Demokratikus történetének egyik legkritikusabb hete előtt áll Brazília: a parlament felsőháza ugyanis minden bizonnyal ideiglenesen felfüggeszti majd hivatalából Dilma Rousseff államfőt, két és fél évvel azelőtt, hogy lejárna második mandátuma.
A szenátus tagjai szerdán gyűlnek össze eldönteni, hogy induljon-e eljárás a dél-amerikai ország első női elnöke ellen a költségvetési törvények megsértésének, ezen belül is az állami mérleg kozmetikázásának gyanúja miatt.
Ha a szenátorok többsége a csütörtökön esedékes szavazáson ezt jóváhagyja, a törvényszéki vizsgálatok idejére, legfeljebb fél évre megvonják a 68 éves Roussefftől az államfői jogkörök gyakorlását, amelyek ideiglenesen volt szövetségesére, a 75 éves Michel Temer alelnökre szállnak majd át. Ő volt az, aki márciusban sarokba szorította az államfőt azzal, hogy az általa vezetett Brazil Demokratikus Mozgalom Pártja (PMDB) szakított a kormánykoalícióval.
A piacok alig várják Temer érkezését, aki egyebek mellett az állami kiadások csökkentését, valamint nyugdíj- és munkajogi reformok végrehajtását ígéri az évtizedek óta példátlan recesszióba süllyedt Brazíliában, kabinetében pedig nem kapna helyet a 2003 óta hatalmon lévő, és a nyomorból milliókat kiemelő Munkáspárt (PT).
Szinte biztosra vehető, hogy az említett forgatókönyv meg is valósul, ugyanis a 81 szenátor közül ötven már jelezte, hogy támogatja az államfő elleni eljárás megindítását. A felsőház a vizsgálatok eredményei alapján, várhatóan szeptemberben dönt majd véglegesen az egyre népszerűtlenebb baloldali vezető sorsáról. Rousseff tényleges leváltásához a felsőház kétharmadának jóváhagyása szükséges, hacsak addig az elnök magától le nem mond.
A hétről hétre fokozódó belpolitikai válság és a Petrobras részben állami olajkonszern körüli, és szinte az egész politikai elitet érintő korrupciós botrány fejleményei hónapok óta lekötik a 200 milliós lakosság figyelmét, miközben az országra a világ tekintete is egyre erősebben szegeződik a kevesebb mint három hónap múlva kezdődő Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékok miatt.
Az ország mára politikailag megbénult, Rousseffet az utóbbi napokban legfeljebb szociális lakások átadása alkalmából szervezett ünnepségeken látni, amelyeken rendre elmondja, hogy “parlamenti államcsíny” áldozata.
Amiről itt szó van, az nem más, mint egy bizalmatlansági indítványba bújtatott közvetett választás. A hatalom jogbitorlói, köztük sajnálatos módon az alelnök úr, egy rendkívül súlyos eljárás bűnrészesei, magyarázta pénteken a belpolitikai történéseket Rousseff. Ha politikai ítéletet akarnak mondani a kormányomról, akkor a brazil néphez forduljanak, és ne a bizalmatlansági eljárás intézményéhez, vélekedett az államfő szombaton.
Az ellenzék azzal vádolja Rousseffet, hogy 2010-es és 2014-es választási kampányát vesztegetésekből finanszírozták. Ezen felül azt vetik a szemére, hogy két évvel ezelőtti újraválasztása érdekében kozmetikázta az államháztartás mérlegét.
A képviselőház április 17-én elsöprő többséggel az államfő elmozdítására irányuló eljárás megindítására szavazott.
Rousseff személyesen nem érintett a Petrobras-botrányban, ám pártjának, a Munkáspártnak számos tagját, köztük mentorát, Luiz Inácio Lula da Silva volt elnököt is megtalálni a pellengérre állítottak között.
A belpolitikai válság legutóbbi fejleményeként a brazil szövetségi legfelső bíróság megvonta pénteken a mandátumot Rousseff esküdt ellenségétől, a PMDB színeiben politizáló Eduardo Cunha brazil képviselőházi elnöktől korrupció alapos gyanúja miatt. A politikus élen járt az államfő elleni bizalmatlansági indítvány kezdeményezésében.
A politikai elemzők többsége nem tartja valószínűnek, hogy Rousseff hivatalából való ideiglenes felfüggesztése után vissza tud majd térni tisztségébe.
(MTI)
