Hol húzódik a határ a művészi akt és a pornográfia között? Nem mai kérdés, de egyre gyakrabban bukkan fel. Meztelen testeket ábrázoló szobrok és festmények beleférnek akár tankönyvekbe is, de egy meztelen testeket ábrázoló magazint szigorúan csak 18 éven felüliek vehetnek kézbe.
A probléma folyamatos kihívás a közösségi portálok üzemeltetőinek, akik egyrészt szeretnék garantálni felhasználóiknak a szólásszabadságot, másrészt szeretnék elkerülni, hogy oldalaikat elárassza a pornó.
A Facebookon több mint egymilliárd ember oszt meg tartalmakat nap mint nap: a mérhetetlen mennyiségű adatot pedig nem emberek, hanem algoritmusok szűrik, amik nyilván nem tesznek különbséget egy pornósztár és egy antik nőszobor mellei között. A világ legnépszerűbb közösségi portálja 2015 márciusában jelentette be, hogy a meztelenséget festményekről vagy szobrokról készült fotókon sem tűri. Ez a gyakorlat pedig olykor hatalmas viharokat kavar.
Legutóbb egy dán politikus, a szociáldemokrata parlamenti képviselő, Matte Gjerskov akadt ki teljesen, amikor a rendszer nem hagyta, hogy feltöltsön egy képet hazája emblematikus szobráról, a Koppenhága partjainál üldögélő Kis Hableányról, mivel a bronzalak felsőteste meztelen.
„Egyszerűen nevetséges” – nyilatkozta egy dán lapnak a felháborodott Gjerskov, és úgy tűnik a sajtóval célba ért: a Facebook később mégis megengedte, hogy megossza fotóját. Nem ez volt az első dán botrány a meztelenség cenzúrázása miatt – írja a BBC. A Facebook szűrőjén korábban a skandináv ország turisztikai szervezetének egy posztja akadt fenn. Őket C.W. Eckersberg 1841-es, egy tükör előtt álló, félmeztelen nőt ábrázoló festményének közlésétől tiltották el. Később, műszaki hibára hivatkozva ebben az esetben is engedték a kép megjelentetését.
