Szankciók lehetőségét helyezte kilátásba az Oroszország és Németország között épülő Északi Áramlat 2 gázvezeték ellen Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter, miután Moszkvában csütörtökön orosz hivatali partnerével, Alekszandr Novakkal tárgyalt.
Perry a Novakkal közösen tartott sajtótájékoztatón igennel felelt arra a kérdésre is, hogy az Egyesült Államok tervez-e újabb energiaügyi szankciókat. Hozzátette ugyanakkor, hogy Washington nem kíván azonnal gazdasági büntetőintézkedéseket bevezetni.
„Novak miniszter és én egyetértünk abban, hogy nem akarunk eljutni addig a pontig, amikor szankciók lépnek életbe” – mondta Perry.
Perry ugyanakkor nem részletezte, hogy az Északi Áramlat 2 építésének melyik szakasza váltana ki amerikai büntetőintézkedéseket, és azok milyenek lennének. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok támogatja az európai országok azon törekvését, hogy a minimumra csökkentsék az egyetlen energiaszolgáltatótól való függőségüket.
Mint mondta, Washington ellenzi a gázvezeték új ágának megépítését, mert azáltal egy helyre koncentrálódna az orosz gázkivitel kétharmada, ami sebezhetővé teszi Európa energiaellátását, ha valami balul sikerülne. Perry felszólította Oroszországot, hogy legyen felelősségteljes szállító, és erőforrásait ne használja többé befolyásolásra és bomlasztásra.
Novak közölte: Oroszország és az Egyesült Államok hasonló nézeteket vall arról, hogy az energetika nem lehet a nyomásgyakorlás eszköze, és a fogyasztónak joga van megválasztania energiaforrásait. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot a Perry által kilátásba helyezett szankciók miatt.
Úgy fogalmazott, „aggasztanak bennünket ezek a kijelentések és az általános állásfoglalás a szankciók kérdésében egy olyan, nagyon versenyképes projekttel kapcsolatban, amely az európai fogyasztók érdekeit szolgálja”.
Az orosz miniszter elmondta, hogy tájékoztatta amerikai hivatali partnerét az Oroszország, EU és Ukrajna között egyebek között az ukrajnai gáztranzit fenntartásának, a Gazprom és Naftogaz közötti pereskedés befejezésének, valamint a szerződések meghosszabbításának lehetőségéről.
Novak hangsúlyozta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok, mint két, az energiagazdaság területén vezető nagyhatalom, csak együtt tudja kielégíteni a világ növekvő energiaigényeit és szavatolni az ellátás biztonságát.
Az orosz tárcavezető szerint Vlagyimir Putyin és Donald Trump megteremtette az orosz-amerikai energetikai párbeszéd alapjait, a miniszteri szintű eszmecsere pedig elősegíti a bizalomerősítést „a mostani, nem egyszerű politikai feltételek között”. Sürgette az energetikai munkacsoport tevékenységének felújítását a kétoldalú kormányközi bizottságon belül, és javasolta Perrynek, hogy a két ország hozzon létre közös beruházási alapot energiatechnológiai projektek támogatására.
Perry kifejezte az Egyesült Államok készségét a nukleáris biztonság területén való együttműködésre annak garantálása érdekében, hogy az atomenergiát csak békés célokra lehessen felhasználni.
Az Északi Áramlat 2 kivitelezésére és a vezeték üzemeltetésére alapított projekttársaság, a Nord Stream 2 AG szeptember 5-én jelentette be, hogy Finnországban megkezdődött a földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése.
Az Északi Áramlat 2 mintegy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővíthetik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.
Az Északi Áramlat 2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát. Egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 22-én Szocsiban, a finn államfővel, Sauli Niinistövel folytatott tárgyalásai után kijelentette, Moszkva kész a konkurenciaharcra az európai piacért, de hangsúlyozta, hogy ennek a versenynek tisztességesnek kell lennie. Putyin augusztus 18-án tárgyalt Angela Merkel német kancellárral Mesebergben, ahol megerősítette, hogy az orosz földgáz ukrajnai tranzitja az Északi Áramlat 2 megépítése után is megmarad.
Az Északi Áramlat 2 orosz, finn, svéd, dán és német területi vizeken halad majd keresztül. A projekt a csőfektetési engedélyt a Nord Stream 2 AG Dánia kivételével az összes érintett országtól beszerezte. (MTI)
