A cikk szerint a brit kiválásról szóló népszavazás után egy ideig sokan úgy gondolták, hogy a Brexit nyomán ismét a francia nyelv válik meghatározóvá az európai diplomáciában, a franciaajkúak ebben a tekintetben kifejezetten lehetőségként tekintettek a történtekre, paradox módon azonban éppen ennek az ellenkezője várható.
Az Egyesült Királyság távozása után mindössze két, viszonylag kisebb uniós államban – Írországban és Máltán – marad hivatalos nyelv az angol.
Az angol már hosszú idő óta az Európai Unió első számú munkanyelvének számít, a folyamat különösen a kelet- és közép-európai államok felvétele után gyorsult fel, amelyekben a francia kevésbé volt elterjedt, mint Nyugaton.
Sokan azonban nem nézik ezt jó szemmel, ezt jól mutatja az is, hogy Philippe Léglise-Costa, Franciaország EU melletti nagykövete nemrég kisétált egy diplomáciai tárgyalásról Brüsszelben, miután a résztvevők úgy döntöttek, hogy azon csak angol nyelvű tolmácsolást fognak biztosítani.
A francia nyelv utolsó védőbástyájának az Európai Bíróság számít, hivatalos források szerint azonban már a luxembourgi székhelyű testületnél is azt fontolgatják, hogy bizonyos ügyekben az angolt is használják a francia mellett.
Mario Monti korábbi olasz kormányfő tavaly úgy vélekedett, hogy a britek kilépése után az angolt kéne megtenni az Európai Unió elsődleges hivatalos nyelvének.
Ez elvesztett csata. A francia nyelv korábban domináns pozíciót foglalt el, de nem tudom, hogyan lehetne ezt fenntartani
– idézte a hírportál Alain Lamassoure francia európai parlamenti képviselőt.
Kiemelt kép: Alberto Pezzali/NurPhoto/AFP/Europress
