A törvényt egyébként azért szavazták meg rekordsebességgel, mert több, a börtönökben is éhségsztrájkoló palesztin állapota is kritikussá vált – ha az orvosok nem kezdik meg a kényszertáplálásukat, akkor meg fognak halni.
Négy Izrael-díjjal kitüntetett orvos is csatlakozott az IMA-vel szembenálló csoporthoz, mely határozottan ellenzi az orvosi szövetség álláspontját, azaz hogy ne menthessék meg az éhségsztrájkolók életét. A csoport arról is beszámolt, hogy az IMA “szakmai fenyegetésekkel” is élt azok ellen, akik nem osztották a szövetség véleményét, vagy nem voltak hajlandók aszerint cselekedni.
Na, de miről is van szó?
Részlet Steve McQueen Éhség c. filmjéből. Fotó: pinterest
Éhségsztrájk
Az éhségsztrájk általában azt jelenti, hogy valaki politikai tiltakozásként illetve nem erőszakos ellenállásként elutasítja azt, hogy szilárd táplálékot egyen, amíg a követelése nem teljesül. Az éhségsztrájknak is különböző formái vannak, abban azonban mindegyik közös, hogy a sztrájkolók nem vesznek magukhoz szilárd ételt. A legdurvább változata, amikor valaki csak vizet iszik, ilyenkor a szervezet (a test fizikai állapotától függően) akár három-négy héten belül is leépül, a végső stádiumban a beteg eszméletét veszti, majd leállnak a szervei és meghal.
Az ellenállás ilyen formája nem új a történelemben: már az indiai függetlenségi mozgalmak is használták az angolok ellen, nemzetközi figyelmet azonban a XX. század elején kapott, amikor a női egyenlőségért küzdő szüfrazsettek kezdtek éhségsztrájkba különböző angol börtönökben. A kényszertáplálásokról is itt lehetett hallani először.
Az IRA tagjai használták még ezt a metódust, hogy különböző, elsősorban a foglyokra vonatkozó státuszokat kényszerítsenek ki a brit hatóságoktól. A leghíresebb politikus, aki éhségsztrájkban halt meg egy brit börtönben, Bobby Sands volt. Az ír elítéltek hadifogoly státuszának visszaállítását követelte.
Mivel a modern kori kormányzatok (mint ahogyan most az izraeli is) számára mindig is roppantul kínos volt, hogy a saját fogvatartottjai halnak éhen a börtönökben, ennél már csak egy dolog lett volna kínosabb: teljesíteni a követeléseiket. Ez ugyanis egyértelműen a gyengeség jele lenne, és éhségsztrájk hullámot indíthatna el, ha a fogvatartottak látnák, hogy konkrét eredményre vezet.
Éppen ezért a mindenkori kormányzatok hamar megoldást kerestek a problémára és feltalálták a kényszertáplálást, ami pontosan olyan embertelen, mint ahogyan hangzik.
Az éhségsztrájkoló szüfrazsetteket is kényszertáplálták (kép: Wikipedia Commons)
Cső a gyomorba
A kényszertáplálás azt jelenti, hogy valakibe táplálékot juttatnak a legkomolyabb tiltakozásának ellenére. Két válfaja van. A nasogasztrikus táplálás lényege, hogy az orron keresztül vezetnek csövet az ember gyomrába, míg az orogasztrikus táplálás során a cső a szájon keresztül érkezik. Mindkét eljárás során az alanyt lefogják, illetve lekötözik, hogy ne tudjon mozogni, és így is tartják, míg meg nem győződtek arról, hogy a leküldött pépes masszát, ami tele van tápanyaggal, felszívta a fogoly gyomra és nem képes azt kiöklendezni.
Az egész procedúra borzalmasan fájdalmas a beszámolók szerint, fennáll a veszélye, hogy közben megfullad a páciens. 1975-ben Tokióban az Orvosi Világszövetség nyilatkozatban ítélte el a szájon keresztül táplálást embertelen mivolta miatt – de az orron keresztül ütközésig nyomott cső még gyakorlatban van. Az éhségsztrájk megtörése mellett konkrétan kínzásra is használják különböző börtönökben.
Két álláspont Izraelben
Az IMA azt hangoztatja, hogy a nemzetközi egyezmények is az ő oldalán állnak, és csak akkor szabad egy éhségsztrájkoló autonómiáját megsérteni és a sztrájkot megszakítani, ha a sztrájkoló elveszíti az eszméletét.
Az orvosi szövetséggel szembeszegülő csoport azzal érvelt, hogy az emberi élet megmentése összhangban van “azzal az etikával és azokkal értékekkel, melyek Izrael Állam jogszabályainak alapját képezik, valamint a zsidó vallási értékekkel és a betegjogi törvénnyel is, továbbá azokkal a határozatokkal, melyeket a Legfelsőbb Bíróság és a kerületi bíróságok hoztak”.
A csoport fejet hajtott az izraeli orvosok és az etikai bizottságok tehetsége és találékonysága előtt, mivel az elmúlt évben számos éhségsztrájkoló halálát sikerült megakadályozniuk. “De mikor a sztrájkoló az őt győzködők erőfeszítései ellenére mégis elutasítja az éhségsztrájk felfüggesztését, egy olyan etikai dilemma lép fel, melyben meg kell találni a megfelelő egyensúlyt az élet védelmének elve és az egyén autonómiája és szabad akarata közt” – nyilatkozta a csoport.
A csoport tagjai szerint az életmentés erkölcsi értéke, valamint az orvos-beteg viszonyt jellemző szakmai és etikai értékek fölülmúlják az éhségsztrájkoló saját teste felett gyakorolt jogát és autonómiáját. “Az életmentő beavatkozások időzítésével és megfelelő módjával kapcsolatos döntéseket a pácienst kezelő orvosnak és a kórház etikai bizottságnak kellene meghoznia. Csak szélsőséges esetekben kell ilyen nehéz döntések alapján cselekedni, mikor az éhségsztrájkoló élete közvetlen veszélyben van, és nincs más választásunk, hogy elkerüljük, hogy a páciens meghaljon, vagy súlyos agykárosodást szenvedjen” – mondta a csoport.
2013-as tIltakozás a guantánamói kényszertáplálások ellen (Fotó: Europress)
Nem dominálhat a politika
Az IMA álláspontját ellenző vélemény azután formálódott meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság felfüggesztette Mohamed Allan, a dzsihadista terrorista csoportban tevékenykedő 31 éves palesztin ügyvéd fogva tartását, aki visszanyerte az eszméletét, mikor 66 nap koplalás után végül beleegyezett, hogy szilárd táplálékot vegyen magához.
Az izraeli orvosi szövetséggel szembeszegülő csoport hozzátette, hogy az egészségügyi rendszernek és az orvosoknak “távol kell magukat tartani mindenféle politikai megfontolástól” és “egyformán kell bánniuk minden ellátásra szoruló pácienssel, függetlenül attól, hogy milyen okok idézték elő a súlyos egészségügyi helyzetet.” A csoport szerint a betegellátásban dolgozók lelkiismeretét is számításba kell venni. Ha egy orvosnak etikai problémái merülnek fel az éhségsztrájkoló kezelését illetően, akkor el kellene hagynia az kezelőcsapatot, de csak akkor, ha rendelkezésre áll egy másik orvos, aki hajlandó foglalkozni a beteggel.
A csoport álláspontja szerint annak az orvosnak, aki szerint az élet a legnagyobb érték, és ezt az értéket a páciens önrendelkezési joga fölé helyezi, biztosítania kell a betege számára a szükséges kezeléseket, hogy életben maradhasson, még akkor is, ha ezzel ellenszegül az éhségsztrájkoló akaratának. A közbeavatkozás szükségességét az intézmény etikai bizottságának kell megvitatnia és jóváhagynia és semmilyen nyomás vagy fenyegetés nem szabadna, hogy eltántorítsa az orvosokat, hogy meggyőződésük szerint cselekedjenek.
A csoport tagjai közt megtalálható a Ben-Gurion egyetem elnöke, a kiemelkedő gyermekorvos és genetikus, Rivka Carmi professzor; a jeruzsálemi Sáre Zedek Egészségügyi Központ főigazgatója, Jonathan Halevy professzor; a Tel Avivi Egyetem Sackler Orvostudományi Karának bioetikával foglalkozó professzora, Jechiel Bar-Ilan; a BGU Egészségtudományi Karának egykori dékánja, és bioetikával foglalkozó professzor, Simon Glik; a Haifa Egyetem nemzetközi kapcsolatok osztályának etikai szakértője, Michael Gross professzor; valamint dr. Ofra Golan ügyvéd és számos kórház etikai bizottságának elnöke.
Részlet Steve McQueen Éhség c. filmjéből. Fotó: pinterest
Az aláírók közé közé tartozik még dr. Mordechai Halperin rabbi, a Sáre Zedek Egyetem Schlesinger Intézetének feje, és az Egészségügyi Minisztérium korábbi a zsidó orvosi etikával kapcsolatos tanácsadója; a Héber Egyetem etikai bizpttságának elnöke, Michael Tal professzor; a Legfelsőbb Bíróság korábbi tagja, a tau-filozófia professzora, az Izrael-díjas Assza Kasher; a Hadasszah Egyetemi Orvosi Központ intenzív osztáláynak feje és a nemzetközi közösségek sürgős orvosi ellátásokkal foglalkozó etikai bizottságának egykori elnöke, Charles Sprung professzor; a Technion-Israel Technológiai Intézet Rappaport Intézetének elnöke, Karl Skorecki professzor; valamint az Izrael-díjas gyermek-neurológus, a Sáre Zedek orvosi etika egységének vezetője, Ábrahám Steinberg professzor.
A csoport tagjainak többsége modern ortodox zsidó.
Az élet szentsége, jelentsen ez bármit is
Az izraeli orvosok szövetségének szóvivője is elmondta, hogy “az élet szentsége fontos és központi érték minden orvos számára.” Azonban szerinte a kényszertáplálással kapcsolatos vita nem az élet sérthetetlenségéről szól, hanem arról, hogy a kényszertáplálással az orvosok lényegében kínozzák a beteget, ami tilos és elképzelhetetlen.
“Az IMA orvosai hatékonyan kezelték az éhségsztrájkolókat, az állami kórházakban sikerült őket életben tartaniuk, és mindezt az IMA elnökének és az etikai bizottság vezetőjének teljes támogatásával tették” – mondta a szóvivő, majd hozzátette, hogy az IMA “nem fog politikai álláspontokat képviselni”.
