Már csak Bulgária korruptabb nálunk az Európai Unióban

Magyarországon jelenleg felülről vezérelt, rendszerszintű, több esetben törvényesített korrupció tapasztalható, amely meghatározza a politikai rendszert és befolyásolja a gazdaság működését.

Így foglalhatók össze tömören annak a szerdán kiadott jelentésnek a megállapításai, amelyet a Transparency International Magyarország (TI) készített Magyarország korrupciós és gazdasági helyzetéről.

A TI szerint az utóbbi években Magyarországon megszűnt a jogállam, az állami intézményeket foglyul ejtették a politikusokból és oligarchákból álló érdekcsoportok, illetve haveri államkapitalizmus alakult ki. Ez azt jelenti, hogy „a hatalom birtokosai ma már jóformán ellenállás nélkül oszthatják szét a nemzeti javakat kegyúri jelleggel, a hozzájuk lojális oligarchák között”.

A kormányzó elit ahelyett, hogy a korrupció és a hatalmi visszaélések ellen küzdene, a kormányzást kritizáló civil szervezetek ellen uszít és olyan törvényeket alkot, amely ellehetetleníti e szervezetek működését.

Nincs mire büszkének lenni

A jelentés alapjául a Transparency International berlini központja által készített Korrupciós Érzékelési Index (CPI) szolgál, amely azt mutatja meg egy 180 országot vizsgáló felmérés szerint, hogy az üzletemberek és szakemberek mennyire érzik korruptnak az egyes országokat.

Magyarország 2017-ben – a megelőző, 2016-os évhez képest – kilenc helyet és három pontot rontott, így jelenleg a 66. helyen áll 48 ponttal.

Globális összehasonlításban Magyarország korrupciós fertőzöttsége Szenegállal van egy szinten, a teljesítménye valamivel rosszabb, mint Malajziáé és Montenegróé, és valamivel jobb, mint Ománé, Jamaicáé vagy Fehéroroszországé.

A jelentés azonban megjegyzi, hogy mivel az országok kulturális és intézményi háttere nagyon különböző lehet, célszerűbb hosszabb idősoron vizsgálni az egyes országokat, vagy hasonló hátterű országokkal összehasonlítani. Magyarországot például az Európai Unió többi országával. Míg hosszú éveken keresztül a régi tagállamok közül Olaszország és Görögország teljesítménye is rosszabb volt, mint Magyarországé, 2017-re alaposan romlott a helyzet.

Két évvel ezelőtt Románia még hazánkkal azonos szinten állt, 2017-ben keleti szomszédunk stagnált, Magyarország viszont három ponttal visszaesett, így az uniós tagországok közül csak Bulgáriát tudtuk megelőzni két ponttal.

Régiós viszonylatban is hasonló a helyzet. A TI 11 közép- és kelet-európai ország összehasonlításában arra jutott, hogy a térségben Magyarország korrupció elleni teljesítményének a megítélése zuhant a legnagyobbat az elmúlt hat év alatt és itt is csak Bulgáriát sikerült megelőzni.

2017-ben Új-Zéland, Dánia, Finnország, Norvégia, Svájc, Szingapúr és Svédország alkotta az élbolyt. Ezekben az országokban – „felvilágosult autokráciának” tekinthető Szingapúrt leszámítva – azért sikeres a korrupció elleni küzdelem, mert fejlett a demokrácia, pártatlanul működnek az állami intézmények, a végrehajtó hatalom tevékenysége átlátható és elszámoltatható, és nyilvánosak a közpénzköltések.

A NER-lovagok máshogy mentik fel magukat, mint az egyszerű zsebtolvaj

Miért áll meg a többség húsz százaléknál akkor is, ha bármennyit ellophatna? Mi a baj a korrupció szóval? A lopás lélektanáról beszélgettünk Siklaki István szociálpszichológussal.

Megvalósult a rendszerszintű korrupció

Magyarországon a korrupció a közhatalmi berendezkedés elkerülhetetlen velejárójává vált, fogalmaznak a jelentésben és két példát is hoznak.

Az egyik a letelepedésikötvény-program, amelynek révén mintegy 60 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak az ezzel foglalkozó, döntően offshore paradicsomokban bejegyzett vállalkozások.

A TI álláspontja az, hogy a letelepedési kötvényeket nemcsak végleg ki kellene vezetni a magyar államadósság-finanszírozás rendszeréből, de fel kellene deríteni a haszonhúzók kilétét a rendszer kidolgozóit pedig hűtlen kezelésért felelősségre kellene vonni, beleértve azokat a parlamenti képviselőket, akik engedélyezték a közvetítő vállalkozásokat.

A másik példa a tao-támogatások rendszere, amelyet a TI „az új hűbéri rendszer egyik igazodási pontjaként” említ. A látványcsapatsportok (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás és vízilabda, valamint 2017 nyara óta a röplabda) támogatása társaságiadó-kedvezménnyel, vagyis közpénzzel 2017 végéig legalább 450 milliárd forinttal rövidítette meg az állami adóbevételeket, és az adóveszteség összege idén 530 milliárd forintra emelkedhet.

A rendszer átláthatatlan, nem tudni, hogy mely cégek milyen csapatokat támogatnak ilyen módon, azt viszont igen, hogy az Orbán Viktor falujában működő Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány az elmúlt 6 év során 14 milliárd forint tao-pénzhez jutott.

A tao-támogatások rendszerét a jelen formájában meg kellene szüntetni és a már kifizetett pénzek nyomonkövethetősége érdekében hatályon kívül kell helyezni a látvány-csapatsport támogatás részleteit adótitoknak minősítő törvényt is.

Haveri kapitalizmus

A jelentés külön kitért a közbeszerzések terén megmutatkozó korrupcióra is. A Közbeszerzési Hatóság elnökének a TI által hivatkozott nyilatkozatai alapján az állami szervek 2017-ben 3457 milliárd forintot költöttek közbeszerzésre. Ezt az átlagember számára már nehezen felfogható pénzmennyiséget segíthet kontextusba helyezni, ha tudjuk, hogy

ez az összeg a bruttó hazai össztermék, a GDP 9,4 százaléka.

Így már különösen aggasztó, hogy a verseny a közbeszerzések során rendkívül korlátozott, és egy szűk körnek jut nagyon sok megbízás – figyelmeztet a TI. Elég, ha csak Mészáros Lőrinc vagyonosodását vagy a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyet nézzük.

A 2016-os adatok szerint az európai uniós értékhatár feletti eljárások 36 százalékában Magyarországon csak egyetlen gazdasági szereplő tett ajánlatot, ezzel szemben az Európai Unióban átlagosan mindössze 17 százalék az egyszereplős közbeszerzések aránya.

A hirdetmény nélküli eljárások, azaz a szándékosan verseny nélkül odaítélt szerződések aránya évek óta 13 százalék körül van, ami háromszorosan meghaladja az Európai Unió átlagát.

Mire elég Mészáros Lőrinc öt tonna húszezrese?

Olvasónkat kísértésbe ejtette az irdatlan mennyiségű pénz, és vad ötletelésbe kezdett, mi meg lerajzoltuk.

A jelentésben három pontban foglalták össze, hogy mi a baj azzal, ha a Fidesz ideológiai érvekkel akarja alátámasztani a közhatalmi eszközökkel zajló újraelosztást, például a haveroknak adott közbeszerzéseket:

1. a közpénzekből gazdagodó oligarchák nem szolgálnak semmilyen közérdeket, viszont torzítják a piaci versenyt,
2. a hosszú távú növekedésnek feltétele a kiszámíthatóság, a jogbiztonság és a tulajdonjogok biztosítása,
3. a közpénzből vagyonhoz juttatott oligarchák új értéken nem hoznak létre, csak felélik a megszerzett vagyont.

Egy ország akkor tud tartósan és fenntarthatóan növekedni, ha versenyképes gazdaságot tud felmutatni, márpedig Magyarország az elmúlt másfél évtizedben zuhanórepülést produkált: míg 2001-ben a világ 28. legversenyképesebb gazdaságának számított a magyar, 2017-ben már csak a 60. helyre tudott feljutni.

A magyar gazdaság versenyképessége nemcsak az európai uniós átlagtól, hanem a régiós országokétól is távolodik, és ennek legfőbb oka az állami intézményrendszer elégtelen működése, a megkérdezett üzletemberek pedig a nem megfelelően képzett munkaerő után a korrupciót jelölték meg, mint a sikeres üzlet legfőbb akadályát – olvasható a TI jelentésében.

Kiemelt képünk 24.hu montázs
Fotó: MTI