A svédországi Lund egyetemének kutatói az itthon is jól ismert széncinegéken figyelte meg a látványos különbségeket. Két, egymáshoz közel álló csoportot tanulmányoztak, melyek egyike Malmöben, másikuk pedig az erdőkben élt. Az első markáns különbségek már a kéthetes fiókáknál látszottak, mégpedig a DNS-szálak végein található rövid szakaszok, az úgynevezett telomerek hosszában, ez pedig korai elhalálozáshoz, illetve gyorsabb öregedéshez vezet.
Természetes körülmények közt a telomerek méretét genetikai jellemzők befolyásolhatják, de most először sikerült bizonyítani azt, hogy az apró madarakra a stresszes környezet is komoly hatással van. Erre minden betűnél jobb bizonyítékot hoz ez a két fotó, melyeken egy természetben felnőtt (balra), illetve egy városi környezetből kiemelt,
egyedet (jobbra) láthatunk:
Ezeket látva persze kérdések egész sora merül fel a városokban élő állatok (és persze emberek) egészségével kapcsolatban, de úgy tűnik, hogy a különbségek nem minden faj esetében kimutathatóak.
A vizsgálat csak a széncinkékre tért ki, de a magyar fővárosban is előforduló feketerigók, varjak, szarkák és a pesti ember legnagyobb ellenségének számító (ide most nyomdafestéket nem tűrő szavak egész sorát képzelje el) galambok esetében nyilván nem beszélhetünk hasonlóról, hiszen láthatóan kitűnően érzik magukat.
Mindenképp különbséget kell tehát tenni a városi élethez könnyedén alkalmazkodott állatok, illetve az ezt vélhetően csak egy hosszabb folyamatot követően elérni képes, vagy egyszerűen teljesen képtelen madarak közt, akik természetes élőhelyeik elvesztése miatt kényszerülnek a városokba, és egyáltalán nem szoktak hozzá a légszennyezettséghez, a szegényesebb élelemforrásokhoz (a lassan talán hungarikummá váló törött térkőből például elég ritkán lehet gilisztát szerezni), a fura fényekhez, vagy épp a zajokhoz.
Természetesen pozitívumai is vannak a kényszeres költözésnek, hiszen a nagyvárosokban a nagy mértékű beépítettség és a természetesen párolgó felszínek, így a zöldterületek hiánya miatt kialakuló hőszigetek magasabb hőmérsékletet eredményeznek, a természetes tápanyagforrások mellett pedig rengeteg, emberek által kidobott ételre is rávetődhetnek.