Nagyvilág
Moszkva, 2018. január 11.
A szíriai orosz légi támaszpont elleni ellenzéki támadásban használt egyik drón a moszkvai védelmi minisztériumban 2018. január 11-én. Az orosz vezérkari főnökség szerint a hmejmími orosz légi támaszpontot és a tartúszi haditengerészeti műszaki ellátó központot január 6-ra virradóra 13 pilóta nélküli szerkezettel támadták meg, ezek közül tízet Hmejmím, hármat pedig Tartúsz ellen vetettek be. (MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)

Ilyen dróntámadás még nem volt

Wagner Péter
Wagner Péter

biztonságpoltikai szakértő. 2018. 01. 12. 20:23

Múlt szombaton meglepetésszerű, tömeges dróntámadás érte az oroszok fő szíriai bázisát. Bár áldozatok nem voltak és a károk is szerényebbek az eredeti híreknél, az akció részletei több kérdést hordoznak, mint választ. Mind a támadás módja, mind az alkalmazott technika újdonság.

Oroszország 2015 szeptemberében kezdte meg katonai műveleteit Szíriában, azóta az erői két nagy bázison csoportosulnak. A tengerparton fekvő Tartúsz kikötőjében több évtizede működik egy logisztikai bázis, amely az elmúlt években jelentős kapacitásbővítésen ment keresztül. A Fekete-tenger felől érkező utánpótlást itt rakodják ki az orosz katonai szállítóhajók. Az orosz légierők központja a Hmeimim légibázison van, a szomszédos Latakia város mellett. Mindkét településen és a környező vidéken a szíriai rezsim bázisát adó alavita kisebbség él, így errefelé a polgárháború egyetlen nyoma a sok belső menekült, aki itt lelt menedéket. Bár a frontvonal nincs messze (50-80 kilométerre), a terrortámadások, a polgárháborús összecsapások ezen a vidéken ismeretlenek, akár turistáskodni is lehetne.

Január 6-án viszont tizenhárom drón támadta meg a két bázist, meglepetést okozva a szíriai és az orosz erők körében is. A pilótanélküli repülőgépek alkalmazása a szíriai polgárháborúban nem ismeretlen, szóltak korábban hírek arról, hogy az egyes felkelőcsoportok kereskedelmi forgalomban kapható kisebb drónokkal derítik fel az előttük lévő frontszakaszt. De egy dolog az ellenség felett nézelődni, és egy másik megbuherálni egy drónt úgy, hogy az valamilyen bombát, robbanóeszközt is magával vigyen, majd ki is tudja oldani.

Ilyen fejlesztést vagy inkább sufnituningot egyedül az Iszlám Államtól láttunk korábban.

Moszul ostrománál, 2016-2017-ben nagyjából száz alkalommal fordult elő, hogy kis teljesítményű drónokra, quadrocopterekre 40 milliméteres gránátot szereltek, amellyel az iraki katonákat vagy az amerikai kiképzőket „bombázták”.

3272036 01/11/2018 Demonstration of the models of unmanned aviation equipment at a briefing on use of unmanned aviation in Syria. The photo is reproduced third party material designated for editorial use only. Archiving, commercial use and advertising are banned./Ministry of defence of the Russian Federation
Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium

Támadás Latakiában

Az orosz erők egészen 2017 végéig nem szembesültek hasonló akciókkal, de ettől függetlenül a bázisok légvédelme a háborús állapotokra volt felkészítve. Ez teljesen indokolt, a szíriai légtér rendkívül „zsúfolt”, nemcsak az orosz és a szíriai erők hajtanak végre támadásokat, de török, izraeli, iráni, illetve amerikai/koalíciós katonai gépek és drónok is bombáznak.

Az év utolsó napján támadás érte hmeimimi légibázist, ezt biztosan tudjuk. Orosz bejelentés szerint aknavető-támadás érte őket. Két orosz katona meghalt, de orosz sajtóhírek szerint a légierő mintegy féltucat katonai gépet vesztett. A hivatalos reakciók során közzétett felvételek ugyanakkor csak néhány, a szárnyaikon megsérült repülőgépet mutattak, ami arra utalt, hogy bár a támadás megtörtént, a veszteségek a valóságban szerényebbek voltak.

Két nappal később dróntámadás ért orosz aknaszedőket Homsz tartományban, majd újabb hasonló támadás következett két településen és orosz légibázis közelében. Az orosz és szíriai felderítők ekkor már vakarhatták a fejüket, mert arra még nem volt példa Szíriának ezen a részén, hogy drónok házi készítésű bombákat dobjanak célpontokra. Az utolsó támadás alkalmával a szíriai erőknek sikerült leszedniük a pilótanélküli eszközöket, így megkezdődhetett annak kiderítése, hogy mivel is állnak szemben.

Ezután következett a tömeges támadás a tartúszi és a hmeimimi orosz bázisok ellen.

Ilyen – a koordináció szükségessége miatt – bonyolult, drónokkal végrehajtott légitámadás még nem történt a hadtörténelemben.

Tervek, elméletek már születtek a katonai szakfolyóiratokban, az amerikai és talán a kínai és az orosz hadsereg is kísérletezik az optimális megoldás elérésével, a technikai paraméterek kidolgozásával, de azok sokkal bonyolultabb megoldásokkal és korszerű, modern pilótanélküli eszközökkel terveznek.

Az orosz hadsereg ez alkalommal már valószínűleg résen volt. Erre utal, hogy a korszerű légvédelmi és elektronikai hadviselési eszközeiknek köszönhetően a drónok egy részét lelőtték, egy másik része felett pedig sikeresen átvették az irányítást, és kontrolált körülmények között leszálltak velük, mint a filmekben. Ilyen formán több darab intakt állapotban került a kezükre, és most tanulmányozhatják azokat.

Sufnituning a polgárháborúban

Egyelőre kevés technikai részlet áll a rendelkezésünkre a leszedett drónokról, de a kiszivárgott fotók és adatok önmagukban sok mindent elárulnak. Egyértelműen látszik, hogy teljesen amatőr, házilagos építésű az eszköz. Fából eszkábált állványon áll, a teste ragasztószalaggal van összetekerve, a szárnyai hungarocellszerű anyagból vannak, amelyek alatt egy alumínium rúd szolgál a merevítésre. A bombákat szétszerelt aknavetőgránátokból és valamilyen műanyag testből állították össze. A meghajtást egy kisméretű dízelmotor bíztosította, a navigációt GPS-vevő, a hatótávolság becslések szerint akár 100 kilométer is lehetett. A drónokon nem volt kamera, azaz az eszközöknek valamilyen félautomata módon kellet a GPS-koordinátákra navigálni magukat, ott vagy ledobni a „bombákat”, és/vagy rázuhanni a koordináták adta pontra.

3272041 01/11/2018 Demonstration of the models of unmanned aviation equipment at a briefing on use of unmanned aviation in Syria. The photo is reproduced third party material designated for editorial use only. Archiving, commercial use and advertising are banned./Ministry of defence of the Russian Federation
Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium

Első pillantásra a legnyugtalanítobb része a támadásnak az volt, hogy valaki képes nagy számban „sorozatgyártani” egy ilyen relatíve komplex pilótanélküli repülőgépet úgy, hogy nem áll rendelkezésére egy jól felszerelt barkácsáruház a szomszédban. A fényképek egyértelművé teszik, hogy ilyen eszközt egyetlen ország sem használ, azt nem lehetett valamilyen külső támogatótól beszerezni. Az, hogy az egyes alkatrészek honnan valók, megint nem fog semmit elárulni. Az Iszlám Állam által használt Kalasnyikovok között volt magyar fegyver is, holott Magyarországon egy évtizede megszűnt a fegyvergyártás, a terroristák által hátrahagyott improvizált robbanóeszközökben svéd ipari detonátorokat találtak, amelyek a világon sok helyen beszerezhetők.

Az akciónak azonban van egy még érthetetlenebb része: ki támadott?

Ez az igazi rejtély, mert a drónok hatótávjának becsült maximumánál kezdődnek csak a különböző iszlamista, dzsihadista frakciók által uralt területek. Ha hihetünk az orosz bejelentéseknek, és valóban mintegy 50-100 kilométeres távolságról érkeztek a drónok (amelyek repülését szinte végigkövették az orosz radarok), akkor az indítás helyszíne vagy az alaviták lakta területek, vagy a felkelők által uralt területek széle. Orosz hivatalos források egy meg nem nevezett, kis létszámú felkelő csoportot tettek felelőssé, amely viszont nem vállalta magára a támadás elkövetését.

Ellenben jelentkezett egy Szabad Alavita Mozgalom nevű csoport, amelynek neve az Aszad-rezsimmel (vagy az orosz jelenléttel) való elégedetlenségre utal. Ez azért furcsa, mert a polgárháború hét éve alatt a közösség, ahonnan Bassár el-Aszad és családja is származik, mindvégig, megingások nélkül kitartott a hatalom mellett.

Ezen a ponton nem is érdemes folytatni a latolgatást. Az információk túl ellentmondásosak a polgárháborús kavarodásban. Ha további támadások lesznek, ki fog derülni, hogy titkosszolgálati akcióról volt szó, iszlamista csoportok szivárogtak be az alavita területekre észrevétlenül, vagy tényleg az alavita kisebbség tagjai barkácsoltak mérgükben. Ha bármit is találnak az orosz és a szíriai erők, arról valószínűleg értesülni fogunk, mert ez a látványos támadás nem maradhat majd látványos válasz nélkül.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

SAN FRANCISCO, CA - FEBRUARY 07: DJ Avicii performs onstage during Rolling Stone Live SF with Talent Resources on February 7, 2016 in San Francisco, California.   Rich Polk/Getty Images for Rolling Stone/AFP

Meghalt Avicii

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.