A CNN címlapjára került, hogy Magyarország torzítja a múltat

Milliárdokba került, három éve készen van, mégsem nyitott még meg Budapest VIII. kerületében a Sorsok Háza, de nem is ez aggasztja igazán a történészeket, írja a CNN.

A lap szerint a 18 millió dollárból felépített emlékhely szerkezete kívülről ragyogóan fest, de hogy mi van bent, az már egy másik történet. Bár már három éve készen van, a múzeum üres. A kávézóasztalok még ki sincsenek csomagolva, a kávéautomata pedig sosem volt még bekapcsolva.

Az épületben mostanáig egyetlen látogatót sem fogadtak, mert folyamatos a vita róla, milyen kiállításokat rendezzenek a termekben. A magyar zsidó közösség viszont nyugtalan, mert úgy érzik, hogy az Orbán Viktor által vezetett szélsőjobboldali kormány próbálja tisztára mosni az ország szerepét a holokausztban.

Sokat elárul Magyarország jövőjéről, hogy miként ábrázolja a kormány a nemzet múltját

– írták a cikkben.

A CNN emlékeztet, hogy 1944-ben becslések szerint 565 ezer magyar zsidót öltek meg, ma pedig körülbelül százezer zsidó él az országban.

A múzeum a holokauszt áldozatainak és az embermentőknek állítana emléket. Ám többen, köztük a Mazsihisz is aggódott amiatt, hogy Schmidt Mária irányításával a magyar hatóságok felelősségét mentegető kiállítás jön létre, a tanácsadó testületből pedig kiváltak nemzetközi tekintélyű szervezetek. A kiállítás tervét mostanáig nem mutatták be.

A lap emlékeztet, Orbán Viktor populista pártja, a Fidesz 2010-ben került hatalomra és áprilisban történelmi győzelmet aratott a választásokon. A migránsellenes politikáját támadja az EU, amire ő azt a választ adta, hogy megvédi Magyarország határait az unió migránspárti erőitől.

Történészek arra figyelmeztetnek, hogy Magyarország nacionalista retorikája kiszínezi a múltat is.

Erős trend Magyarországon, hogy úgy ábrázolják a magyar zsidóság megsemmisítését, mintha az kizárólag Németország bűne lenne, és tagadják a magyar hatóságok és a társadalom felelősségét az ügyben

– fogalmazott Dr. Robert Rozett, a zsidó nép élő holokauszt emlékműve, a Yad Vashem igazgatója.

Mint írta, a Sorsok Háza látogatóinak azt mutatják majd be, hogy a magyar állampolgárok nem hibáztathatók azért, ami a zsidókkal történt.

Durván túlbecsülik a magyarok a zsidók számát

Az antiszemita sztereotípiák erősek Európában, miközben a Holokauszt emléke lassan feledésbe merül.

Dr. Robert Rozett véleményét pedig mások is osztják. A Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) és a washingtoni Holokauszt-emlékezési múzeum szintén arra figyelmeztet, hogy a múzeum torzítja a múltat.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija a lap megkeresésére arról beszélt, korai ítélkezni, mert a kiállításnak még csak a tervein dolgoznak.

Elmondta, hogy a gyerekek holokausztról szóló történetei körülbelül a múzeum harminc százalékát teszik majd ki. De a területen van további négy épület is, amelyekben más kiállítások, oktatási központok és konferenciatermek lesznek.

Közölte, hogy a kiállítás részleteit néhány hónapon belül véglegesítik. Sietniük is kell, mert a Sorsok Háza a tervek szerint 2019-ben megnyit.

A CNN a múzeum falain kívül beszélt magyarországi zsidókkal, akik arról számoltak be, hogy fizikálisan ritkán esnek antiszemita támadások áldozatául, hogy és a mindennapi életben biztonságban érzik magukat.

Azt viszont megjegyezték, hogy a kormány retorikája antiszemita érzéseket vált ki a társadalomból. Példaként említették a menekülteket segítő civil szervezeteket tiltó Stop Soros törvényt.

Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzője elmondta, hogy Magyarországon a nacionalizmus és az antiszemitizmus közti kapcsolat már évszázadokkal ezelőtt is jelen volt. Szerinte antiszemita visszhangja van, hogy a kormány a náci elnyomás passzív áldozatának állítja be a második világháborús Magyarországot.

Netanjahu a CNN-en méltatta Orbánt

Az izraeli miniszterelnök dicsérte a magyar kormányfőt az antiszemitizmus elleni küzdelméért.