Történelmi vereséget szenvedett Theresa May konzervatív kormánya a brit parlament kedd esti ülésén. Kétszázharminccal több brit képviselő szavazott a kormány ellen, mint amennyi támogatta azt a brexit-megállapodást, amit az Európai Unióval alkudott ki Theresa May.
Megfigyelők szerint ez két irányba mutathat: vagy elhalasztják most a kilépést, vagy pedig az úgynevezett „norvég-modell” felé mozdul el a brit politika. Ez utóbbi azt jelentené, hogy a – munkáspárti, ellenzéki törekevéseknek megfelelően – a közös európai vámunió része marad a szigetország, viszont elveszti szavazati jogát Brüsszelben, azaz nem lenne beleszólása az EU által meghozott közös döntésekbe. (Ugyanakkor sokan figyelmeztetnek rá: a viszonylag kis súlyú Norvégiával ezt megcsinálhatja az EU, de a kontinens gazdaságára óriási hatást gyakorló Egyesült Királyságot aligha lehet ilyen helyzetbe kényszeríteni.)
A May-kormány parlamenti vereségének ténye nem, annak mértéke azonban meglepte a politikusokat és az újságírókat egyaránt. Ugyanakkor sajátos módon a nemzetközi pénzpiacokat nem rengette meg a hír: míg kedden az angol font vesztett az értékéből, a kabinet brexit-javaslatának leszavazása után a font visszanyerte a nap közben elveszített erejét – azaz erősödni tudott a dollárral szemben.
Szerdán este mindenesetre máris bizalmatlansági szavazást tartanak Theresa May kormányáról, az ellenzéki Munkáspárt kezdeményezésére. May bukására nem lehet számítani az előzetes nyilatkozatok szerint. Bár saját pártjából is 118-an szavaztak ellene a brexit-megállapodás megítélésekor, a kormány bukását nem akarhatják sem a konzervatívok (hiszen akkor az ellenzéki Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn kerülhetne hatalomra egy új választás nyomán), sem az őket támogató észak-ír DUP, az unionista párt, amelynek tíz szavazata mentheti meg szerda este May kormányát.
Az unionista, protestáns DUP számára ugyanis létfontosságú, hogy Londonban a konzervatívok legyenek kormányon, tartanak ugyanis a munkáspárttól, amelynek vezére, Corbyn korábban megértőbb volt az észak-ír katolikusokkal, azaz az „ír-párti” észak-írekkel.
Mindeközben erősödnek a hangok egy második népszavazás megtartására. Ennek előfeltétele az lenne, hogy érvénytelenítsék a brit kilépési dátum hatályát, azaz elhalasszák a március 29-ei kilépési határidőt. Erre tett javaslatot kedd este Sadiq Khan, London polgármestere is, aki mindig is ellenezte a brexitet. Újabb népszavazást követel többek között a skót „első miniszter” is.
Vagyis ha a londoni kormány továbbra sem tud majd hétfőtől elfogadható kompromisszumot kötni, akkor vagy a brit parlament veheti át a kezdeményezést – erre is vannak ügyrendi javaslatok –, vagy pedig a nép kezébe kerül ismét a brexit sorsa, és a kilépési határidő elhalasztása után általános választásokat, illetve esetleg egy újabb népszavazást tartanak a brexitről az Egyesült Királyságban.
Az Európai Parlament szerdán ülést tart, ahol a brexit-megállapodás brit elutasításáról tárgyalnak. Michel Barnier, az EU brexit-ügyi főtárgyalója sajnálkozását fejezte ki a kedd esti szavazás után. Kiemelte, hogy a legfőbb probléma az Egyesült Királyság és az Írország közötti határ szabályozása. Ennek oka: az Egyesült Királyság kilépne az EU-ból, míg Írország bennmarad az Unióban.
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker kedd este szintén sajnálkozott a May-kormány kedd esti fiaskója miatt, de azt mondja: a briteknek kell tisztázniuk, hogy mit is akarnak a jövőben.
Majdnem szó szerint ugyanezt közölte az ír kormány is, amelynek az álláspontja gyakorlatilag eddig lehetetlenné tette, hogy az EU engedjen az álláspontjából. Brüsszel az ír kormány hatására ragaszkodik ugyanis a nyitott észak-ír határokhoz az Ír-szigeten belül. Ez egyébként egyik fontos eleme annak a kompromisszumnak, amelyet az „írpárti” katolikusok és a London-párti protestánsok kötöttek még korábban, és amely egy több évtizeden át tartó polgárháború lezárását eredményezte.
Szerda reggel a BBC rendkívüli adásában egy német újságíró elemezte a kontinens reakcióját a londoni parlament történelmi döntésére. Marten Hahn szerint bár az EU azt hangsúlyozza, hogy nem hajlandó változtatni az álláspontján, vannak olyan hangok szerinte a német politikában, illetve az Európai Parlament német frakciójában, amelyek szerint van mozgástér a tárgyalásokra. Az azonban nem világos, hogy mekkora ez a mozgástér, és mennyiben módosulhat a közös európai álláspont a brexit ügyében.
Az is bizonyos: több országban rendkívüli törvényeket készítenek elő elsősorban arra az esetre, ha megállapodás nélkül válna ki az Egyesült Királyság az EU-ból. Spanyolországban nemcsak ilyen jogszabályok tervezete készült el, hanem online információs szolgáltatást indítottak el, amely a spanyol állampolgárokat és üzletembereket tájékoztatja a brexitről.
Mindeközben a sajtó kommentálja azokat a híreket, melyek szerint erősödik az esélye egy második brit népszavazásnak a brexitről. Jörg Schindler, a Spiegel véleménycikkének szerzője szerint túl veszélyes lenne egy második brexit-népszavazás, ennek kimenetele ugyanis bizonytalan, és emiatt nem várható ettől az álláspontok tisztázódása sem.
Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának vezetője ugyanakkor azt szeretné, bármi is történik a közeljövőben, az idénre tervezett EP-választások előtt jó lenne, ha a kontinens nem importálná azt a politikai összevisszaságot, ami jelenleg a brit politikát jellemzi.
Sebastian Kurz konzervatív osztrák kancellár pedig annyit mondott: a labda most a brit térfélen pattog. Tehát a briteknek kell eldönteniük, hogy mit akarnak a jövőben.
Kiemelt kép: Europress/AFP
