Az államfő jogköreit kiterjesztő alkotmánymódosításról tartott vasárnapi népszavazás érvénytelenítését kérte a legnagyobb világi ellenzéki török párt egyik vezetője választási szabálytalanságokra hivatkozva.
Csak egyetlen lehetséges döntés van, hogy a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) nyilvánítsa érvénytelennek a szavazást, közölte hétfőn Bülent Tezcan, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) alelnöke a Dogan török hírügynökség jelentése szerint.
Tezcan elmondta, az ország számos régiójából kaptak olyan panaszokat, hogy sokan nem tudtak élni szavazati jogukkal, mások nem tudtak titkosan szavazni és egyes helyeken a voksokat is titokban számolták össze.
Az alelnök törvényellenesnek nevezte az YSK döntését, amelynek értelmében érvényesek a lepecsételetlen szavazócédulák is.
Jelenleg nem tudjuk megmondani, hány ilyen szavazat van és hányat pecsételtek le később. Ezért csak egyetlen döntés lehetséges, amely véget vet a vitának a szavazás legitimitásáról, és megoldja az emberek jogos aggodalmát: az YSK-nak érvénytelenítenie kell a voksolást, mondta sajtótájékoztatóján a politikus.
Hangoztatta, hogy pártja panaszt fog benyújtani a települési választási hatóságoknál és a választási tanácsnál, és szükség esetén a török alkotmánybírósághoz és Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.
Sadi Güven, az YSK elnöke hétfői sajtótájékoztatóján közölte, hogy érvényesek voltak a szavazóknak átnyújtott szavazócédulák és borítékok. Hozzátette: a testületnek az utolsó pillanatban meghozott döntése, hogy a lepecsételetlen szavazólapok is érvényesek, nem példa nélküli és a kormány korábban engedélyezett egy ilyen lépést.
Güven hangsúlyozta, hogy a döntést még azelőtt hozták meg, hogy a szavazatok beérkeztek volna a rendszerbe, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és az ellenzék képviselői szinte valamennyi szavazóhelyiségben ott voltak és aláírták a jegyzőkönyveket.
A 18 pontból álló alkotmánymódosítás révén – amelyről a népszavazás is szólt – Törökországban megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalapításakor létrejött miniszterelnöki tisztség és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át.
A nem hivatalos eredmények szerint a törökök többsége csekély többséggel ugyan, de támogatta az elnök hatalmát erősítő alkotmányreformot.
(MTI)
