Emmanuel Macron bemutatta csütörtökön a szegénység elleni küzdelemre készített kormánytervet, a következő négy évre, mintegy 8 milliárd eurós összegben. A programmal a francia államfő a liberális gazdasági reformokat követően a mandátumának a szociális kérdésekre koncentráló új szakaszát reméli megnyitni.
„Többet tenni azokért, akiknek kevesebb van” – ez a felirat olvasható a párizsi Embertani Múzeum (Musée de l’Homme) bejáratán, ahol a francia államfő kormánya több tagjának jelenlétében több mint egy órás beszédében részletezte „a szegénység elleni küzdelem és megelőzés nemzeti stratégiáját”.
A köztársasági elnök nem titkolt célja, hogy szeretné megváltoztatni a róla kialakult imázst, miszerint az adókedvezményekkel és gazdasági reformokkal elsősorban a tehetősebbnek kedvez a politikája. Elemzők szerint egyértelműen ezen okból esett mélypontra a népszerűségi mutatója.
A kormánypolitika szociális fordulatával Emmanuel Macron egyben a kormánytöbbség baloldali szárnyának – amely túlságosan liberálisnak érzi a politikáját – is üzenni kíván azzal, hogy megtartja a szegénység felszámolásáról a választási kampányban tett ígéretét.
Emmanuel Macron az ország számára „vitális, elengedhetetlen új harcnak” nevezte a „szegénység botránya” elleni küzdelmet, amelynek lényege, hogy „többé senkit nem felejthet el” az állam.
A francia elnök egy olyan hosszútávú stratégiát vázolt fel, amely a gyerekkortól kezdve kívánja felvenni „a szegénység determinizmusa ellen a harcot, miután az teljes életutakat törhet ketté”.
„A szegénység nem adható át többet örökségként” – fogalmazott az államfő, rámutatva arra a valóságra, hogy a tudományos kutatások szerint egy szegénynek született gyereknek 180 évre van szüksége ahhoz, hogy a leszármazottai majd egyszer a középosztályhoz tartozhassanak.
A 66 millió lakosú Franciaországban a lakosság 14 százaléka, mintegy 8,8 millióan számítanak szegénynek a statisztikai hivatal (INSEE) szerint. A 18 év alattiak körében 19,8 százalékos ez az arány. (Franciaországban az számít szegénynek, aki havi 1026 eurónál kevesebb jövedelemből, azaz a lakossági átlagjövedelem 60 százalékánál kevesebből él.)
A kormánystratégia a legfiatalabbaknál a szegénység megelőzésére helyezi a hangsúlyt új bölcsődei helyek létrehozására nyújtandó közvetlen támogatásokkal, valamint egy külön alapot létrehozva a gyerekek reggeliztetésének finanszírozására.
„A menzát mindenki számára hozzáférhetővé tesszük az 1 eurós ételek létrehozásával” – mondta az államfő.
A fiatalok számára az iskolakötelezettséget a jelenlegi 16-ról megemeli a kormány 18 évre. Ennek érdekében külön forrásokat biztosítanak az iskolai oktatásból kimaradók felkutatására, akiknek külön képzéseket indítanak.
A gyerekek szociális támogatását a jelenlegi 18 évről 21 évre emeli a kormány annak érdekében, hogy az anyagilag bizonytalan helyzetben lévő fiatalok ne érezzék, hogy nagykorúvá válásuk után magukra hagyja őket az állam.
Az egészségügy terén a kötelező társadalombiztosításon túl több millió embernek fog ezentúl alanyi jogon járni a kiegészítő biztosítás is.
A kormány arra is ígéretet tett, hogy intézkedéssorozatot indít a fiataloknak a gazdasági aktvitásba történő bevonására, miután „a munkába való visszatérés a legjobb eszköz a szegénység elleni küzdelemben”. Az intézkedés a jelenlegi 140 ezer főn túl 2022-re további 100 ezer embert érinthet.
Az államfő azt is bejelentette, hogy 2020-ban törvényt fogad el a parlament egy új „aktivitási alapjövedelemről”, amely a szociális juttatások összevonásával mindenki számára szavatolni fog egy minimális, az emberi méltóságnak megfelelő életszínvonalat.
A négy évre tervezett 8 milliárd eurós program teljes összege rendelkezésre áll az elnöki hivatal tájékoztatása szerint. (MTI, fotó: Europress – AFP PHOTO / POOL / Michel Euler)
