Julija Melano, a hatóság szóvivője szerint 2015. augusztus 6. óta 7282 tonna növényi és 228,642 tonna állati eredetű, Oroszországba illegálisan bejutott élelmiszerterméket semmisítettek meg. Az elpusztított élelmiszercikkek közül az alma, a körte, az őszibarack, a paradicsom, a paprika, a padlizsán, az eper, a narancs és a nektarin jelentette a legnagyobb tételt.
A Roszszelhoznadzor nyilvántartása szerint állati eredetű élelmiszeripari termékeket a leginkább agyarfúrt trükkökkel a Leningrádi területen keresztül próbálták meg becsempészni, ahol ezeket rágóguminak, gyümölcslének vagy vegyipari terméknek próbálták meg álcázni. A legtöbb zöldséget és gyümölcsöt a Brjanszki és a Szmolenszki területen semmisítették meg.
Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium által kedden nyilvánosságra hozott adatok szerint a korlátozás miatt az élelmiszerárak az országban az elmúlt 2 év alatt 31,6 százalékkal nőttek. A tárca közölte azt is, hogy Európai Uniót, az Egyesült Államokat, Kanadát, Norvégiát és Ausztráliát évi 8,6 milliárd dolláros veszteség érte az orosz élelmiszer-embargó miatt.
Jövő év végéig
Az embargóval sújtott országok listáját Moszkva tavaly augusztus 13-án Albániára, Montenegróra, Izlandra és Liechtensteinre, az idei év elejétől pedig Ukrajnára is kiterjesztette. Vlagyimir Putyin elnök június végén írta alá az Oroszország ellen szankciókat meghirdető országokkal szemben bevezetett élelmiszer-behozatali korlátozásnak a jövő év végéig szóló meghosszabbítását.
A Nyezaviszimaja Gazeta pénteki, az orosz statisztikai hivatal, a Roszsztat adataira hivatkozó összefoglalója szerint az embargó és a gazdasági válság következtében a fogyasztói árak az elmúlt két év alatt 24 százalékkal, az élelmiszerárak pedig 30 százalékkal nőttek. Utóbbi kategórián belül a gabonafélék és hüvelyesek 65, a napraforgóolaj 55, a cukor és a haltermékek pedig egyaránt 40 százalékkal drágultak. A lap rámutatott, hogy Oroszországban az elmúlt 24 hónap során folyamatosan zsugorodott az élelmiszer-kereskedelem, ami szociológusok szerint azt jelenti, hogy az oroszok leginkább a táplálkozáson próbálnak meg spórolni. Vagy úgy, hogy kevesebbet és rosszabb minőségű terméket fogyasztanak, vagy az önellátásra való áttérés révén.