Az Emmanuel Macron francia elnökké választása óta legnagyobb franciaországi politikai botrány kavaró, úgynevezett Benalla-ügy főszereplője szerdai parlamenti meghallgatásán cáfolta, hogy a francia elnök testőre volt.
Júliusban hozta nyilvánosságra a Le Monde című napilap, hogy Alexandre Benalla – akit akkor a francia sajtó Emmanuel Macron biztonsági főnökeként azonosított -–, rendőrségi rohamsisakban a földre tepert egy nőt és bántalmazott egy férfit egy májusi diáktüntetésen. A francia elnöki hivatal több magas rangú alkalmazottját kénytelen volt az ügy miatt elbocsátani, a belügyminiszternek pedig parlamenti vizsgálóbizottságok előtt kellett számot adnia az esetről. Az ügyről hosszabban itt írtunk:
„Soha nem voltam Emmanuel Macron testőre” – mondta a szenátusi vizsgálóbizottság előtti több mint kétórás meghallgatásán a 27 éves férfi, akit az incidens nyilvánosságra kerülése után elbocsátottak az elnöki hivatalból, az ügyészség pedig csoportosan elkövetett erőszak gyanújával indított ellene eljárást.
A szenátusi meghallgatásnak nem a tüntetésen történtek, hanem Benallának az elnöki hivatalban betöltött szerepe volt a téma. A szenátorok arra keresték a választ, hogy a férfinak – aki Emmanuel Macron hivatalos megjelenésein rendszeresen az elnök mellett volt látható –, feladatai között szerepelt-e az államfő személyi biztosítása és volt-e engedélye fegyvert viselni.
A szenátus álláspontja szerint a Benalla-ügy az állam működési zavaraira világít rá: az államfő biztosítását ugyanis kizárólag a rendőrség és a csendőrség elitalakulatai végezhetik.
Alexandre Benalla a francia televíziók és rádiók által élőben közvetített meghallgatásán a szentárok előtt elmondta: ő „sem rendőr, sem testőr nem volt a köztársasági elnök” mellett, aki egyszerű munkatársként foglalkoztatta.
Azaz a legalacsonyabb szinten, ami egy elnöki kabinetben létezhet,
hangsúlyozta Benalla. Elmondása szerint a köztársasági elnök belföldi hivatalos és magánjellegű látogatásainak, az Elysée-palotában rendezett eseményeknek, valamint a biztonsági szolgálatok koordinálásnak szervezésében vett részt.
„Ez nem jelenti azt, hogy a biztonsági szolgálat vezetője voltam, hanem értekezleteket vezettem, nem operatív feladatom, hanem adminisztratív munkám volt” tette hozzá. Megerősítette, hogy van fegyverviselési engedélye, de nem az elnök, hanem saját maga biztosítására. Azt azonban elismerte:
Előfordult, hogy velem volt a fegyverem, amikor az elnököt kísértem.
Emmanuel Macron volt munkatársának parlamenti meghallgatása belpolitikai feszültséget okozott, miután a hatalmi ágak szétválasztásának elvére hivatkozva Nicole Belloubet igazságügyi miniszter úgy vélte, hogy a parlamenti bizottság nem veszélyeztetheti a jelenleg folyó nyomozást. Véleménye szerint az ellenzéki többségű szenátus politikai célokra kívánja felhasználni a Benalla-ügyet.
Jean-Pierre Sueur, a szenátusi vizsgálóbizottság szocialista jelentéstevője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a testületet az ügynek az igazságszolgáltatástól független része, mégpedig az állam működésére vonatkozó részletek érdeklik.
Christophe Castaner, a kormányzó Köztársaság lendületben vezetője arra figyelmezette a vizsgálóbizottságot, hogy hiába próbálkozik az ügy kapcsán az államfő megbuktatásával, miután az ellentétes a francia alkotmánnyal.
L’Obs című baloldali hetilap értesülése szerint az ügy miatt a nyáron a tetszési mutatója mélypontjára jutott köztársasági elnök kedden személyesen telefonált Gérard Larcher-nak, a szenátus jobboldali elnökének, hogy megkérje az intézményi egyensúlyok szavatolására.
(MTI)
Kiemelt kép: Europress/Bertrand GUAY/AFP
