A migrációs válság kezelésére hatpontos javaslatcsomaggal érkezik az Európai Tanács szerda esti ülésére Orbán Viktor miniszterelnök, aki bajorországi sajtótájékoztatóján a magyar-horvát határon is “éles határzárat” helyezett kilátásba. A Banz kolostorban (Kloster Banz) beszélt, miután részt vett a német konzervatív CSU tartományi frakciójának tanácsán, és megbeszélést folytatott Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel, a CSU elnökével.
A magyar miniszterelnök javaslatai között szerepel Görögország megnyerése arra, hogy engedje át külső határvédelmét azoknak az európai országoknak, amik készek ebben részt venni. Emellett kezdeményezi a menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztását még a schengeni övezeten kívül, valamint a biztonságosnak tekintett országok listájának európai szintű meghatározását. Utóbbival kapcsolatban javasolta: az uniós tagokat és tagjelölteket automatikusan tekintsék biztonságosnak.
Az egyszázalékos terv
Negyedik javaslata, hogy új pénzügyi forrásokért minden tagállam növelje meg 1 százalékkal uniós befizetését, és csökkentsenek minden más kiadást egy százalékkal. Ez 3 milliárd eurót jelent százalékonként, és annyiszor kell megismételni, amennyi pénzre szükség van a krízis kezeléséhez. Indítványozta kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amik nélkül nem lehet kezelni a helyzetet, külön megemlítette Törökországot, és javasolta, hogy “Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot”.
Végül világkvóták létrehozására tett javaslatot – amit a jövő héten az ENSZ-ben is képviselni fog -, vagyis hogy az egész világot vonják be a menekültválság kezelésébe. Hatpontos csomagjának célja, hogy bevigye a realitást az európai politikába. Orbán azt is mondta: az EU-nak és a Schengeni Egyezménynek köszönhetően ma a schengeni külső határnál lehet megvédeni Bajorország határait, és ezt ma a déli magyar határ jelenti.
Orbán a mi Dobó Istvánunk
A miniszterelnök szerint bizonyos nézőpontból ő “az egyik végvári kapitánya” a bajor miniszterelnöknek, így “kötelessége is volt eljönni és beszámolni a helyzetről”. A most zajló migránsválság történelmi súlyban és távlatban határozhatja meg Európa jövőjét, és azt, hogy Európa hogyan válaszol a helyzetre, nagy mértékben meghatározza, hogy milyen választ ad Németország. Hozzátette, hogy a német választ a bajor álláspont befolyásolja nagyban.
Kijelentette, a magyar kormány szerint nem a schengeni szabályok felfüggesztése a helyes út. Szerinte lehetséges a jog megszabta keretek közé terelni a “a jogrenden kívül” zajló folyamatokat, és ő ehhez kér támogatást.
Éles határzár jöhet a horvát határon is
Orbán kérdésre a magyar-horvát határon is “éles határzárat” helyezett kilátásba. “Ha az a jelentés érkezik, hogy képesek vagyunk érvényt szerezni a magyar jogszabályoknak és a fizikai határzárat a zöldhatáron életbe léptetni, és a belépni akarókat a kijelölt pontok felé vagyunk képesek irányítani, akkor el fogjuk rendelni az éles határzárat” – mondta. Hozzátette, hogy a határzár után nem lesz lehetséges büntetőjogi következmények nélkül átlépni a zöldhatárt.
Szavai szerint “függetlenül a horvátok fenyegetésétől és zsarolásától” ez bármelyik nap bármelyik órájában bekövetkezhet. A helyzetet nehezíti, hogy Horvátország bevallottan ezrével hordja a magyar határhoz azokat, akik nem akarnak regisztrálni, nem akarják elfogadni a hatóságokkal való együttműködést. Szerinte a magyar-szerb határon bevezetett határzárral töredékére esett vissza az illegális belépés. Magyarország képes a menekülteljárásokat még a határon, a schengeni övezetbe lépés előtt lefolytatni – mondta a miniszterelnök.
Nem jókedvünkből tesszük, amit teszünk, senki sem szeret végvárban szolgálatot teljesíteni. (…) De most Magyarországra az a történelmi szerep jutott, hogy meg kell védeni a külső határokat
– jelentette ki. Szerinte ha Magyarország ezt nem teszi meg, akkor a határok Ausztria és Magyarország vagy Németország és Ausztria közé “csúsznak”. Elmondta, Magyarország a CSU által javasolt kontingens alapú – a menekültek származása szerint meghatározott számú menekült fogadására vonatkozó – megoldásban hajlandó részt venni.
Imperializmus és sajnálat
Egy másik kérdésre arról is beszélt, Magyarország elfogadja Németország döntését, de azt kéri Németországtól, az ne legyen Magyarországra nézve kötelező. “Ne legyen morális imperializmus” – fogalmazott. Miközben nem vitatja el Németországtól azt a jogot, hogy döntsön arról, mindenkit beenged-e vagy mindenkit elutasít, Magyarország nem szeretne egy tömeges bevándorlás hatására megváltozni.
Beszélt arról is, azzal szemben, aki fenyegeti és megsebesíti a magyar rendőröket, nincs részvéte, azokkal szemben viszont, akiket becsaptak, mert azt ígérték nekik, hogy pénzért bejuttatják őket az EU területére, vagy mert azt ígérték nekik, hogy szívesen látják őket és most mégis kitoloncolják őket, igen.
Orbán szerint a jelenlegi helyzetben egy keresztény magánember feladata az, hogy segítsen az arra rászorulókon, egy keresztény politikusé pedig az, hogy segítsen nekik minél hamarabb ott folytatni az életüket, ahol az ellehetetlenült. Amíg ez nem lehetséges, addig védelmet kell adni nekik. “Teremtsünk olyan körülményeket ott, hozzunk létre eszközöket, úgy kezeljük a mostani válságot, hogy minél előbb visszatérhessenek, hiszen az az ő életük” – fogalmazott a miniszterelnök az MTI szerint.
