Számos magyar ellenzéki vezető követendő példaként emlegeti Románia korrupció ellenes küzdelmét.
Új fejlemény odaát, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ma nyilvánosságra hozta az eddig titkosnak minősített, 2009 februárjában aláírt megállapodást, mely alapján
A titkosítás feloldását Tudorel Toader igazságügyi miniszter kérte, miután a román kormánykoalíció azzal vádolta a hírszerzést, hogy törvénytelenül avatkozott be büntetőjogi eljárásokba.
A közzétett dokumentum szerint a SRI és a legfőbb ügyészség a nemzetbiztonság ellen irányuló bűncselekmények, a terrorizmus területén, valamint egyéb súlyos bűncselekmények esetén megosztja egymással a rendelkezésére álló információkat. Az ügyészség vállalta, hogy intézményei révén gyorsan hozzájárul a hírszerzés által kért lehallgatási engedélyek jóváhagyásához, a két intézmény közös operatív csapatokat hoz létre a bűncselekmények felderítése érdekében, a titkosszolgálat pedig minden technikai segítséget megad az ügyészségnek a lehallgatásokhoz.
Az SRI-nek nemcsak az ügyészség kérésére, hanem hivatalból is értesítenie kellett a vádhatóságot, amennyiben bűncselekmény gyanúját észlelte.
A román alkotmánybíróság 2016 februárjában alaptörvénybe ütközőnek minősítette, hogy a bűnüldöző szerveken és a rendőrségén kívül „más, erre szakosodott állami szervek” is végezhetnek lehallgatásokat. Később a román kormány úgy módosította a büntetőeljárást, hogy szétválasztotta a titkosszolgálati és az ügyészségi lehallgatásokat, így a rendőrök és az ügyészek továbbra is használhatják a titkosszolgálat felszerelését, a SRI dolgozói azonban már nem végezhetnek lehallgatásokat büntetőjogi eljárásokban.
