A brit kormány sorsáról szavaznak szerdán a londoni parlamentben

Történelmi vereséget szenvedett Theresa May konzervatív kormánya a brit parlament kedd esti ülésén. Kétszázharminccal több brit képviselő szavazott a kormány ellen, mint amennyi támogatta azt a brexit-megállapodást, amit az Európai Unióval alkudott ki Theresa May.

Azaz jelenleg nincs érvényes kilépési terve az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból.

Megfigyelők szerint ez két irányba mutathat: vagy elhalasztják most a kilépést, vagy pedig az úgynevezett „norvég-modell” felé mozdul el a brit politika. Ez utóbbi azt jelentené, hogy a – munkáspárti, ellenzéki törekevéseknek megfelelően – a közös európai vámunió része marad a szigetország, viszont elveszti szavazati jogát Brüsszelben, azaz nem lenne beleszólása az EU által meghozott közös döntésekbe. (Ugyanakkor sokan figyelmeztetnek rá: a viszonylag kis súlyú Norvégiával ezt megcsinálhatja az EU, de a kontinens gazdaságára óriási hatást gyakorló Egyesült Királyságot aligha lehet ilyen helyzetbe kényszeríteni.)

A May-kormány parlamenti vereségének ténye nem, annak mértéke azonban meglepte a politikusokat és az újságírókat egyaránt. Ugyanakkor sajátos módon a nemzetközi pénzpiacokat nem rengette meg a hír: míg kedden az angol font vesztett az értékéből, a kabinet brexit-javaslatának leszavazása után a font visszanyerte a nap közben elveszített erejét – azaz erősödni tudott a dollárral szemben.

Megfigyelők szerint a piacok most azt „árazzák be”, hogy a parlamenti szavazás valójában azt jelenti: az Egyesült Királyság mégsem fog kilépni az Európai Unióból. Ez persze nem jelenti azt, hogy a pénzpiacoknak „igazuk van”, azt ugyanis, hogy miként dönt a londoni politika, szinte lehetetlen megmondani.

Szerdán este mindenesetre máris bizalmatlansági szavazást tartanak Theresa May kormányáról, az ellenzéki Munkáspárt kezdeményezésére. May bukására nem lehet számítani az előzetes nyilatkozatok szerint. Bár saját pártjából is 118-an szavaztak ellene a brexit-megállapodás megítélésekor, a kormány bukását nem akarhatják sem a konzervatívok (hiszen akkor az ellenzéki Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn kerülhetne hatalomra egy új választás nyomán), sem az őket támogató észak-ír DUP, az unionista párt, amelynek tíz szavazata mentheti meg szerda este May kormányát.

Az unionista, protestáns DUP számára ugyanis létfontosságú, hogy Londonban a konzervatívok legyenek kormányon, tartanak ugyanis a munkáspárttól, amelynek vezére, Corbyn korábban megértőbb volt az észak-ír katolikusokkal, azaz az „ír-párti” észak-írekkel.

Ha pedig May marad kormányon, akkor a tervek szerint jövő hétfőn áll elő azzal az úgynevezett B-tervvel, amely a brexit-tárgyalások folytatását ígéri. May azonban most már nemcsak az EU-val fog tárgyalni: ígéretet tett a kedd esti történelmi veresége után, hogy immár az ellenzéki pártok álláspontját is figyelembe akarja venni.

Mindeközben erősödnek a hangok egy második népszavazás megtartására. Ennek előfeltétele az lenne, hogy érvénytelenítsék a brit kilépési dátum hatályát, azaz elhalasszák a március 29-ei kilépési határidőt. Erre tett javaslatot kedd este Sadiq Khan, London polgármestere is, aki mindig is ellenezte a brexitet. Újabb népszavazást követel többek között a skót „első miniszter” is.

Vagyis ha a londoni kormány továbbra sem tud majd hétfőtől elfogadható kompromisszumot kötni, akkor vagy a brit parlament veheti át a kezdeményezést – erre is vannak ügyrendi javaslatok –, vagy pedig a nép kezébe kerül ismét a brexit sorsa, és a kilépési határidő elhalasztása után általános választásokat, illetve esetleg egy újabb népszavazást tartanak a brexitről az Egyesült Királyságban.

Az Európai Parlament szerdán ülést tart, ahol a brexit-megállapodás brit elutasításáról tárgyalnak. Michel Barnier, az EU brexit-ügyi főtárgyalója sajnálkozását fejezte ki a kedd esti szavazás után. Kiemelte, hogy a legfőbb probléma az Egyesült Királyság és az Írország közötti határ szabályozása. Ennek oka: az Egyesült Királyság kilépne az EU-ból, míg Írország bennmarad az Unióban.

Itt elvileg valamiféle határellenőrzést kéne bevezetni, de ezt – mint ismert – az írek ellenzik. Barnier ezért továbbra is ragaszkodott az úgynevezett „backstophoz”, vagyis ahhoz, hogy az észak-ír határ akkor is nyitva maradjon, ha az Egyesült Királyság akár egyezség nélkül lépne ki az EU-ból. Szerinte a „backstopnak maradnia kell, és egy megbízható backstopnak kell maradnia”. Abban is bízott ugyanakkor az EU-főtárgyaló, hogy megállapodással lép ki az EU-ból az Egyesült Királyság.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker kedd este szintén sajnálkozott a May-kormány kedd esti fiaskója miatt, de azt mondja: a briteknek kell tisztázniuk, hogy mit is akarnak a jövőben.

Majdnem szó szerint ugyanezt közölte az ír kormány is, amelynek az álláspontja gyakorlatilag eddig lehetetlenné tette, hogy az EU engedjen az álláspontjából. Brüsszel az ír kormány hatására ragaszkodik ugyanis a nyitott észak-ír határokhoz az Ír-szigeten belül. Ez egyébként egyik fontos eleme annak a kompromisszumnak, amelyet az „írpárti” katolikusok és a London-párti protestánsok kötöttek még korábban, és amely egy több évtizeden át tartó polgárháború lezárását eredményezte.

Szerda reggel a BBC rendkívüli adásában egy német újságíró elemezte a kontinens reakcióját a londoni parlament történelmi döntésére. Marten Hahn szerint bár az EU azt hangsúlyozza, hogy nem hajlandó változtatni az álláspontján, vannak olyan hangok szerinte a német politikában, illetve az Európai Parlament német frakciójában, amelyek szerint van mozgástér a tárgyalásokra. Az azonban nem világos, hogy mekkora ez a mozgástér, és mennyiben módosulhat a közös európai álláspont a brexit ügyében.

Kevésbé tűnik rugalmasnak a francia álláspont: a brit baloldali lap, a Guardian szerint Franciaorzság már meg is hoztak néhány rendkívüli jogszabályt a brexit esetleges bekövetkezése miatt, és az európai ügyekért felelős miniszter, Nathalie Loiseau hangsúlyozza: nem tesz további engedményeket az EU a briteknek.

Az is bizonyos: több országban rendkívüli törvényeket készítenek elő elsősorban arra az esetre, ha megállapodás nélkül válna ki az Egyesült Királyság az EU-ból. Spanyolországban nemcsak ilyen jogszabályok tervezete készült el, hanem online információs szolgáltatást indítottak el, amely a  spanyol állampolgárokat és üzletembereket tájékoztatja a brexitről.

Mindeközben a sajtó kommentálja azokat a híreket, melyek szerint erősödik az esélye egy második brit népszavazásnak a brexitről. Jörg Schindler, a Spiegel véleménycikkének szerzője szerint túl veszélyes lenne egy második brexit-népszavazás, ennek kimenetele ugyanis bizonytalan, és emiatt nem várható ettől az álláspontok tisztázódása sem.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának vezetője ugyanakkor azt szeretné, bármi is történik a közeljövőben, az idénre tervezett EP-választások előtt jó lenne, ha a kontinens nem importálná azt a politikai összevisszaságot, ami jelenleg a brit politikát jellemzi.

Sebastian Kurz konzervatív osztrák kancellár pedig annyit mondott: a labda most a brit térfélen pattog. Tehát a briteknek kell eldönteniük, hogy mit akarnak a jövőben.

Kiemelt kép: Europress/AFP