Ha a skandináv ország feladná kimaradási politikáját, Koppenhága részt vehetne az EU katonai műveleteiben, fejlesztési- együttműködési programjaiban és az EU keretein belül fejleszthetné katonai erejét. Emellett közreműködhetne a közös biztonság- és védelempolitika tervezésében és döntéshozatali mechanizmusaiban.
A június óta kormányzó, jobbközép Venstre párt színeiben politizáló tárcavezető a referendum időpontját nem árulta el. Peter Juel Jensen, a védelmi minisztérium szóvivője mindenesetre megerősítette a lapértesüléseket, és azt mondta, a népszavazást nem sokkal a Dániát az EU igazságügyi szabályozása alóli mentességéről szóló referendumot követően bonyolítanák le. Ezt a népszavazást idén év végéig tervezik megrendezni.
Dánia 1992. decemberében négy területen (a közös biztonság- és védelempolitika mellett a közös valuta, az igazságügyi együttműködés és az európai állampolgárság területén) kapott felmentést uniós partnereitől, miután azon év júniusában a dán választók népszavazáson utasították el a jelenleg működő európai közösség alapjait jelentő Maastrichti Szerződést.
Várhatóan a skandináv országban rendezendő mindkét népszavazást fokozott figyelemmel kísérik majd Európa-szerte, főleg annak fényében, hogy Nagy-Britannia újra akarja tárgyalni EU-tagságának feltételeit, és 2017 végéig referendumot írna ki arról, maradjanak-e a britek továbbra is az európai közösség tagjai.
A júniusban lezajlott parlamenti választáson szintén jól szereplő, populista Dán Néppárt (DF) hasonló népszavazást ígért választási programjában, mint Nagy-Britannia.
