Külföld
A small group of Muslim refugees pray at sunset while other refugees (background) participate in a football match at a camp for the asylum seekers on the small island of Nauru, 20 September 2001. The first of hundreds of mainly Afghan refugees arrived on the island 19 September from the Australian troopship Manoora.    AFP PHOTO

A semmi közepére is el lehet zárni a menekülteket

molnar-zoltan
molnar-zoltan

2015. 09. 02. 06:59

Európa a saját tetűlassú, bürokratikus módján keresgéli a megoldásokat a menekültkrízisre, holott lenne hova nyúlni. Más államok már sok mindent kipróbáltak, de az egész ügy vesztese mindig az emberség lett. Így próbálja megoldani a saját migránsválságát Ausztrália, Izrael és így nem vesz róla tudomást egy rakat arab nemzet.

“A nagy üzenet megjött Olaszországból, a nagy üzenet megjött Görögországból. Az ausztrál miniszterelnök azt mondta tegnap: hacsak nem küldünk egy üzenetet, hogy nem fogunk feltétel nélkül befogadni korlátlan mennyiségű embert, továbbra is jönni fognak. Ez egy olyan döntés, amit a déli földközi országoknak kell meghozni”.

Már maga Nigel Farage, Nagy-Britannia Vona Gábora is azzal jön tavasz óta – a fenti idézet áprilisi -, hogy ha valahogy meg kell állítani a migránskrízist, akkor arra az ausztrál módszer a legjobb. Az az ausztrál módszer, amit igen sok kritika ért, ahogy a világ más országainak menekültpolitikáját is. De maradjunk Ausztráliánál.

Állítsuk meg a hajókat!

“Az egyetlen mód, hogy megálljt parancsoljunk a halálozásoknak, a hajók megállítása” – mondta korábban Tony Abbott ausztrál kormányfő. Szerinte ezt a politikát kéne Európának is alkalmaznia a Földközi-tengeren, ahol a múlt héten is százak vesztették életüket elsüllyedt lélekvesztőkön. Az említett “stop the boats” eljárás lényege, hogy felfegyverzett motorcsónakok szelik a tengert Ausztrália északi partjainál, és a menekültekkel megpakolt hajókat visszafordítják Indonézia felé.

Syrian refugees arrive on the shores of Lesvos island in Greece in an inflatable boat from Turkey on August 23, 2015. AFP PHOTO / ACHILLEAS ZAVALLISFotó: Europress/Achilleas Zavallis

Erről az indonéz hatóságokkal is megegyeztek, ezért fenyegetőzött Indonézia az ausztrál drogcsempészek kivégzése idején, hogyha Ausztrália bármilyen szankciót életbe léptet, felfüggesztik a 2013 óta működő, az ENSZ által is bírált migránsügyi együttműködést. Az ausztráloknak nemcsak északi szomszédjával volt ilyen, sőt sokak szerint durvább együtműködése.

Nem lózung, lőzung

2001-2007 között gyakorlatilag táborokat hoztak létre a nem túl jó csengésű Pacific Solution, azaz Csendes-óceáni Megoldás művelet keretében. Pápua Új-Guineában és a Csepelnél is apróbb Naurun hoztak létre ilyen központokat, ahova a menekülteket vitték. Nekik itt, nem túl emberi körülmények között kellett kivárni, amíg döntés nem születik a kérelmükről. A tálib uralom megdöntése is hozzájárult, de tény, hogy a Megoldás bevezetése után szinte lenullázódott az érkezések száma.

A Megoldást azonban hangos kritika övezte, Kevin Rudd kabinetje így 2007-ben felfüggesztette a 280 milliárd forintnyi pénzt felemésztő projektet, bár a hajók visszafordítását megtartotta. 2007 után a “stop the boats” politika kiteljesedéséig nőtt a migránsok száma, azóta viszont senki sem tudja elérni tengeren illegálisan az ausztrál partokat. A későbbi kormányok azonban nem vetették el teljesen a lehetőséget: az ausztrál fennhatóság alá tartozó Karácsony-szigeten 2008-ban nyílt meg egy tábor, majd 2012-ben az egész Megoldás projektet újraindították.

Fotó: wikipédia

Hogy a sokszor embertelen központok kiürítése se megy könnyen, nem mutatja jobban semmi, mint a Kambodzsával való huzavona. Egy éve kötött a két ország szerződést arról, hogy akit elutasítanak a naurui táborban, és valahol azért letelepedhet, az mehet Kambodzsába. Ezzel négyen éltek, de most a kambodzsai kormány állítja, ők már nem is akarnak több embert befogadni, holott cserébe Ausztrália 55,5 millió dollárt (11,2 milliárd forintot) fizetett ezért.

Az ausztrál ellenzék mindenesetre egy “drága viccnek” tartja az egész megállapodást, ami jelenleg tényleg nem több egy viccnél. Főképp, hogy masszívan hazudnak a Naurun tengődő táborlakóknak (Kambodzsa fejlődő demokratikus ország, pazar egészségüggyel és kevés kóbor kutyával – állítják).

A nem is olyan befogadó Izrael

Izraelre kevesen szoktak úgy gondolni, mint a menekültek célországára, legalábbis a nagy világháború utáni zsidó bevándorlás lecsengése óta nem. Azonban maroknyi szíriai menekültet Izrael is befogadott, de ott az utóbbi években egy egészen más bevándorlási konfliktus zajlott le, aminek megint nem egy humánus rendezés lett a vége. Etiópiában nagy zsidó közösség élt, 1984-ben és 1991-ben két nagyobb hullámban tízezrek vándoroltak be Izraelbe. Ők is folyamatos rasszizmusnak vannak kitéve, de még jobb a helyzetük, mint az utóbbi években próbálkozó afrikaiaknak.

Izrael májusban 45 ezer levelet küldött ki eritreai és szudáni menekülteknek, hogy 30 napuk van dönteni: vagy elfogadnak egy hazaútra (vagy másik afrikai országba) szóló repjegyet és 3500 dollár (1 millió forint) készpénzt vagy börtönbe mennek. Izrael emellett határkerítéseket és sivatagi menekülttáborokat épített és nem ad munkavállalási engedélyt a migránsoknak. Kritikusok szerint egy menekültek által épített államtól ez nem fair.

 

A kritikák azután tovább erősödtek, hogy Izraelből kipaterolt eritreaiakat ölt meg az Iszlám Állam Líbiában. A három férfi Európába akart menni. Az otthoni közvélemény a magyarhoz hasonlóan ellenséges, az izraeliek állítják, elözönlötték őket a bevándorlók, akik a szigorú fellépés ellenére is megtalálhatók például Tel-Avivban.

Ez így nem zsidó állam!

Attól is tart a politika, hogy a zsidó állam megszűnik zsidónak lenni, ha befogadnak egy csomó földönfutó afrikai muszlimot és keresztényt. Az izraeli kormány szerint ők még emberségesek is, Jonatan Jakubovic kormányközeli bevándorlási szakértő szerint más országok lecsukják a migránsokat vagy azonnal deportálják, míg ők pénzt is adnak nekik. Jogvédők azonban állítják, míg világszerte az eritreai migránsok 84 százalékát menekültnek ismerik el, addig Izraelben ez az arány 1 százalék.

Tel-Aviv mindenesetre fizet harmadik afrikai országoknak azért, hogy befogadják az Izraelbe érkező menekülteket (ez itt új eljárás, de ahogy fentebb látni lehetett, az ausztrálok ugyanezt művelték Kambodzsával). Sokszor az a helyzet, hogy a harmadik országot választó – és az otthoni diktatúrába vagy háborúba visszatérni érthetően nem akaró – migránsok a reptéren, a repülőjegyről tudják meg, Afrika melyik fertályára utaztatják majd őket.

Az arabok passzivitása

Végül meg kell említeni a Perzsa-öböl államainak hozzáállását is a kérdéshez. A rendszerük ugyanis roppant működőképes, mivel egyetlen árva szír menekültet sem fogadnak be. A felkelőket pénzelő Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Kuvait és Bahrein se invesztál túl sokat humanitárius célokra, ezzel ráadásul az iszlám előírásaival és hagyományaival is szembemegy. Sőt sokan azt róják fel az öbölmenti gazdag monarchiáknak, hogy példát vehetnének a menekültek millióit befogadó Törökországról, Jordániáról és Libanonról.

TO GO WITH AFP STORY BY MUSSA HATTAR
(FILES) - A file picture taken on January 11, 2015, shows Syrian refugees standing next to tents at the UN-run Zaatari refugee camp, north east of the Jordanian capital Amman. More than 1.1 million Syrians have flooded across the border into Lebanon and around 600,000 into Jordan, according to the UNHCR on August 28, 2015. Amman puts the figure at 1.4 million, making up 20 percent of the resources-poor kingdom's population. AFP PHOTO / KHALIL MAZRAAWIFotó: Europress/Khalil Mazraawi

Legutóbb már egyenesen az ENSZ sürgette az öböl királyságait a cselekvésre, hogy fogadjanak be ők is menekülteket. Egy tavaly évvégi konferencián az Emírségek oldaláról például már látszott a hajlandóság a segítségre, főleg a gyerekeken. A Financial Times egy olvasói levelet közölt Zahid Nawaztól, ami jól mutatja, hogy sok minden nem változott. Azt írja, a királyságok dollármilliárdokat költenek ugyan a menekültekre, de nem fogadják be őket, holott ugyanúgy muszlimokról van szó sok esetben. Többek között ezért vállalkoznak a hosszú útra Európába.

Egyvalamit elfelejt a levélíró: hogy a menekültek zömmel kurdok, síiták vagy egyéb nem szunnita felekezethez tartozók, így nem csoda, ha a saját háza táját féltő Szaúd-Arábia vagy Katar nem akar masszívabb síita kisebbséget. Az emberiességi szempontok pedig – ahogy Ausztráliánál és Izraelnél – itt is másodlagosak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.