Egyelőre kevés konkrétumot tudni arról, hogy miért tartóztatták le Kanadában Meng Van-csóut, a Huawei pénzügyi igazgatóját. Kína tiltakozik, és arra hivatkozik, hogy az indok nélküli letartóztatás emberi jogokat sért, csakhogy a hírek szerint maga Meng kért hírzárlatot, amit a bíróság jóváhagyott. Annyi mindenesetre tudható, hogy az intézkedés amerikai kérésre történt, és az Egyesült Államok Meng kiadatását kérte.
Az amerikai kormányzat éppen vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy a Huawei megsértette-e az Irán elleni amerikai szankciókat. Erről még áprilisban számolt be a Wall Street Journal, de arról nem voltak közelebbi információi a lapnak, hogy konkrétan mit követhetett el a kínai vállalat. Mindenesetre egy másik kínai cég, a ZTE a tönk szélére jutott, és csak jókora büntetés árán keveredett ki abból, hogy a vád szerint illegálisan szállított amerikai berendezéseket Iránnak és Észak-Koreának.
Fotó: Orosz Elnöki Hivatal
Ki vezesse az autónkat?
Hogy közelebb kerüljünk az ügy megértéséhez, érdemes kitérni arra, hogy a Huawei nemcsak a jó ár-érték arányú vagy épp kiemelkedő képességekkel felruházott okostelefonjaival hódította meg a világot, bár ebben a szektorban már második helyen áll a Samsung mögött, megelőzve az Apple-t. Világelső viszont a távközlési hálózati eszközök piacán – ez alatt például a mobilszolgáltatók bázisállomásainak berendezéseit kell érteni –, 27 százalékos részesedéssel. (A ZTE negyedik, tíz százalékkal.)
A Huawei ráadásul rengeteg erőforrást fordít fejlesztésekre, így a szerepe tovább erősödhet az 5G-mobilhálózatok bevezetésével. Csakhogy több nyugati ország komoly nemzetbiztonsági kockázatokat vélt felfedezni abban, hogy egy olyan kritikus infrastruktúrát, amely az önvezető autók vagy az okosháztartások vezérléséért felel majd, kínai vállalatra bízzanak.
Magáról a Huawei azt hangsúlyozza, hogy magántulajdonban áll, és a kínai kormánnyal nincs kapcsolata azon túl, hogy jogkövető adófizető. Az viszont aggodalomra adhat okot, hogy a kínai vállalatokat törvény kötelezi arra, hogy együttműködjenek az ország hírszerző szerveivel. A Huawei térnyerésének bírálói megjegyzik azt is, hogy a cégalapító Ren Zseng-fei a Népi Felszabadító Hadsereg kutatóintézetének mérnöke volt, és a Kínai Kommunista Párt tagja.
A letartóztatott Meng Van-csóu az ő lánya.
Fotó: Jason Alden/Bloomberg / Getty Images
Amerika nélkül leáll a kínai mobilgyártás
A Huawei ügyét nehéz lenne elválasztani a ZTE vesszőfutásától. Tavaly márciusban az Egyesült Államok 1,1 milliárd dollárra büntette a ZTE-t, miután megállapítást nyert, hogy megsértette az Irán és Észak-Korea elleni amerikai szankciókat azzal, hogy biztonsági okokból korlátozás alá eső amerikai technológiához juttatta a két országot. Az ügylet ráadásul a vállalat legfelső vezetésének beleegyezésével zajlott.
A kínai cég megállapodásra jutott az amerikai kormányzattal: elismerte a jogsértést és beleegyezett a büntetésbe. A szankciók megszegéséért felelős munkatársak felelősségre vonását illetően azonban a ZTE megszegte a megállapodást, amire az Egyesült Államok megtiltotta az amerikai cégeknek, hogy a kínai vállalattal üzleteljenek. Ez válságot idézett elő a 80 ezer alkalmazottat foglalkoztató ZTE-nél, a termelés is leállt, ugyanis a tiltás hatálya alá estek például a Qualcomm lapkakészletei és az Android szoftver.
Májusban viszont az Egyesült Államok már hajlandó volt visszalépni a teljes tiltástól: Donald Trump arra hivatkozott, hogy a ZTE jelentős mennyiségű árut vesz Amerikától, és egy nagyobb kereskedelmi megállapodást készítenek elő. Az amerikai kereskedelmi miniszter júniusban jelentette be, hogy feloldják az exporttilalmat: cserébe a ZTE egymilliárd dollár büntetést fizet, négyszázmillió dollárt letétbe helyez, harminc napon belül lecseréli az igazgatótanácsot, és az amerikaiak által kiválasztott ellenőrző testületet kér fel. Ennek a vállalat végül eleget tett.
Az amerikai kormány és a kínai tech-cégek közti harc figyelemreméltó fejezete volt az is, amikor idén januárban sikerült meghiúsítani, hogy az egyik legnagyobb szolgáltató, az AT&T felvegye készülékkínálatába a Huawei akkori csúcskészülékét, a Mate 10 Prót. A döntést az előzte meg, hogy a szenátus, illetve a képviselőház hírszerzési bizottsága levélben fordult a szabályozó hatóságokhoz, aggodalmukat fejezték ki a kínai cégek térnyerése miatt az amerikai távközlésben. Kiemelték a kínai kémtevékenységet, valamint a Huawei ebben játszott szerepét.
Korlátozottan látják biztosítva
Áprilisban egy brit kormányzati szerv, a Nemzeti Kiberbiztonsági Központ figyelmeztette a szolgáltatókat arra, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet a ZTE hálózati eszközeinek és szolgáltatásainak használata. Kitértek arra is, hogy a brit távközlési hálózatokban jelentős mértékben felhasználják a Huawei eszközeit. Itt érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államok távközlési rendszereiben a kínai cégek eszközeinek jelenléte egy százalék alatti, ott a két jelentős szereplő európai: a finn Nokia és a svéd Ericsson, 48-48 százalékos részesedéssel.
A Trump-kormányzat júliusban jelezte: meg akarja akadályozni, hogy a világ egyik legnagyobb mobilszolgáltatója, a kínai állam tulajdonában lévő China Mobile megvesse a lábát az Egyesült Államokban. A China Mobile még 2011-ben folyamodott engedélyért az amerikai Szövetségi Hírközlési Bizottsághoz, az amerikai kereskedelmi minisztérium azonban ennek elutasítására tett javaslatot.
Szintén júliusban jelent meg egy brit kormányzati jelentés, eszerint csak korlátozottan látják biztosítva, hogy a Huawei hálózati berendezései nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot. A brit hatóságok szerint kevés előrelépés mutatkozik a korábban feltárt hiányosságokkal kapcsolatban, ráadásul a vállalat központjában tett látogatás során az derült ki, hogy nem ellenőrzik megfelelően a harmadik féltől származó, a biztonság szempontjából kritikus szoftvereket és alkatrészeket.
Augusztusban a Huawei jelentette be, hogy Ausztrália a ZTE-vel együtt kitiltotta az ország 5G-mobilhálózatának kiépítésében való részvételből. Az ausztrál kormány szerint ugyanis biztonsági kockázatot jelenthetnek azok a cégek, amelyek külföldi kormányok befolyásának lehetnek kitéve. Erre a kínai kormány úgy reagált, hogy Ausztráliának fel kellene hagynia az ideológiai előítéletekkel, és tisztességes versenykörnyezetet biztosítani a kínai cégek számára. Ezek után novemberben Új-Zélandon is nemzetbiztonsági okokra hivatkozva akadályozták meg, hogy a Huawei részt vegyen a helyi 5G-hálózat kiépítésében.
Feltételezés van, bizonyíték nincs
A BBC annak járt utána, hogy a brit kormány miért aggódik kevésbé a Huawei jelenléte miatt, mint Ausztrália és Új-Zéland. A brit kormány egy szóvivője azt mondta, hogy a kabinet, illetve a szolgáltatók képesek biztosítani, hogy a britek élvezzék az új technológiák előnyeit, miközben a biztonsági kockázatokat is kezelik. Külön intézményben végzik a Huawei termékeinek biztonsági vizsgálatát, ami a kormányzatnak tartozik elszámolással, de eddig nem derült fény súlyos rejtett kockázatokra.
Ennek ellenére a vezető brit távközlési szolgáltató, a BT szerdán bejelentette: új 5G-hálózatát nem a Huawei eszközeire fogja alapozni, a kínai cégtől csak olyan, kevésbé kritikus berendezéseket vásárol, mint az antennák. Emellett meglévő 3G és 4G-hálózataikon is lecserélik a Huawei-eszközöket. Erről egyébként már évekkel korábban döntés született, annak viszont jó oka van, hogy nem verték nagydobra: alacsonyabb árajánlatokat kaptak a beszállítóktól, akik azt hitték, hogy a kínai céggel kell versenyezniük.
Ebben a hangulatban érte a Huaweit pénzügyi igazgatójának letartóztatása, amelynek kapcsán a cég azt közölte: ők mindenütt betartják a rájuk vonatkozó szabályokat, beleértve az exportkorlátozásokat és szankciókat, és bíznak abban, hogy a kanadai és az amerikai jogrendszer igazságos döntést hoz.
Kiemelt kép: AFP
