Még napokig pörögnek a videók, amelyek élőben mutatják, ahogy az ankarai kortárs kulturális központban agyonlövik az orosz nagykövetet egy kiállítás megnyitóján. A nyomozás valódi eredményeit talán sosem ismerjük meg, tekintve a mostani törökországi fejleményeket. Három következtetés versenyezhet azért, hogy kinek is állhatott érdekében ez a merénylet.
Aleppó ostroma a világ szeme előtt zajlik. Miközben Ukrajnában az orosz propagandagépezet felkészülten, hazai terepen és nyelvi közegben mozgott, ez nem adott Szíriában. Sok fotót hamisítanak ők is, a másik oldal is megteszi az információs háború diktálta lépéseket.
Ettől még tény maradt, hogy a szíriai érzékenyítés fő narratívája Aleppó lett az elmúlt hónapokban az európai médiában. Ezen az ostromon keresztül magyarázzák nekünk, hogy hogyan is fest most a harci helyzet az egykori békés országban, hogy hogyan lehet egy több mint kétmilliós várost porig rombolni. Vérző gyerekek fotói régóta keringenek azért, hogy érzékenyebben szemléljük az elmúlt év legkegyetlenebb csatáját, amelyet mégiscsak Twitteren közvetítenek.
Az oroszok itt nem tudnak médiaháborút nyerni.
A nagykövetségeik előtt tartott tüntetések, a nyers düh kitapintható számtalan országban. Miközben az amerikai megszállásokat sem tudjuk éppen a hatékony béketeremtéssel összekapcsolni, az oroszok általi szíriai beavatkozás a kezdetektől a civilek elleni szándékos fellépéssel kapcsolódik össze. Egy vegyi fegyvereket használó rezsim támogatóiként, betiltott bombatípusok bevetésével, kórházak és civil létesítmények támadásával nem lehet a 21. században szimpátiát szerezni, még úgy sem, ha a felkelők egyes csoportjai valóban kihasználják ezeket a korábban menedéknek tekintett helyeket.
Az első magyarázat tehát, hogy az elkövető lehet egy olyan török polgár, akinél elszakadt a cérna, és egyszerűen tényleg dühös lett, a szolgálati fegyverét használva pedig gyors üzenetet akart küldeni Moszkvának és a világnak. Annak a Kremlnek, amely az evakuáció ENSZ megfigyelését is megvétózta.
Az orosz gép lelövését követően Moszkva és Ankara sokáig kerülgette egymást, mígnem a harci helyzet egy frontra sodorta őket. Mindketten a felkelők vesztét akarják. Ankara elsősorban a kurdokét, míg Moszkva a szunnita oldalt ritkítja szorgosan. Ebben a játékban a régió legtöbb hatalma, különösen az öböl-menti monarchiák nyakig belemásztak. Dollármilliárdokat fektettek a proxyháborúba. Senki sem akarja a befektetését elveszíteni, így számtalan hatalom érdekelt abban, hogy a kialakuló török-orosz tengelybe szöget szórjon.
Hogy ehhez elegendő beszervezni, felbujtani vagy csak egyszerűen felbiztatni egy tagját a török fegyveres testületnek, egy ugyanolyan erős lábakon megálló magyarázat lehet.
Az iráni térnyerés, a Damaszkusz-Teherán tengely ellen Rijád vezeti a harcot, pénzt és paripát nem kímélve. De még egyéb titkosszolgálatok is lehetnek, akik most nem bánják, ha picit lelassul a törökpártiság Moszkvában. Persze egy ennyire „átlátszó” merénylettől közel sem biztos, hogy ez bekövetkezik; hiszen egy nagykövet elveszítése még ha látványos áldozat is, tulajdonképpen az orosz gép lelövéséhez képest sokkal kisebb rendű atrocitás. Terrorista cselekménynek nyilvánítják, majd talán a kurdokra kenik, tehát még éppenséggel a közös frontot is erősítheti a két ország közt, ez csak kommunikáció kérdése lesz.
Moszkva feltűnően csendes, kivár azzal, hogy mit válaszoljon.
A harmadik vonal azért érdekes, mert ha most nem is bizonyul igaznak, a trendbe illeszkedik és előbb-utóbb megismétlődhet hatékonyabban. Arról van szó ugyanis, hogy a terrorszervezetek karácsonyi álma, hogy jól öltözött nyugatiakat (nem muzulmánokat) kamerákkal teli teremben lehessen kivégezni. Erre a mostani alkalom kiváló minta, kérdés, hogy ez most csak így sikerült, vagy éppen ez volt a terv lényege, és a beszervezett rendőr nem titkosszolgálatoknak, hanem valamely radikális szíriai ellenálló csoportnak lehetett-e áldozata, embere.
Az biztos, hogy egy ilyen merénylet megfélemlítő hatása sokszorosa a szíriai képeknek. Ezt is látjuk abból, hogy már most több mint 600 cikket dob ki a Google a témában…
Az orosz részvétel a szíriai katonai akciókban lehet, hogy újabb médiamegerősítést kap a következőkben, ezt adott esetben majd Magyarországon is érezhetjük.
Kiemelt kép: AFP / Hasim Kilic
