Az üdvözlő szertartáson ott volt Barack Obama és alelnöke Joe Biden családja, az amerikai katolikus egyház több vezetője és mintegy ezer, főleg iskoláskorú néző. A Fehér Ház szóvivője előzőleg kiemelte: rendkívüli, hogy maga az elnök fogadta a pápát. Obama a gesztussal az amerikaiak pápa iránti legmagasabb fokú tiszteletét akarta jelezni, miként George W. Bush is, amikor 2008-ban szintén személyesen fogadta XVI. Benedeket.
Ferenc pápa először jár az Egyesült Államokban. Hatnapos látogatása alatt három nagyvárost keres fel: Washingtont, New Yorkot és Philadelphiát. A reptér fogadótermében a pápa rövid magánbeszélgetést folytatott az elnöki családdal, majd washingtoni szállására, a Szentszék nunciatúrájára ment. A CNN szerint kedd estére részben a zsidó engesztelés napja, a jóm kippur iránti tiszteletből nem szerveztek neki hivatalos programot.
A Fehér Házban közben gőzerővel készültek a pápa szerda délelőtti hivatalos fogadására, amelyen 15 ezren vesznek majd részt. A pápa az elnökkel folytatott megbeszélése után nyitott pápamobiljából üdvözli az amerikai fővárosban összegyűlt hívőket, majd a Szent Máté katedrálisban együtt imádkozik 400 püspökkel, majd szentté avatja Junipero Serra 18. században élt spanyol ferences szerzetest.
A kubai embargót kihagyja
Csütörtökön ő lesz az első pápa, aki beszédet mond az amerikai kongresszus két háza előtt. Hogy miről beszél, pontosan nem tudni, de a várakozások szerint a környezetvédelem és a szegénység problémájáról szót ejt. Korábban, útban Amerika felé, csak annyit árult el, hogy “a kétoldalú kapcsolatokról és a multinacionális kapcsolatokról, mint a haladás és az együttélés jeléről” beszélne és a Kuba elleni embargó megszüntetését nem hozza ott szóba, mert ez a két ország tárgyalásaitól függ.
A The Washington Post szerint Paul A. Gosar arizonai katolikus republikánus képviselő bojkottálná a beszédet, amiért a pápa létező problémaként ismeri el a globális felmelegedést. A kongresszus mindkét házában többségben lévő republikánusok gyakran nem értenek egyet a pápa gazdasági üzeneteivel, nem rokonszenveznek az amerikai-kubai kapcsolatok normalizálásában játszott szerepével és azzal, hogy támogatja az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló megállapodást, de üdvözlik, amikor megvédi a katolikus egyháznak az abortuszt és a melegházasságot ellenző tanítását.
Ferenc pápa pénteken szólal fel az ENSZ-közgyűlésben, majd részt vesz egy vallásközi megemlékezésen a Világkereskedelmi Központ helyén létesült 9/11 Emlékműnél és Múzeumnál. Egy kelet-harlemi iskola felkeresése után a Central Parkon átutazva misét pontifikál a Madison Square Gardenben. Szombaton és vasárnap Philadelphiában a családok világtalálkozóján vesz részt, ahol a bevándorlásról és vallásszabadságról fog beszélni.
Cáfolta baloldaliságát
Ferenc pápa a Kubából az Egyesült Államokba tartó repülőgépen újságíróknak nyilatkozva cáfolta, hogy baloldali beállítottságú lenne.
Vannak, akik azt mondhatják, hogy néhány dolog balosan hangozhatott, de ez hibás értelmezés lenne. Ha azt akarják, hogy imádkozzam el a hiszekegyet, készséggel megteszem.
A katolikus egyházfő hangsúlyozta: biztos benne, hogy doktrínája a “gazdasági imperializmussal” kapcsolatban megegyezik a katolikus egyház szociális doktrínájával. A pápa nem tudott róla, hogy kubai látogatása idején mintegy félszáz másként gondolkodót vettek őrizetbe, akik találkozni szerettek volna vele. Kitért azon kérdések elől, hogy ő akart-e volna beszélni velük. Ugyanakkor elmondta, hogy államfőknek sem ad magánaudienciát.
A pápa reméli, hogy Kubában újabb rabok szabadulnak ki azon a 3 ezren felül, akiket látogatása alkalmából engedtek el. A pápa vasárnap felkeresi Philadelphia legnagyobb börtönét, az életfogytiglani szabadságvesztést “rejtett halálbüntetésnek” nevezte, és megismételte, hogy az egyház elkötelezett a kegyelem kérvényezése mellett.
Amerikára még nem hat?
Az amerikai katolikusok számáról a napokban egymásnak teljesen ellentmondó adatok láttak napvilágot. Egy hét elején megjelent közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 51 százalékának kedvező véleménye van Ferencről és csak 9 százalékuk ítéli meg őt kedvezőtlenül. A liberális amerikai katolikusokat fellelkesítette pápává választása, de a konzervatívok körében népszerűsége a Gallup szerint az egy évvel ezelőtti 72 százalékról 45 százalékra esett.
Egy júliusi felmérés szerint az amerikai katolikusok 82 százaléka szerint helyes irányba kormányozza az egyházat, és ez az arány a felekezet republikánus érzelmű tagjai körében is 70 százalék. A The Washington Times szerint a világ számos táján tapasztalt “Ferenc-hatás” eddig nem tudta megfordítani a hitüket aktívan gyakorló és templomba járó amerikaiak számának erózióját. A The New York Times szerint miközben két évtizeddel ezelőtt minden negyedik amerikai katolikusnak vallotta magát, ma már – a szekularizáció miatt – csak minden ötödik.
