Donald Trump amerikai elnök vasárnap felkérte az igazságügyi minisztériumot, hogy vizsgálja ki, vajon a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a 2016-os elnökválasztások idején beépített-e ügynököt a kampánycsapatába.
Itt és most kérem, és ezt holnap hivatalosan is előterjesztem, hogy az igazságügyi minisztérium vizsgálja ki, vajon a tárca, vagy az FBI politikai megfontolásokból beépült-e, vagy megfigyelte-e a Trump-kampányt, és erre vonatkozó kérés vagy utasítás érkezett-e az Obama-kormányzat embereitől,
írta Twitter-bejegyzésében Trump.
Az elnök azokra a sajtójelentésekre reagált, amelyek szerint az FBI egyik informátora beépült volna Trump kampánycsapatába és rendszeresen kapcsolatot tartott azokkal a tanácsadóikkal, akik a Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság gyanúja szerint orosz tisztségviselőkkel álltak kapcsolatban.
Erről először a The New York Times című lap írt szombatra virradóra az internetes kiadásában, és szombaton Trump Twitter-bejegyzésében azzal válaszolt, hogy ha ez igaz, akkor nagy dolog robban ki, a republikánusokhoz közeli sajtóban és a Fox televízióban pedig „új Watergate-botrányt” emlegettek. (A Watergate-botrány 1972 nyarán robbant ki, amikor kiderült, a washingtoni Watergate-épületben feltörték a Demokrata Párt választási kampányirodáját, hogy lehallgató-berendezést helyezzenek el Richard Nixon, akkori amerikai elnök tudtával. A történtek Nixon lemondásához vezettek.)
Az igazságügyi minisztérium egyik szóvivője vasárnap este bejelentette: a tárca felkérte az illetékes belső ellenőrzési részleget, hogy a már folyamatban lévő vizsgálatot terjessze ki arra is, vajon voltak-e politikai okai az FBI tevékenységének. A minisztériumban ugyanis jelenleg már folyik a vizsgálat, amely arra kíván fényt deríteni, hogyan kaphatott az FBI engedélyt Donald Trump egyik munkatársa, Carter Page lehallgatására és megfigyelésére.
Az FBI által a Trump-kampányba feltételezhetően beépített ügynökről a törvényhozók is szerettek volna információkat kapni, de az igazságügyi tárca megtagadta a kérés tejesítését Devin Nunestól, a képviselőház hírszerzési bizottsága republikánus elnökétől, arra hivatkozva, hogy ez nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.
Az FBI által összeállított – és mint kiderült: pontatlan és bizonyos részleteiben megalapozatlan – dosszié volt az, amely a Mueller vezette bizottság vizsgálatának alapjául szolgált.
Szeptemberig részben lezárulhat a vizsgálat
Eközben Rudy Giuliani, az amerikai elnök jogászcsapatának tagja azt mondta, hogy Mueller bizottsága szeptember 1-ig lezárja a vizsgálatok egyik részét, ha addig meghallgathatják Donald Trumpot.
Giuliani a The New York Times című napilapnak és a CNN hírtelevíziónak is azt nyilatkozta, hogy Mueller irodája körülbelül két héttel ezelőtt megerősítette neki: amennyiben Trump hajlandó a vizsgálóbizottság kérdéseire válaszolni, akkor szeptember 1-ig lezárják a vizsgálatnak azt a részét, amely arra vonatkozik, hogy az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást a vélelmezett orosz beavatkozás kiderítésében. Robert Mueller irodája nem kívánta kommentálni Giuliani kijelentéseit.
A The New York Times című lap ezzel kapcsolatban kiemelte: az igazságszolgáltatás esetleges akadályozására vonatkozó vizsgálat lezárása nem jelenti egyúttal a Mueller-bizottság vizsgálatának teljes befejezését is.
A CNN-nek adott interjújában Giuliani leszögezte azt is: Donald Trump mindaddig biztosan nem ül le a vizsgálóbizottság tagjaival, amíg nem kapja meg a választási kampánycsapatába állítólag beépített FBI-ügynökkel kapcsolatos valamennyi bizalmas információt.
Giuliani a The New York Timesnak kifejtette: a Mueller vezette bizottság elhúzódó vizsgálata befolyásolhatja az ősszel sorra kerülő, úgynevezett félidős választásokat, amikor teljes egészében újraválasztják a 435 tagú képviselőházat, és a száztagú szenátus majdnem harmadát (a voksolás a száztagú szenátus 35 tagját érinti).
(MTI)
Kiemelt kép: Europress/AFP PHOTO/NICHOLAS KAMM
