Nagyvilág a világ egy fura hely

A városi madarak stresszesebbek, így sokkal gyorsabban öregszenek

Egy nagyvárosi reggel nemcsak az emberek idegrendszerét teszi próbára, hanem például a természetes élőhelyüket elvesztett madarakét is.

A svédországi Lund egyetemének kutatói az itthon is jól ismert széncinegéken figyelte meg a látványos különbségeket. Két, egymáshoz közel álló csoportot tanulmányoztak, melyek egyike Malmöben, másikuk pedig az erdőkben élt. Az első markáns különbségek már a kéthetes fiókáknál látszottak, mégpedig a DNS-szálak végein található rövid szakaszok, az úgynevezett telomerek hosszában, ez pedig korai elhalálozáshoz, illetve gyorsabb öregedéshez vezet.

Természetes körülmények közt a telomerek méretét genetikai jellemzők befolyásolhatják, de most először sikerült bizonyítani azt, hogy az apró madarakra a stresszes környezet is komoly hatással van. Erre minden betűnél jobb bizonyítékot hoz ez a két fotó, melyeken egy természetben felnőtt (balra), illetve egy városi környezetből kiemelt,

azonos korú

egyedet (jobbra) láthatunk:

urbanbirdspe

Ezeket látva persze kérdések egész sora merül fel a városokban élő állatok (és persze emberek) egészségével kapcsolatban, de úgy tűnik, hogy a különbségek nem minden faj esetében kimutathatóak.

A vizsgálat csak a széncinkékre tért ki, de a magyar fővárosban is előforduló feketerigók, varjak, szarkák és a pesti ember legnagyobb ellenségének számító (ide most nyomdafestéket nem tűrő szavak egész sorát képzelje el) galambok esetében nyilván nem beszélhetünk hasonlóról, hiszen láthatóan kitűnően érzik magukat.

15411073176_2ef9befc3e_k

Mindenképp különbséget kell tehát tenni a városi élethez könnyedén alkalmazkodott állatok, illetve az ezt vélhetően csak egy hosszabb folyamatot követően elérni képes, vagy egyszerűen teljesen képtelen madarak közt, akik természetes élőhelyeik elvesztése miatt kényszerülnek a városokba, és egyáltalán nem szoktak hozzá a légszennyezettséghez, a szegényesebb élelemforrásokhoz (a lassan talán hungarikummá váló törött térkőből például elég ritkán lehet gilisztát szerezni), a fura fényekhez, vagy épp a zajokhoz.

Természetesen pozitívumai is vannak a kényszeres költözésnek, hiszen a nagyvárosokban a nagy mértékű beépítettség és a természetesen párolgó felszínek, így a zöldterületek hiánya miatt kialakuló hőszigetek magasabb hőmérsékletet eredményeznek, a természetes tápanyagforrások mellett pedig rengeteg, emberek által kidobott ételre is rávetődhetnek.

Információk: Urban environment shortens telomere length in nestling great tits, Parus major, P. Salmón, J. F. Nilsson, A. Nord, S. Bensch, C. Isaksson, in: The Royal Society Biology Letters, Volume 12, Issue 6, galambfotó: Jenny Salita

Ajánlott videó

Olvasói sztorik