Valótlannak és provokációnak nevezte a csecsen melegek fogva tartásáról és meggyilkolásáról szóló sajtóhíreket Ramzan Kadirov csecsen vezető, amikor szerdán a Kremlben fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Kadirov az elnöknek “jelentést téve” kifogásolta, hogy az újságcikkekben egyetlen őrizetbe vett vagy megölt személy nevét sem említették. Kijelentette, hogy egy halottnak mondott személy, akit “nyílt szövegben megsértettek”, otthon van és jól érzi magát. A csecsen vezető szerint ezekről a dolgokról “még beszélni is kellemtelen”. Hozzátette, hogy hasonló “meg nem erősített tényekről” évente két-három alkalommal is beszámol a sajtó a köztársasággal kapcsolatban.
Kadirov szerint Csecsenföldön a biztonsági helyzet jó és hogy nincs komoly fenyegetés.
A Novaja Gazeta című orosz független napilap a hónap elején közölte, hogy a túlnyomórészt muszlimok lakta Csecsenföldön több mint száz férfit vettek őrizetbe “a hagyományostól eltérő nemi irányultságuk” miatt, közülük legkevesebb hárman meghaltak.
Táborok
Az újság később arról is írt, hogy tudomása szerint az elfogott melegeket titkos táborokban tartják fogva, amelyek közül az egyik Argun város közelében, egy másik pedig Coci-Jurt településen működik. A Novaja Gazeta szerint az őrizeteseket kínzásnak vetették alá, hogy másokat is megnevezzenek.
A Meduza ellenzéki hírportál Kadirov és Putyin találkozójával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ott a csecsen vezető Haszu Tepszukajev teológust nevezte meg mint olyan személyt, akinek halálhírét keltették. Tepszukajev állítólagos halála a Meduza szerint az országos médiában eddig nem merült fel. A teológus a Groznij tévécsatorna szerint Szentpéterváron volt gyógykezelésen, és hazatérése után Kadirov is felkereste.
Tatyjana Moszkalkova, Oroszország emberi jogi biztosa kedden kijelentette, hogy az üggyel kapcsolatban – amelyben a csecsen ügyészség vizsgálatot indított – az orosz főügyészséghez, a belügyminisztériumhoz, a Nyomozó Bizottsághoz (SZK) és a csecsen ügyészséghez nem érkezett bejelentés. Moszkalkova arra kérte a Novaja Gazetát, hogy bocsássa rendelkezésére az érintettek nevét.
Korábban Alvi Karimov, Kadirov sajtótitkára azt mondta, hogy “lehetetlen elfogni és elnyomni olyanokat, akik nem léteznek a köztársaságban”, a helyi hatóságok más illetékesei pedig hazugságnak minősítették a híreket. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az orosz elnöki hivatalnak nincs megerősített értesülése a melegek elleni atrocitásokról, de szükségesnek tartja az ügy kivizsgálását.
Fenyegetések
A cikkek megjelenése után a Novaja Gazeta szerkesztősége közölte, hogy fenyegetéseket kapott Csecsenföldről. Jelena Milasina, a cikkek szerzője bejelentette, hogy a személyes biztonságát féltve külföldre távozik. A lap jogi képviselője elmondta, hogy a szerkesztőség a csecsen melegek ügyében bírósági úton próbálja meg reagálásra bírni az SZK-t.
Csecsen illetékesek szerint az újságírók félreértelmezték a grozniji központi mecsetben a köztársaság vallási vezetői által az ügyben a hónap elején elfogadott határozatot. Az állították, hogy az abban szereplő, a “felbujtók” elleni “megtorlás” kifejezés nem az erőszakra való felszólítás, hanem azt jelenti, hogy a cikkek miatt rágalmazás címén be fogják perelni a lapot.
A publikációk nyomán az atrocitások leállítását és a történtek kivizsgálását sürgette jogvédő aktivisták mellett az ENSZ emberi jogi főbiztosa és az EBESZ is. Az értesülések miatt nyugtalanságának adott hangot az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, és a melegek elleni feltételezett erőszakcselekményeket elítélte két amerikai szenátor is.
