Újságírói kérdésre válaszolva Szavcsenko úgy fogalmazott, ha az ukránok ezt akarják, kész az államfői tisztet betölteni. Megjegyezte ugyanakkor: még nem teljesen bízik abban, hogy az emberek Ukrajnában megtanultak – mint fogalmazott – “nem hajdináért” szavazni, azaz nem eladni a voksukat.
Azt is hozzátette, hogy nem igazán vágyik az elnöki posztra, mert “szeret repülni”, de ha kell, “rálép erre az útra, és odaadással fog dolgozni” az állam élén.
Szavcsenko – akit 2014 őszén Julija Timosenko Haza pártjának listavezetőjeként távollétében törvényhozási képviselővé választottak – közölte, hogy jövő kedden bemegy a parlamentbe, és leszedi a róla készült és szabadságát követelő plakátot az ülésterem szószékéről.
Az ország keleti részében zajló fegyveres konfliktust érintően leszögezte, hogy a Donyec-medencében valódi háború zajlik Ukrajna és Oroszország között, nevezzék azt bárhogy a politikusok.
Ez nem Ukrajnán belüli polgárháború. Az ellenség Oroszország, és a Moszkva által “megbolondított” szakadárok vagy milicisták
– tette hozzá.
Kifejtette véleményét, miszerint a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások nem kellően hatékonyak, de meggyőződése, hogy azok nélkül a helyzet még súlyosabb lenne a térségben.
A szakadár területeken tartandó helyhatósági választásokat Szavcsenko lehetetlennek tartja mindaddig, amíg nem áll helyre Kijev ellenőrzése az ukrán-orosz határ teljes szakaszán.
Megismételte, hogy kész közreműködni az Oroszországban jogtalanul fogva tartott többi ukrán állampolgár kiszabadításában.
Akár az ördöggel is leülök tárgyalni, ha kell, minden egyes emberünk szabadságáért
– tette hozzá.
Arra a kérdésre, miként bírt ki csaknem két évet orosz fogságban, azt válaszolta, hogy az orosz rendfenntartók megtapasztalták, mennyire ragaszkodik az elveihez. Megértették, hogy nem hajlandó velük együttműködni, ezért nem is tettek fel neki “különösen sok kérdést”. Hozzátette, hogy több esetben, például, amikor az orosz határátlépése céljáról kérdezték, egyenesen a szemükbe nevetett. Szavcsenko mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy őt Kelet-Ukrajnában ejtették fogságba, és erővel vitték Oroszországba.
A pilótanő ugyanakkor kijelentette, hogy nem tartja magát hősnek, szerinte mások is kibírtak már életükben börtönbüntetést, sőt, még rosszabbat is. (MTI)
