Szerdán még bréking sztori volt, csütörtökön már a történelem egy szelete lett a San Bernardinóban lezajlott lövöldözés. Azaz nem feltétlen történelem, hiszen az amerikaiaknak már annyi tömegmészárlás nevét kell megjegyezniük lassan, ahány elnökük volt a bostoni teadélután óta.
A mostani eset után egyelőre semmi sem nyilvánvaló az indítékokat tekintve. Elképzelhetőnek tartják, hogy iszlamista, terrorista indíték áll a háttérben, de lehet egyszerű bosszú vagy elborult elme is. Az utóbbit gyengíti, hogy ketten követték el alsó hangon a történteket (a lövöldözés helyszínének közelében elfogtak egy harmadik, menekülni próbáló gyanúsítottat is, de az ő bűnrészessége még nem bizonyított), szóval a mészárszék előre meg volt tervezve.
Farook és Malik, a véres páros
A Telegraph összeszedte, mit lehet tudni a két azonosított és agyonlőtt elkövetőről. Syed Farook és Tashfeen Malik neveit dobták be a hatóságok. Farook 28 éves, pakisztáni származású, elvált szülők gyereke, környezet-egészségügyi szakemberként dolgozott öt éve a városban. Miután megtámadta az intézmény karácsonyi partiját, hazament, itt vették üldözőbe a rendőrök, ő pedig egy nővel együtt elhajtott az autójával. Végül mindkettőt lelőttek, rajtuk kívül még egy gyanúsított elszaladt, de őt elfogták.
A férfi sógora, Farhan Khan sajtótájékoztatón közölte, Farookkal a múlt héten beszélt utoljára, és most teljes sokkban van, nem érti, miért tett ilyet a rokona. Egy volt kollégája szerint Farooknak alig lehetett szavát venni a munkahelyén, amúgy nemrég született gyereke. Apja a New York Daily Newsnak nyilatkozott arról, hogy elidegenedtek egymástól, a fia amúgy élelmiszer-biztonsági felügyelőként dolgozott és
nagyon vallásos volt. Elment dolgozni, visszajött, imádkoztt, visszament. Ő egy muszlim.
Farook a karácsonyi partin is ott volt, onnan kitessékelték, ezután tért vissza fegyverrel és társakkal. Egyik társa volt a 27 éves nő, Tashfeen Malik, aki a hírek szerint maga a felesége (bár a rendőrség csak párkapcsolatot emlegetett). Farook egyik kollégája szerint a férfi korábban Szaúd-Arábiába utazott, onnan tért vissza egy feleséggel, ő lehetett Malik.
Keresik az okokat
Már a lövöldözéskor felmerült tehát egy csomó összeesküvés-elmélet, lehetséges indíték, a felelősök névsora és az örök probléma:
A Guardiannak arról ír az amerikai Jeb Lund, hogy egyszerűen lepereg már az amerikaiakról, ha ilyen lövöldözés van, hisz mindenki egyből racionalizál. És akkor arra jut, ez egy elszigetelt eset volt, az elkövető bekattant, mentális gondjai voltak, és nekem úgyis fel kell kelnem holnap, sok dolgom van, különben is az USA másik részén történt az egész, az én munkahelyemen, környékemen a büdös életben meg se történhetne.
Pedig ha ránéz az ember a Washington Post által, a Redditen követett gyilkosságokról összeszedett naptárra, feltűnik, hogy szinte minden napra jut egy lövöldözés, eddig idén 355 darab történt. Eközben a republikánusok változatlanul mindent megtesznek a fegyverlobbi védelmében, ennek köszönhetően 185 345 fegyvereladás történt a Black Friday vásárlási láza idején. Ezt olyan emberek tüzelik, mint Alex Jones riporter, aki nemrég Donald Trumppal beszélve a Sandy Hook-i tragédiát is képes volt kamunak nevezni, és már most is elkezdett kételkedni.
Alex Jones, who Trump praised today, already has an article suggesting San Bernardino shooting was a false flag pic.twitter.com/JoUyknK9PV
— Judd Legum (@JuddLegum) December 3, 2015
A fő gond tehát ugyanaz az Egyesült Államokban, mint Magyarországon, vagy bárhol a világon, ahol engedik szabadon hadoválni a politikusokat: adott egy, a nemzet létét befolyásoló probléma, amiről minden politikai oldalnak sarkos véleménye van, az oldalak elbeszélnek egymás mellett, süketek párbeszéde alakul ki, aminek az emberek isszák meg a levét.
A republikánusok azzal riogatnak, hogy az alkotmányban biztosított fegyverviselési jogaikat teljesen elvennék (és vissza is térhetünk a fenti összeesküvés-elmélethez, hogy a kormány direkt szervezi a San Bernardinóhoz hasonló mészárlásokat), holott csupán arról van szó, hogy szigorúan ellenőriznék, milyen háttérrel vesz valaki fegyvert. Ráadásul az USA-ban a kérdés nem is az egyszerű maroklőfegyverek körül forog, hanem assault rifle-okról van szó, azaz támadó fegyverekről, gyakran sorozatlövő, a szír vagy jemeni háborúba (sem) való puskákról.
BBC report tonight: "Just another day in the United States of America…" pic.twitter.com/ikw41FLbgz
— Brian Stelter (@brianstelter) December 2, 2015
A konzervatív oldal redneckjei azzal érvelnek, hogy ha elveszik tőlük a fegyvereket, mivel védik meg szeretteiket az ámokfutóktól? Itt is akad logikai hiba, mert ha drasztikusan megszigorítanák a fegyverviselést, nem lenne, aki ámokfusson, ráadásul senki sem jár moziba vagy iskolába csőre töltött háborús fegyverzettel, márpedig ilyen helyeken is voltak lövöldözések az utóbbi években. A többmilliós republikánus tábor, a politikusaik és persze a fegyverlobbi viszont kitart a kifacsart magyarázat mellett, így pedig esélytelen, hogy a Kongresszus közös akarattal módosítsa az alkotmányt.
Az igazán nagy kérdés az marad (és a válasz rá egy keserű sokszor), hogy hányszor mondhatja még el az alábbi beszédet Barack Obama és tetszőleges számú elnöki utódja.
