Legalább 238 embert vettek őrizetbe Egyiptomban kormányellenes tüntetéseken, köztük újságírókat és külföldieket is – közölte kedden, a tüntetések utáni napon az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet helyi jogvédők szövetségére hivatkozva.
Az AI megfogalmazása szerint a rendőrök “kegyetlen hatékonysággal” léptek fel. A tüntetők Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő azon döntése ellen tiltakoztak, amelynek értelmében Kairó átenged két stratégiai szempontból fontos vörös-tengeri szigetet Szaúd-Arábiának.
A demonstrálók a hatóságok átfogó biztonsági intézkedései ellenére vonultak az utcára hétfőn, és helyszíni beszámolók szerint a nagy számban kirendelt biztonsági erők könnygázt és gumilövedéket vetettek be ellenük.
Az őrizetbe vettek között emberi jogi aktivisták és újságírók is voltak. Az egyik helyszínen, a főváros gízai oldalán található el-Meszáha téren a rendőrök, miután feloszlatták a tömeget, a tüntetést fotózó újságírókat vették üldözőbe.
Pontos számokat egyelőre nem tudni, az egyiptomi újságíró-szakszervezet tisztségviselői legalább tizenkét őrizetbe vett riporterről jelentettek a Twitter mikroblog-portálon.
Az érintettek egyikének, a dán Stefan Weichert elfogásának a híre futótűzként terjedt a közösségi oldalakon. Weichert, az al-Ahram Weekly angol nyelvű helyi lap munkatársa a hajnali órákban azt írta a Twitteren: “Kiengedtek a rendőrőrsről. Köszönöm a támogatást.” Az egyik kormányközeli napilap ellentétes előjellel adta vissza Weichert történetét; az al-Jóm asz-Szábe szerint a biztonsági erők nem elfogták, hanem “sikeresen megmentették”. “Ha a rendőrök nem avatkoznak közbe, a tüntetők megölték volna az újságírót” – tudósított honlapján az újság.
A tiltakozó megmozdulások előtt több ezer rendőrt és katonát vezényeltek Kairóba. A rohamrendőrség páncélozott járművekkel vonult fel a Mubarak-érának véget vető, 2011. január 25-én kitört felkelés központjának számító Tahrír-térre. A Szabadságot a bátraknak nevű aktivista csoport szerint már a tüntetéseket megelőző napok alatt közel száz potenciális demonstrálót vettek őrizetbe. Volt, akit kairói belvárosi kávézókból, másokat otthonukból a hajnali órákban hurcoltak el.
Az elmúlt hét végén Szíszi mellett a belügyminiszter is óva intette az egyiptomiakat attól, hogy részt vegyenek a tüntetéseken; utóbbi kemény fellépést ígért a rendbontókkal szemben.
Az április 25-i dátum azért is különleges jelentőséggel bír, mert ezen a napon Egyiptom a Sínai-félsziget felszabadulását ünnepli. Ekkor hagyta el ugyanis 1982-ben az utolsó izraeli katona a félszigetet.
A demonstrációk egyik kijelölt pontját, az újságíró szövetség előtti utcaszakaszt rendőrkordonnal zárták le, csak az évfordulót ünneplő, Szíszi-képeket lengető embereket engedték be a tiltakozóakciók hagyományos helyszínére.
Az Akabai-öböl bejáratában fekvő két sziget, Tírán és Szanáfír felügyeletét 1950-ben adta át Egyiptomnak Szaúd-Arábia, mivel attól tartott, hogy a két évvel korábban alapított Izrael elfoglalja azokat. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael a Sínai-félszigettel együtt az említett szigeteket is elfoglalta, és azok 15 évvel később, az egyiptomi-izraeli békeszerződés nyomán kerültek vissza Kairó felügyelete alá.
A titkos tárgyalások alatt született, majd a szaúdi király kairói látogatása során bejelentett mostani döntés hatalmas felháborodást váltott ki. Április 15-én két éve nem látott méretű tüntetések voltak Kairó belvárosában és máshol az országban; emberek százai követelték “a rendszer megbuktatását”. A szigetek átadásáról a végső döntést a parlament fogja meghozni.
