Rémisztő volt a Brexitről szóló vita, mert a menekültekkel szembeni rasszista retorikát alkalmaztak az Egyesült Királyság politikai osztályának legmagasabb szintjein
– mondta Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa egy athéni sajtótájékoztatón. Hozzátette, az Európa Tanács a brit EU-referendumot megelőző, gyűlöletbeszédtől átitatott diskurzusról beszámolót küldött a brit kormánynak.
A más EU-országokból érkező munkavállalók kérdése a június 23-án lezajlott népszavazás egyik központi témája volt.
A brit rendőrség pénteken közzétett adatai szerint a referendumot megelőző és követő héten jelentősen fokozódtak az idegengyűlöletből elkövetett bűncselekmények Nagy-Britanniában.
A hatóságok június 16. és június 30. között 3076 “gyűlölet-bűncselekményt” regisztráltak, s ez 42 százalékos növekedést jelent a tavalyi év ugyanezen időszakához képest. Két nappal a Brexitet eredményező népszavazást követően regisztrálták a legtöbb, 289 esetet.
Az emberi jogi biztos a rasszista nyelvezet Európára gyakorolt hatásáról szólva azt mondta, a Brexitet megelőző vita “Európa-szerte azt a jelzést közvetíti a populista pártoknak, hogy milyen könnyen manipulálható a politikai diskurzus”.
Muiznieks ugyancsak aggodalmát fejezte ki a brit népszavazást megelőző vita “szélesebb körű, európai következményei” miatt és emlékeztetett a “következő nagy eseményre, a magyarországi kvótanépszavazásra”. Hozzátette, hogy Magyarországon “a menekültek már voltak céltáblái rasszizmusnak”.
Tíz nappal a brit népszavazást követően Magyarország október másodikára tűzte ki a népszavazást a menekültek európai uniós tagállamok közötti elosztásáról szóló tervről.
Az ötnapos görögországi látogatására érkezett Muiznieks ugyanakkor üdvözölte a görög emberi jogi helyzet javulását, és azt a tényt, hogy “a rasszista erőszakkal és bűnökkel vádolt Arany Hajnal nevű neonáci párt tagjait és képviselőit bíróság elé állították”.
(MTI)
