Az orosz egészségügyi minisztérium tervezete szerint egész életében nem vásárolhatnának cigarettát, akik 2014 után születtek. A dohánytilalom akkor is vonatkozna erre a generációra, ha felnőttek.
Bár egyelőre még nem adták be a törvényjavaslatot, de mindez azt jelentené, hogy a dohányzás illegális lenne az oroszok számára.
A cél ideológiailag teljesen rendben van
– fogalmazott Nikolai Gerasimenko, az orosz egészségügyi bizottság tagja.
A dohányzásellenes szervezetek a világ több pontján sürgették a dohányárusítás betiltását, de idáig egy kormány sem támogatta az ötletet.
A hatályos jogszabályok szerint Oroszországban tilos dohányozni a munkahelyen, a lakóházak lépcsőházaiban, buszokon, elővárosi vonatokon illetve a vasúti pályaudvarok és repülőterek 15 méteres körzetében.
Oroszországban az egyik legnagyobb a dohányzók aránya, a lakosság közel 40 százaléka cigarettázik. Egyes boltokban kevesebb mint egy dollárért (kb. 300 forint) lehet hozzájutni egy doboz cigihez.
A jövedéki törvény január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében hazánkban a dohánygyártmányok adójegyéről lekerül a kiskereskedelmi eladási ár, így azok csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett áron lesznek értékesíthetők.
Nőni fog a halálos áldozatok száma
Az Egészségügyi Világszervezet és az amerikai Nemzeti Rák Intézet legfrissebb jelentése szerint a dohányzás évi 1000 milliárd dollár kárt okoz a világgazdaságnak az egészségügyi többletköltségek és a kieső munka által, miközben a dohányáruk megadóztatásából származó bevételek mindössze 269 milliárd dollárt tettek ki 2013-2014-ben.
Mint írják, a jelenlegi évi hatmillió fővel szemben 2030-ban már évi nyolcmillióan fognak meghalni dohányzás következtében a világon, 80 százalékuk a közepes vagy alacsony jövedelmű országokban. Ebben az országcsoportban él a dohányosok 80 százaléka, és bár globálisan csökken a dohányosok aránya, abszolút értékben nő a számuk, ráadásul a dohányzás egyre inkább a szegényekre és a sebezhető csoportokra jellemző.
A dohányipar olyan termékeket gyárt és értékesít, amelyek idő előtt ölik meg emberek millióit, olyan erőforrásoktól fosztják meg a háztartásokat, amelyeket élelmezésre és oktatásra lehetne fordítani, és hatalmas egészségügyi költségekkel terhelik meg a családokat, a közösségeket és az országokat – olvasható a 688 oldalas jelentésben.
Nem igazolják bizonyítékok a kormányok azon aggodalmát, hogy a dohányzás szigorú korlátozása visszavetné a gazdaságot
– hangsúlyozza a két intézmény 70 kutató által jegyzett jelentése, amelyet kedden tettek közzé Genfben, a WHO székhelyén. A kormányok még egymilliárd dollárt sem költöttek a dohányzás visszaszorítására 2013-2014-ben.
A dokumentum szerint a kormányok nem használják ki eléggé az adóztatásban rejlő lehetőségeket, és a dohánytermékekre kivetett adóknak kevesebb mint 0,4 százalékát forgatják vissza dohányzásellenes intézkedésekre.
Ha minden ország 0,80 dollárral emelné egy-egy csomag cigaretta adóját, a kormányok bevétele 140 milliárd dollárral emelkedne és 66 millió fővel csökkenne a dohányosok száma – mutat rá a jelentés egy 2016-os tanulmányra hivatkozva.
