Az október 15-i választásokat követően rendesen bekékült Ausztria: három tartomány kivételével mindenhol a jobboldali néppárt (ÖVP) kapta a legtöbb szavazatot. Csupán Bécsben és Burgenlandban sikerült a baloldali SPÖ-nek győznie, míg Kärntenben a szélsőjobboldali FPÖ volt a legnépszerűbb a szavazók között.
Ennek köszönhetően az ÖVP listavezetője, Sebastian Kurz alakíthat kormányt, akinek legfontosabb témája a menekültkérdés – és annak keménykezű kezelése – volt a kampányban. Bár pontos eredmények október 19-re várhatók a levélben érkezett szavazatok összeszámolása után, a néppárt első helye nincs veszélyben, legfeljebb az lehet kérdés, hogy a vasárnapi állás szerint szinte ugyanannyi szavazatot kapó SPÖ vagy FPÖ fut be a második helyre.
Az, hogy Kurz pártja nyert, nem meglepetés, ám elemzésre érdemes, mely társadalmi csoportoknak köszönheti sikerét. Ehhez hívtuk segítségül az osztrák közszolgálati televízió, az ORF megbízásából készült közvélemény-kutatás adatait.
ÖVP: a fiatalok pártja
A kutatásból kiderül, hogy az SPÖ-nek az idősebb korosztályban a legnagyobb a támogatottsága (34 százalék), a 29 év alattiaknak viszont kevesebb mint a 20 százaléka választotta a szocialistákat.
A liberális NEOS a fiatalok körében 9 százalékot kapott, népszerűsége az életkor növekedésével csökken, a 60 év felettiektől mindössze 3 százalékot kaptak. A parlamentből nagy valószínűséggel kieső Zöldek (Grüne) még a 29 évek alattiak körében is csak 7 százalékot értek el, ugyanakkor a zöldekből kivált Peter Pilz listája – ahhoz képest, hogy mennyire új – minden korcsoportban 4-5 százalékot kapott.
FPÖ: a munkások pártja
A Heinz-Christian Strache nevével fémjelzett FPÖ könyörtelenül utasította maga mögé az összes többi pártot a fizikai dolgozók körében azzal, hogy 59 százalékot ért el a körükben. Érdekesség, hogy a második helyre a szocialisták kerültek, bár nekik is csak 19 százalék jutott.
A szocialisták csupán a nyugdíjasok körében tudtak az élre jutni (39 százalék), míg az ÖVP a vállalkozók körében vitte el a legtöbb szavazatot (41 százalék).
Végzettség alapján a legfeljebb 9 osztályt végzettek között volt a legkevésbé népszerű az ÖVP, náluk „csak” 25 százalékot ért el, ezzel az egyaránt 33-33 százalékot elérő SPÖ és FPÖ mögé szorult. A legnagyobb arányt, 42 százalékot az érettségizettek körében érte el, de a diplomások körében is jutott neki 32 százalék.
A szélsőjobbos FPÖ a szakmunkás végzettségűek körében volt a legnépszerűbb (37 százalék), míg a legkevésbé (7 százalék) a diplomások között. Utóbbi kategóriában érték el a zöldek a legjobb eredményüket, 10 százalékot.
Zöldek: az elvesztett szavazók pártja
A SORA azt is felmérte, hogy a szavazók – a 2013-as választásokhoz képest – mennyire maradtak hűségesek pártjukhoz. Ebben az összehasonlításban az arányokat kell figyelembe venni, hiszen az FPÖ szavazatainak 1 százaléka több választót jelent, mint például a NEOS 1 százaléknyi támogatása.
A Sebastian Kurz listájára szavazók 60 százaléka maradt a négy évvel ezelőtti döntése mellett, míg 11 százaléka akkor még az FPÖ-t preferálta. Az SPÖ-nek ennél kevesebb új szavazót sikerült megszólítania: a szocialistákat választók 70 százaléka 2013-ban is a baloldali pártot támogatta.
Új szimpatizánsok terén a zöldek teljesítettek a legrosszabbul: a 2017-ben rájuk szavazók 76 százaléka már 2013-ban is őket választotta, és így is csak az egykori szavazóik negyedét tudták megszólítani. Részleges sikerként könyvelhetik el ugyanakkor, hogy a rájuk szavazók 15 százaléka olyan fiatal, aki négy éve még nem választhatott.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Christian Bruna