A BBC meg nem nevezett forrásból arról értesült, hogy az érintett ENSZ-bizottság, az önkényes fogva tartással foglakozó munkacsoport Assange javára döntött, úgy ítélve meg, hogy “önkényesen fogva tartották” őt azzal, hogy éveken át nem hagyhatta el az ecuadori nagykövetséget. Hivatalosan azonban pénteken teszik közzé megállapításaikat.
Érvényben van a letartóztatási parancs
A jogi szakértőkből álló testület a brit és a svéd féltől is bekérte a WikiLeaks-alapító elleni bizonyítékaikat. Döntésüknek mindazonáltal nincs formális következménye a két ország hatóságainak lépéseire – teszi hozzá a BBC.
Mindeközben a rendőrség jelezte:
a letartóztatási parancs továbbra is érvényben van. Ha (Assange) elhagyja a nagykövetséget, mindent elkövetünk majd a letartóztatása érdekében
Assange szerda éjjel a WikiLeaks Twitter-oldalán jelentette: ha az ügyét vizsgáló ENSZ-bizottság ellene ítél, pénteken elhagyja Ecuador londoni nagykövetségét, és aláveti megát a brit letartóztatásnak. Abban az esetben viszont, ha neki adnak igazat Nagy-Britanniával és Svédországgal szemben, és kiderül róluk, hogy törvénytelenül jártak el ellene, akkor arra számít, hogy azonnal visszakapja útlevelét és megszűnnek az őrizetbe vételére tett kísérletek.
Assange: I will accept arrest by British police on Friday if UN rules against me. More info: https://t.co/Mb6gXlz7QS pic.twitter.com/mffVsqKj5w
— WikiLeaks (@wikileaks) February 4, 2016
Assange maga folyamodott a szóban forgó ENSZ-munkacsoporthoz azzal a kéréssel, hogy döntsön arról, önkényes fogva tartásnak minősül-e az, hogy több mint három éve az ecuadori nagykövetség falai között kénytelen élni. Az ausztráliai férfi szerint azáltal, hogy a képviseletről a lábát sem teheti ki, alapvető szabadságjogaitól van megfosztva, többek között nem jut napfényhez és friss levegőhöz, valamint megfelelő orvosi ellátáshoz sem.
400 ezer diplomáciai levelet szivárogtatott ki
Az ausztráliai állampolgárságú, 44 éves Assange portálja csaknem 400 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg és tett közzé médiapartnerei segítségével, számos olyan tényt hozva nyilvánosságra, amely miatt az Egyesült Államoknak utólag bocsánatot kellett kérnie szövetségeseitől.
A svéd hatóságok azonban egy szexuális bűncselekmény gyanújával körözik őt, két egykori munkatársnőjének feljelentése nyomán. A bűnösségét tagadó férfit a svéd nemzetközi körözés alapján 2010 decemberében őrizetbe vették Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró londoni bíróság 2011 februárban jóváhagyta kiadatását. 2012 nyarán azonban Assange Ecuador londoni nagykövetségén kért és kapott politikai menedékjogot, és azóta nem tette ki onnan a lábát.
A férfi ügyvédei szerint ugyanis félő, hogy Svédország kiadná Assange-ot az Egyesült Államoknak, ahol a bizalmas diplomáciai sürgönyök tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá.
