Németországban nagyra értékelik, hogy a keresztény értékek és a nemzetiségek védelme része a magyar alaptörvénynek – emelte ki a közmédiának pénteken Berlinben adott nyilatkozatában Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki az Országgyűlés Magyar-Német Baráti Tagozatának delegációja élén látogatott a német fővárosba.
A miniszter a szövetségi kormány kisebbségügyi megbízottjával, Hartmut Koschykkal, és a szövetségi parlament (Bundestag) alelnökével, Johannes Singhammerrel – a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusaival – folytatott tárgyalás után elmondta: a német partnerek nagyra értékelik, hogy a keresztény értékek és a nemzetiségek védelme belekerült az alaptörvénybe, és azt mondják, “Magyarország büszke lehet az alkotmányára”.
Amikor azonban “a migránsügyről beszélünk, már megjelennek a különbségek” – tette hozzá Balog Zoltán. Hangsúlyozta: Magyarország elutasítja a kötelező kvótákat, mert “nem gondoljuk, hogy bárki előírhatja a magyar polgároknak, hogy kivel szeretnének együtt élni”, de jelentős részt vállal az Európára háruló terhekből.
Ezt mutatja, hogy Magyarország a negyedik helyen áll a tagországok rangsorában az uniós határigazgatási ügynökség (Frontex) görögországi műveletéhez felajánlott katonák számát tekintve – mutatott rá a miniszter. Szerinte jellemző, hogy az uniós intézmény “még mindig nem volt képes átvenni ezeket a katonákat”.
A Bundestag CSU-s alelnökével folytatott megbeszéléssel kapcsolatban kiemelte, hogy Johannes Singhammer támogatásáról biztosította a magyar törekvéseket a menekültek kérdésében, így a határkerítés ügyében is, és elmondta: “ők is úgy gondolják, hogy ha nem sikerül Európa külső határait megvédeni, akkor Bajorország nem fog késlekedni abban, hogy saját határain, a német határ bajorországi szakaszán felállítsák azt az ellenőrzést, amelyre szükség van az illegális, ellenőrizetlen bevándorlás megállításához”.
Balog Zoltán hozzátette, hogy a német médiának “nincs pozitív szerepe abból a szempontból, hogy tisztességesen vagy pártatlanul tudósítanának”, és a sajtószabadság ügyében komoly német politikusok is súlyos bírálatokat fogalmaztak meg.
Szerinte van egy “fősodor, és ami ebbe nem illik bele, arról nem tudósítanak, és ami most beleillik, az az, hogy Németország nagyon szereti a menekülteket, Magyarország pedig gonosz, elutasító, embertelen”.
A média ezt az értelmezést erősíti fel, és “a végén már ők maguk is elhiszik, ezért nagyon fontos, hogy elmondjuk a tényeket” – fejtette ki Balog Zoltán.
A tények ismertetése “egyfajta visszarettenést és elgondolkodást” vált ki, és “bízunk benne, hogy ez előbb-utóbb eléri a közvélemény szintjét is, mert mi, magyarok nem szeretnénk barátságtalan népként feltűnni, hiszen barátságos nép vagyunk” – mondta a miniszter.
Azzal kapcsolatban, hogy a Bundestag ösztöndíjprogramjának (IPS) résztvevőivel és a CDU/CSU pártszövetség ifjúsági szervezetének (Junge Union) képviselőivel is találkozik, Balog Zoltán elmondta, hogy sok “jó ügyben kötött szövetség” és mély kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatok kötik össze a két népet, de ha mindez nem tudatosul a fiatal német politikus nemzedékben, akkor Magyarország “csak egy ország lesz ott valahol Kelet-Közép-Európában”.
“Kitől várhatnánk el, hogy megértse Magyarországot, Közép-Európát, a visegrádi négyeket, ha nem Németországtól, amelynek történetében ugyanúgy két diktatúra volt, a nemzetiszocialista és a nemzetközi szocialista, internacionalista diktatúra, mint ahogy Magyarország történetében is” – emelte ki Balog Zoltán. Hozzátette: “bízunk benne, hogy a közvetítő szerepet Európa közepén” a fiatal német politikus nemzedék még az elődeinél is jobban be tudja majd tölteni.
