gyűlést tart kedden Caracasban, követelve az ország szuverenitásának tiszteletben tartását.
Ez nem színház
Guaidó képviselői az Egyesült Államokban a CBS Newsnak nyilatkozva úgy fogalmaztak, hogy a fegyveres erők tagjainak rövidesen kritikus döntést kell hozniuk. Carlos Vecchio, az ideiglenes államfő amerikai nagykövete szerint el kell dönteniük, hogy melyik oldalra állnak: Maduróval tartanak, akinek útja sehova nem vezet, vagy az élelmiszer- és gyógyszerhiány miatt küszködő venezuelai néppel.
Gustavo Tarre, aki az Amerikai Államok Szervezetében képviseli Guaidót, azt mondta: Maduro attól tart, hogy ha beengedi a segélyt Venezuelába, gyengének fog tűnni, ezzel ugyanis elismeri, hogy nem tudott gondoskodni a venezuelaiak ellátásáról. Tarre azt mondta, ha elindulnak a segélyszállítmányok, biztos benne, hogy az egyszerű határőrök nem fognak tüzet nyitni, az viszont kockázatot rejt, ha Maduro lekötelezettjei állnak ott.
A múlt héten Guaidó azt sem zárta ki, hogy hozzájárul az amerikai katonai beavatkozáshoz, hogy rákényszerítse Madurót a segélyek beengedésére és a hatalomból való távozásra. Szerinte 300 ezren halhatnak meg a segítség híján. Hétfőn a Twitteren adott közre egy fotót arról, hogy egy kisebb segélyszállítmány eljutott Caracasba csecsemőknek és várandós nőknek szánt táplálékkiegészítőkkel, de nem árulta el, az hogyan jutott be az országba. Később egy egyetemen tartott beszédben elmondta, hogy humanitárius folyosót hoztak létre, de erről sem árult el részleteket.
Esta entrega representa 20 raciones para cada beneficiario, y corresponde a la primera fase de atención a las poblaciones más vulnerables como consecuencia de la crisis humanitaria que estamos enfrentando. pic.twitter.com/nwSRsK6gA2
— Juan Guaidó (@jguaido) February 11, 2019
A Venezuelában tevékenykedő segélyszervezetek képviselői úgy nyilatkoztak: igyekeznek távolságot tartani az amerikai segélyszállítmány ügyétől, veszélyes játszmának tartják ugyanis a politikai nyomásgyakorlást, amely szerintük hangsúlyosabb ebben az ügyben, mint a venezuelai embereknek való segítségnyújtás. A lap szerint a kolumbiai határon felhalmozott amerikai segély ötezer ember tíz napi ellátására elegendő, igaz, más szállítmányok is úton vannak, például Brazília felől, a brazil kormány hozzájárulásával.
Luis Vincente Larrain, egy caracasi elemzőintézet vezetője arra hívta fel a figyelmet: bár a segélyszállítmány egy politikai stratégia része, ettől nem lesz kevésbé valós az országot sújtó humanitárius válság. Szerinte a venezuelai emberek tényleg bajban vannak, „ez nem színház” – fogalmazott. A Venezuelában dolgozó segélyszervezetek azt kérték a felajánlást tevő országoktól, hogy ne politizálják át a segítségnyújtást, a cselekvésnek minden politikai, katonai és egyéb céltól függetlennek kell lennie – figyelmeztettek. A kanadai lap megjegyzi: az ENSZ és a katolikus Karitász továbbra is bejuttat kisebb segélyszállítmányokat, ezek fölött a Maduro-kormányzat is szemet huny.
A Ku Klux Klán elfoglalja Venezuelát
A BBC-nek kedden Maduro arról beszélt, hogy az Egyesült Államok Kolumbiával együttműködve színjátékot rendezett, hogy megalázza a venezuelaiakat. Szerinte hazája képes kielégíteni mindenki szükségleteit. Amerika – mondta Maduro – humanitárius válságot kreált, hogy igazoljon egy katonai beavatkozást, ezért méltósággal nemet mondanak a „mérgező étellel behozott apró morzsákra, a maradékaikra”.
Arra a kérdésre, hogy a Venezuelában látott éhezést is színjátéknak tartja-e, Maduro azt felelte, hogy a londoni BBC, ahogy az amerikai sajtó is, egy nem létező képet mutat Venezueláról. Azt mondta, 4,4 százaléknyian vannak, akik nyomorban élnek, amit le kell küzdeni, de 25 százalékról tornázták le ezt az arányt, és csökkentették az egyenlőtlenségeket, amit nemzetközi szervezetek is elismernek. Szerinte ha segíteni akarnak Venezuelának, oldják fel Venezuela befagyasztott amerikai számláit és Londonban tartott aranytartalékát.
A riporter arról is megkérdezte Madurót, hogy ha nincs humanitárius válság, miért hagyta el hárommillió venezuelai, a lakosság egytizede az országot. Az elnök szerint ez is a nyugati média hazugsága,
Venezuelába valójában bevándorolnak az emberek,
és a hivatalos adatok szerint az elmúlt két évben nem több mint nyolcszázezer ember hagyta el az országot, akik új lehetőségeket kerestek. De ők is ezrével térnek vissza, mert rasszizmussal, diszkriminációval, rabszolgamunkával találják szembe magukat.
Az egymillió százalékos tavalyi hiperinflációra is volt magyarázata: szerinte a riporter hibája, hogy meg se kérdőjelezi ezt a számot, ekkora inflációt ugyanis egy ország sem élne túl. Később már azt is ingerülten vitatta, hogy több mint ötven ország ismerte volna el Venezuela ideiglenes elnökének Juan Guaidót. Szerinte csak mintegy tíz kormányról van szó, amelyek Donald Trump politikájához igazodnak. Az interjú egy pontján pedig közölte, hogy az Egyesült Államokat kormányzó Ku Klux Klán folytat politikai háborút, hogy elfoglalja Venezuelát.
Arra a kérdésre, hogy szembeszállnak-e az amerikai hadsereggel, ha átlépi a határt, Maduro azt mondta: reméli, hogy ez nem történik meg, de nem maradna más lehetőségük. Ugyanakkor hisz abban, hogy a Fehér Házat irányító „szélsőségeseket” a nemzetközi közvélemény ereje megállítja. A riporter arra is rákérdezett, hogy lőnének-e a katonák a Guaidó által szervezett önkéntesekre – ettől Maduro elzárkózott, szerinte az ellenzéknek megvan a szabadsága, hogy bármit megtegyen, és elutasította, hogy ezt ilyen eszközzel torolják meg.
A BBC munkatársa erre azt mondta, hogy csak az elmúlt hónapban negyvenen haltak meg a kormányellenes tüntetéseken, ebből 26 emberrel a biztonsági erők végeztek.
Milyen tüntetések?
– kérdezett vissza az elnök, aki szerint semmiféle nagy tüntetés nem volt január 23. óta, csak az ellenzék által fizetett bűnözők kis csoportjai mentek utcára. Maduro azt is közölte: nem ő ragaszkodik a hatalomhoz, hanem egy forradalmi mozgalom részese, amely felelősséget helyezett a vállára.
Parádés lezárása volt az interjúnak, amikor a riporter megkérdezte Madurót, hogy mennyibe kerül Venezuelában egy kiló sajt. Az elnök erre azt felelte, hogy régiótól függ, majd amikor az újságíró szembesítette azzal, hogy egy havi fizetés egy kiló sajt ára, azt mondta: különbözőek a fizetések is, és ez a venezuelaiak dolga. „Nem hiszem, hogy az ön közönségét érdekelné ez” – mondta, és szerinte akkor lehetne ezt megérteni, ha azt is összehasonlítanák, hogy milyen szociális ellátás érhető el a venezuelaiak számára.
Kiemelt kép: Raul ARBOLEDA / AFP
